Először a történelemben! Közel jutottak az "isteni részecskéhez"
Újabb rekordot állítottak fel kedden a világ legnagyobb részecskegyorsítójában, az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) nagy hadronütköztetőjében (LHC), ahol 7 teraelektronvolt (7 ezermilliárd elektronvolt) energiával ütköztették a fényhez közeli sebességgel száguldó protonnyalábokat. Ezzel a tudomány közelebb került az ősrobbanás megértéséhez. A 7 teraelektronvoltos energia az LHC tavaly novemberi újraindítása utáni 2,36 TeV-es rekordenergia háromszorosa. A tudomány közelebb jutott az ősrobbanás megértéséhez, amelynek nyomán 13,7 milliárd évvel ezelőtt megszületett a világegyetem - nyilatkozták az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) kutatói.
A világ legnagyobb részecskegyorsítóját, a nagy hadrönütköztetőt (LHC) 10 milliárd svájci frankos (1865 milliárd forint) költséggel építették meg. Az LHC Genf közelében a francia-svájci határon egy 27 kilométeres alagútban működik. A protonnyalábok ütköztetése révén remélik a tudósok megtalálni a más részecskéknek tömeget adó Higgs-bozont, azaz "isteni részecskét", amelynek létét Peter Higgs angol fizikus jósolta meg 1960-ban.
Ugyanebben a kísérletben a tudósok feltételezése szerint úgynevezett szuperszimmetrikus részecskéket is sikerül előállítani, amelyek a világegyetem 25 százalékát kitöltő sötét anyagot alkotják. A nagy hadronütköztető ALICE-kísérletében nehézion-ütköztetések során a fizikusok igyekeznek újraalkotni az ősrobbanás után röviddel uralkodó állapotokat.
Rolf Heuer, a CERN főigazgatója szerint a keddi ütköztetések jelentős előrelépést jelentenek annak megismerésében, hogy "honnan jöttünk", s miként fejlődött a korai univerzum. Sergio Bertolucci, a CERN kutatási igazgatója is azt emelte ki, hogy az ismeretlen megismerését teszik lehetővé a kísérletek. "Olyasmivel foglalkozunk, amivel soha senki előttünk"–- mondta, hozzá téve, hogy vannak tudott ismeretlen dolgok, mint a sötét anyag, vagy a Higgs-bozon.
