Emberi bánásmódban részesült a Szibériában megtalált őskori kutya

„Ha megnézzük, hogy az ősi időkben az északi bennszülött népek hogyan tekintettek az állatokra, akkor azt gondolom, hogy a szibériai emberek ezt a kutyát is gondolkodó lényként fogták fel” – mondta el Robert Losey, akinek a kutyák temetkezési szokásairól szóló cikke hamarosan a Journal of Anthropological Archaeology című periodikumban jelenik meg.

„Ebből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy az emberek úgy hitték, az állatnak lelke van, a gyászmise pedig a lélekről való gondoskodást segíti elő. Az emberekhez hasonlóan a kutyák mellé is temettek különféle tárgyakat, itt például egy agancsból készült kanalat találtunk” – tette hozzá az Alberta Egyetemen antropológiát oktató segédprofesszor - írta a

A négylábút gondosan a jobb oldalára fordították, mellette a sír különböző szintjein pedig öt emberi maradványt is találtak. A DNS- és izotóp-vizsgálatokkal sikerült bebizonyítani, hogy az állat valóban kutya volt, s ugyanazon élt, mint gazdája: halat, fókát, rénszarvast és növényeket fogyasztott. A szinte kényeztetéssel felérő bánásmód azonban komoly áldozatokat követelt a kutyától. „A hátgerincen elvégzett vizsgálatok azt mutatják, hogy a kutyát logisztikai feladatokra fogták be. Ez lehetett a vadászó-halászó-gyűjtögető életmódhoz kapcsolódó felszerelések, valamint tűzifa hordása, de vele szállíthatták a lakóhelyek sűrű változtatásához szükséges építőanyagokat is” – magyarázta Losey.

A kutatók – valószínűleg rénszarvas által okozott – sérülésre utaló nyomokat is felfedeztek az állaton, de azt sem lehet kizárni, hogy a gazdája verte a kutyát. Az Angara és az Irkut folyók mellett egy farkas földi maradványait is megtalálták, amely valószínű, hogy az elhunyt személyek túlvilági létének megvédelmezését szolgálta.