A föld alatt keresett menedéket büszke népünk?

Egyes elgondolások szerint a Pilis hegységben, Dobogókőn található a Föld szívcsakrája. Az egyedülálló energiaközpont "gyógyít és segíti a tudat átlényegülését". Legalábbis azok szerint, akik úgy vélik: a hindu hagyományt adaptáló táltosaink jó nyomon járnak.

Az alternatív történelmi iskolák követői úgy tartják, a Dunántúli-középhegység legkeletibb tagja nem csak energiaközpontot rejt, történelmi jelentősége is óriási. A táj minimum Attila hun vezér legféltettebb területe volt a Kárpát-medencében, más krónikások szerint a Pilisben a hegyek alatt rejlő hatalmas alagutak és csarnokok egyenesen föld alatti várost alkottak, ahol az ősmagyarok éltek több ezer évvel ezelőtt. A legenda szerint a Rám-szakadék maga is egy ilyen járat volt, aminek a teteje később beomlott.

Hogy hogyan viseli az évszázadokat a szívcsakra a hideg kőbe zárva, azt Dr. Brezsnyánszky Károlytól reméltük megtudni. A Magyar Állami Földtani Intézet nyugalmazott igazgatója szerint azonban ezek az állítások földtani szempontból nem értelmezhetők. A hegyek alatt húzódó állítólagos mesterséges járatokról azt mondta: létezésüket eddig nem sikerült bizonyítani. "Csodálkoznék, ha egy büszke lovas nemzet, amilyennek a honfoglaló magyarokat tartjuk, föld alatti városokban keresett volna magának menedéket" – tette hozzá.

Aranyeső Csongrádban?

A legendák szerint hazánk területe – az egykori Nagy-Magyarország területe pedig különösen – ma is bővelkedik aranylelőhelyekben. Az egykori táltosok pedig, akiknek kései utódaival mi is

Dr. Brezsnyánszky Károly szerint a Kárpát-medencében található arany a 20-25 millió évvel ezelőtt lezajlott vulkáni tevékenység eredménye. A szlovákiai és az erdélyi középhegységi területeken, Verespatakon már a rómaiak is bányászták az aranyat. A középkorban különösen a felvidéki bányák területéről olyan mennyiségű aranyat hoztak a felszínre, amely vezető helyet biztosított Európában e tájnak. Ezek a lelőhelyek, különösen a látható aranyérc lelőhelyei azonban kimerültek. A nem látható szemcseméretű aranyat tartalmazó előfordulások felfedezése az utóbbi évek eredménye.

Mi az igazság a smaragddal és az opállal kapcsolatban? A Magyar Állami Földtani Intézet nyugalmazott igazgatója szerint a Kárpát-medence területén egyetlen drágakő fordult elő, a veresvágási nemesopál. A Zempléni hegységvonulat Veresvágás nevű helyisége közelében lévő lelőhely mára kimerült. Egyéb drágakő előfordulásának nincsenek meg a geológiai feltételei.

Egyedül nem megy

Föld alatti természeti kincseinket a szakértő szerint máshol kell keresni. A jövő ivóvíztartalékát jelentő víztestekben például bővelkedik Magyarország: csaknem száz felszín alatti víztest található itt. Körülbelül 30%-uk közös a szomszédos országokkal, esetükben tehát önálló hasznosításról nem lehet szó. A gyógy- és hévizeink külön értéket jelentenek.

Kivételezett helyzetben vagyunk a szomszédos országokkal szemben abban a tekintetben, hogy viszonylag vékony a földkéreg a medence alatt, különösen az alföldi régióban, így a hőáram közvetlenebbül érinti a felszínhez közeli részeket. A felszín alatti hőnek és a felszín alatti vizeknek közvetlen hasznosítása zajlik a Dél-Alföldön, ahol geotermális fűtőrendszereket alkalmaznak.

Gáznagyhatalom?

Dr. Brezsnyánszky Károly szerint a magyarországi szénhidrogénkutatás és -kitermelés a csúcspontját a 60-as évek végén, a 70-es évek elején érte el. Erre az időre tehető az algyői telep felfedezése, amely még ma is a legfontosabb olajtermelő telepe Magyarországnak. Ezután folyamatosan csökkent a megtalált készletek nagysága és a kitermelt földgáz és kőolaj mennyisége is. A kutatás akkoriban a hagyományos telepekre terjedt ki, de mind a feltárási technológia, mind a geofizikai mérések technológiája nagyot fejlődött. Olyan területeken is sikerült kimutatni gázelőfordulásokat, ahol arra azelőtt nem volt mód, például a makói árokban.

A szakértő szerint Makón különlegesen tömött kőzetben található a gáz, a pórusok áteresztőképessége nagyon kicsi, a gáz kinyeréséhez különleges technológia kell. Az ittenihez hasonló előfordulások Magyarország területére korlátozódnak, a medence közepére. A peremek, a hegységek felé vékonyodik a Kárpát-medence fiatal üledékeinek vastagsága, melyek a gázt tartalmazzák.

Ha ennek a gázkincsnek a kitermelése technológiailag megoldott lesz, az komoly előnyt jelent Magyarországnak. Európában a legfőbb gáztermelők az Északi-tengeri országok, a makói gázkincs bizonyos mértékben hasonlítható azok jelentőségéhez. Dr. Brezsnyánszky Károly szerint a Kárpát-medence nyersanyagkincsei jelentősen fel fognak értékelődni, mert a Föld készletei rohamosan fogynak. Meg kell becsülnünk saját, akár gyengébb minőségű nyersanyagainkat is, mert szükségünk lesz rájuk.