Orbánék padlóra küldhetik a kisvállalkozásokat

Orbánék gazdasági lépései kapcsán egyre sűrűbben jut az ember eszébe a Valami Amerika című film betétdalának a szövege: "mikor mindenki fékez, te akkor is tövig nyomod a gázt". Az egymást követő, végiggondolatlan rögtönzések láttán az az érzésünk, hogy egy szakadék felé száguldó autóban ülünk, ahol a sofőr az állandósuló vészjelzések ellenére is tovább gyorsít, azt hajtogatva, hogy a legjobb úton haladunk. A Fidesz-kormány gazdaságpolitikája ellentmond mind a realitásoknak, mind a józan észnek, és a nyilvánvaló sikertelenséget nem racionális korrekció, hanem az elhibázott elképzelésekhez való makacs ragaszkodás és újabb elképesztő ötletek követik.

Köszönő viszonyban sincsenek a valósággal

Mindehhez a valóságot tagadó, az embereket félrevezető kommunikáció társul. A napokban publikált legfrissebb foglalkoztatási adatok kapcsán például a gazdasági minisztérium a pozitív trend folytatásáról beszélt, a HÍR Tv pedig egyenesen robbanásszerűen növekvő foglalkoztatást vizionált. A KSH adatok szerint azonban mindkét állítás egyszerűen hazugság: a foglalkoztatottak teljes száma júliusban 15 ezerrel csökkent az előző évihez képest, ezen belül a magánszférában 18 ezerrel nőtt, a közszférában viszont 37 ezerrel esett. Ráadásul a trend is rossz, mert a számok éves összehasonlításban április óta folyamatosan romlanak: az első hét hónap egészét tekintve stagnálást látunk, de ezen belül négy hónapig emelkedő trend volt, azóta csökkenő. A nyári adatok még rosszabbak lennének, ha nem indult volna be gőzerővel a közmunka, amely csökkentett munkaidőben még éhbért is alig ad az érintetteknek.

A 2012-es költségvetés első számai kapcsán is olyan hivatalos nyilatkozatok hangzottak el, amelyek köszönő viszonyban sincsenek a valósággal. A jobb sorsra érdemes új kormányszóvivő nem átallotta azt mondani, hogy a kormány nem megszorít, mert nem a lakosságra terhel új adókat. Akkor vajon kivel fizettetik meg a chipsadót, a nagyobb jövedéki adót, a magasabb ÁFÁ-t, a 40 százalékkal növekedő cégautóadót, a baleseti adót, a megemelt járulékot? Arról nem is beszélve, hogy a közszféra költséglefaragása és a magáncégekre kivetett különadó is megszorítás és végső soron a sokat emlegetett embereken csattan, nem beszélve a az egészségügyi és nyugdíjalap, valamint a szociális kiadások megvágásáról, jövőre jórészt ezekből tervezik megtakarítani a kiadási oldal 300 milliárdját.

Egyszerűen hülyének nézik az embereket

Elképesztő cinizmussal egyszerűen hülyének nézik az embereket, pont az ellenkezőjét állítva annak, ami a szemünk láttára történik. Emlékezünk még arra, mit sulykolt a Fidesz a választások előtt? Egyszeri, nagyarányú, mindenkit érintő általános adócsökkentés lesz, ha ők kerülnek hatalomra. Ehelyett a lakosság magas jövedelmű negyede kapott adóajándékot, mindenki másnak maradt az előbbiekben felsorolt adóemelés és juttatáselvonás. A megszorítás nem lenne ennyire irritáló, ha egyenletesebben oszlana meg és a gazdagabbak is jobban részesülnének belőle, és ha a kormány nem azt hirdetné, hogy mindenkinek csak jót tesz, ne a saját szemünknek, hanem neki higgyünk.

A vállalati szféra szívja meg

Minderről sok szó esik a sajtóban, arról viszont csak néhány szakértő beszél, hogy a legnagyobb veszteség a vállalati szférát fenyegeti. A bankadó és a különadó egész ágazatok teljesítményét fogja vissza, de ez mind semmi ahhoz képest, ami még előttünk áll. A rögzített árfolyamú végtörlesztés minimum 100-150 milliárdjába kerül a bankoknak, de ennek akár a többszöröse is lehet. Demagóg félrevezetés azt sugallni, hogy fizessenek csak a kapzsi bankok, nekik van miből: ők valójában főként a betétesek pénzéből tudnak gazdálkodni, ha tehát veszítenek, azzal mi is veszítünk, vagy magasabb költségekkel, vagy romló befektetési, valamint hitelezési feltételekkel. Ez utóbbi különösen kockázatos akkor, amikor a magyar cégek többsége tőkehiányos, és már az utóbbi években is alig jutott az üzletmenetéhez szükséges kölcsönökhöz.

Minden cégnek, de főként a kis és közepes vállalkozásoknak, valamint az egyéni vállalkozóknak óriási pofon lesz, hogy a járulékalap másfélszeresére nő. Ez annyit jelent, hogy a jelenlegi minimálbért figyelembe véve havonta kb. 11 ezer forinttal több járulékot kell befizetni, miközben a nettó fizetés az adójóváírás megszűnése és az egy százalékos járuléknövekedés miatt 10 ezer forinttal csökken! Végiggondolta valaki az illetékes minisztériumban, milyen hatással lesz ez a vállalkozások jövedelmezőségére és a foglalkoztatásra? Ez pontosan szembe megy azzal a mindenki által elfogadott elvvel, hogy a munkabér terheit csökkenteni kell. Számoljunk: a minimálbérnél jelenleg 99 ezer forintos teljes költségből 60600 forintot kap kézhez a dolgozó, januártól 109600 forint költséggel 50800 forint nettó pénz áll szemben! Ki fog ezek után még több embert legálisan foglalkoztatni? Előre kiszámítható, hogy a fekete és szürke gazdaság fog erősödni.

Padlóra a kisvállalkozásokkal

A kisvállalkozásokat végképp a padlóra küldheti, ha a kormány az adójóváírás megszüntetését kötelező béremeléssel fogja ellensúlyozni, ezt megteheti, hiszen felszámolta az Érdekegyeztető Tanácsot és átvette annak jogkörét. Rendkívül aggasztó a kormány ígérete, hogy a jóváírás kivezetésével senki sem járhat rosszabbul. Mivel a büdzsé eddigi tervében egy árva peták sem szerepel a kompenzációra, az csak úgy lehetséges, ha a munkáltatókat kényszerítik erre. Ennek egyik lehetősége a minimálbér emelés, a másik pedig a kötelező többlet-béremelés mindenkinek, aki 220 bruttó alatt keres. A dolgot bonyolítja, hogy ezt pontosan az egyéni bérekhez kell igazítani, mert a jóváírás a jövedelem nagyságától függ.

Igazi katasztrófa lenne, ha ez így történne. Ahhoz, hogy például a mostani minimálbérnél a jövő évi nettó jövedelem ne csökkenjen, kb. 18 ezerrel kellene emelni a bért. Ez a fenti számítást követve a költséget nagyjából 128 ezer forintra növelné, a nettó bér pedig maradna 60600 forint. A bruttó-nettó arány tehát a jelenlegi 61 százalékról 47 százalékra esne, díszéül a foglalkoztatást serkentő politikának. Mivel a kompenzáció, mint említettük, 220 bruttóig mindenkire vonatkozna, az összes vállalat bérköltsége megugrana, a kisvállalkozások nagy része pedig az ellehetetlenülés határára kerülne.

Tényleg ezt akarja a Fidesz-kormány?

Ha minden a tervkoncepció szerint valósul meg, jó megoldás nincs: ha a cégekkel kompenzáltatják az adójóváírást, az drasztikusan fékezi a gazdaságot, a foglalkoztatást és tömegével tehet tönkre kkv-kat, aminek a beruházásokra és a fogyasztásra egyaránt hatása lesz, ha viszont nem lesz kompenzáció, milliók jövedelme csökken, ami a fogyasztás jelentős csökkenésével és annak gazdaságlassító hatásával, valamint a társadalmi feszültségek növekedésével jár. / Ezt részben sem ellensúlyozza, hogy a magasabb jövedelműek nettó fizetése a szuperbruttó kivezetésével és a járulékemeléssel együtt kb. 3 százalékkal emelkedik./ Mindezek nyomán a jövő évre a lecsökkentett, 1,5 százalékos GDP-bővülés is illuzórikussá válik, a hiány tartásához tehát további százmilliárdokat kell majd találni.

Orbánék tervei tehát elkerülhetetlen válsághoz vezetnek és a gazdaságban lefelé menő spirált indítanak el. Pedig van más út: a költségvetés egyenlegének javítását igazságosabb, progresszív adórendszerrel, a fogyasztást terhelő adók mellett vagyonadó-elemekkel és nem utolsósorban strukturális reformokra épülő központi költséglefaragással kellene elérni. Egy szűk mameluk-kör kivételével minden közgazdász egyetért ebben, a Fidesz azonban egyelőre a vak ló bátorságával megy előre a maga permanens fülkeforradalmi hadiútján.