1200 elkábított hangyát jelölt meg festékkel

A közösségalkotó rovarok a legérdekesebb lények, amelyek az evolúció során létrejöttek - állítja Anna Dornhaus német származású amerikai kutató, aki a hangyák és a poszméhek tanulási képességét, egymás közötti kommunikációját és munkamegosztását tanulmányozza.

2009. július 29., 11:25

Az Arizonai Egyetem 34 éves, ökológiával és evolúciós biológiával foglalkozó docense egyenként jelölt meg festékkel 1200 elkábított hangyát, majd a poszméheket számozta meg altatásban, aprócska címkéket aggatva rájuk. Ezt követően két videofelvevő segítségével követte nyomon a rovarok életét. Összesen 300 órányi, a hangyák életét megörökítő filmfelvételt elemzett. Ennek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a hangyák igazi egyéniségek - saját agyuk van, összetett, de egyben rugalmas a viselkedésük.

"Minden egyes hangya viselkedése, a szabályok, amelyek irányítják cselekedeteit, mintául szolgálnak az egész kolónia számára. Ezért oly fontos feltérképezni a hangyák egyéni kognitív képességeit" - magyarázta a tudós az International Herald Tribune című lapnak, amely beszámolt a kutatásairól.

Ami igazán meglepte a tudóst, az az, hogy a hangyák sokkal inkább a tücsökre hajaznak La Fontaine meséjéből, mintsem a "közmondásosan" szorgalmas hangyára. A valóságban szó sincs hangyaszorgalomról.
"A különböző feladatokra szakosodott hangyák egyáltalán nem olyan jók munkájukban. Hangyatársaik viszont a jelek szerint nem veszik észre társaik szakmai hozzá nem értését" - magyarázta a docens.

A kísérletek során fény derült arra, hogy vannak gyors hangyák, amelyek 1-5 perc alatt elvégzik a feladatukat - összegyűjtik az élelmet, görgetik a homokszemcsényi építőköveket a falhoz vagy cipelik a kicsinyeket. A közösségben akadnak azonban lassú hangyák is, amelyeknél ugyanennek a munkának az elvégzése egy vagy akár két órát is igénybe vesz. A kolónia fele viszont egyáltalán nem csinál semmit. Kis létszámú kolóniák egész léte egyetlenegy hiperaktív, munkamániás hangya szorgalmán múlhat.

Miként történhet meg, hogy a közösség egyes tagjai babérjaikon pihennek, míg mások végzik el az összes munkát?
Anna Dornhaus a lustálkodó hangyákat olyan diákokhoz hasonlítja, akik a kollégiumban ügyesen kibújnak a feladatok alól. "Mindig akadnak olyan egyetemisták, akik kevésbé veszik ki a részüket a takarításból és az egyéb házimunkából" - fejtette ki.

Feltételezése szerint a munkamegosztás nem kulcsfontosságú a hangyaközösség sikeressége szempontjából. "Előfordulhat, hogy a lustálkodó hangyák épp pihennek vagy ők a tartalékosok, akiket mozgósítani lehet, ha valami balul üt ki" - sorolta a lehetőségeket.

Elképzelhetőnek tartja, hogy a rest rovarok szervezete valamilyen anyagot állít elő a hangyaboly biokémiai védelme érdekében. (A hangyák összes fajtája állít elő gombaölő vegyületeket, hogy távol tartsák fészküktől a penészgombát). "Ám az is lehet, hogy valóban csak henyélnek a hangyák" - tette hozzá - írja az MTI.