Menekülés előre

A Vodafone Magyarország elnök-vezérigazgatója nemrégiben a kínai Huawei vállalattal közös sajtótájékoztatón jelentette be: nagyszabású fejlesztést kezdenek nálunk. Beck Györgyöt erről az együttműködésről és a válságadóról is kérdezte BARÁT JÓZSEF.

2011. március 31., 08:49

- A tavalyi különadók miatt több nemzetközi nagyvállalat tiltakozott az Európai Bizottságnál. A Vodafone nem volt közöttük. Az ön cégén kisebbet ütött a váratlan kiadás, mint a többieken?

– Talán még nagyobbat is, hiszen mi harmadikként léptünk a mobiltávközlési piacra. Nyereségünk ezért elmarad versenytársainké mögött. Az adót viszont a bevétel alapján vetették ki, az elvonás tehát számunkra különösen fájdalmas volt: emiatt a tavalyi évet veszteséggel zártuk. A tiltakozás azonban Németországból indult, mi csak utólag értesültünk róla.

- Az Európai Bizottság a napokban jogsértési eljárást indított a magyar kormány ellen a távközlési szektor válságadója miatt. Lehet, hogy visszakapják a befizetett pénzt?

– Alighanem hosszú és kemény küzdelem következik az EU-val. Nem tudhatjuk, mi lesz a vége, és mikor mondják ki a végső szót. Én addig is inkább magának az iparágnak a fejlődésében bízom.

- Ami abból is kiderül, hogy a Vodafone március 4-én a magyar telekommunikációs iparág egyik legnagyobb fejlesztését jelentette be: a villámgyors mobilinternet a jövő nyártól az egész országban elérhető lesz a legkisebb falvakban is. Csak az a kérdés, hogy a legkisebb falvakban, ahol nincs munka, az emberek legkisebb gondja is nem nagyobb-e a mobilnetnél? A magyarok negyven százaléka azt sem tudja, hogy a világhálót eszik-e vagy isszák.

– Ez persze kihívás számunkra. Még szerencse, hogy vannak más számaink is. Például: a világ hat és fél milliárd lakója közül több mint ötmilliárdnak már van mobiltelefonja. Ez azt jelenti, hogy a fejlesztést ott is fontosnak tartják, ahol esetleg roppant gazdasági nehézségekkel küzdenek. Így van ez a legszegényebb afrikai országokban és Ázsia elmaradott részein is.

- És a mélyszegénységben élő magyar falvakban?

– Ott is igaz az, hogy a mobil már nem luxus, hanem a napi léthez szükséges eszköz.

- A tervezett százmillió eurós beruházás még a Vodafone-nak, a világ legnagyobb mobilcégének is jelentős befektetés. Egységes volt-e a cég vezetése abban, hogy a válság által megtépázott, az ágazatot megsarcoló Magyarországon érdemes ekkora fejlesztésbe kezdeni?

– A Vodafone Magyarország megítélése a cégcsoporton belül nagyon pozitív. Az eredményeink folyamatosan jók, sok fejlesztésünket már más országokban is használják, magyar kollégáink a cég számos leányvállalatánál bizonyítottak. Két lehetőségünk volt: sértődjünk meg, és mondjuk azt, hogy ha különadót vetettek ki ránk, akkor nem fektetünk be Magyarországon, vagy az iparág szédületes fejlődéséből kiindulva döntsünk úgy, hogy előre kell menekülni. Mi itthon a második alternatívát akartuk, és a nemzetközi menedzsment egyetértett. Lépjünk abban bízva, hogy a piac és a fizetőképes kereslet előbb-utóbb megindul majd.

- A nagy fejlesztésről szóló sajtótájékoztatón Fellegi miniszter kisebb bombát robbantott, amikor kijelentette: a kormány a válságadók kivezetése után is igazságosabb közteherviselésre törekszik. Értsd: a korábbi kedvezményeknek végleg befellegzett, a kormány állandósítani kívánja, hogy a mobilszolgáltatóknak a korábbinál mélyebben kell a bukszájukba nyúlni adófizetéskor. Erre számított?

– Az egyenlő közteherviselés gondolata szerintem mindenki számára elfogadható. Ám az nem igazán egyenlőség, ha négy iparágra tesznek minden korábbinál nagyobb terhet, és van jó néhány olyan terület, amelynek nem kell különadót fizetnie – a gyógyszeripartól az informatikáig vagy az autógyártásig. Ha általában nehéz idők járnak, akkor a következményeit mindenkinek éreznie kell. Ha a kormány a közteherviselés szükségességével érvel, akkor legyen igazi, minden iparágra érvényes a közteherviselés.

- Amire persze olyan válasz is van, hogy ha a mobilozás drágul, legfeljebb nem telefonálnak az emberek, de ha a gyógyszer árát emeli a gyártó a különadók miatt, az emberhalálhoz vezethet.

– Amit mond, az rávilágít a szakmánk egyik legnagyobb gondjára Magyarországon. Nem tudtuk meggyőzően elmagyarázni, hogy a mobilkommunikációnak milyen döntő jelentősége van nemcsak a gazdasági fejlődés, de az életminőség szempontjából is. Ráadásul a mobiltelefon is lehet életmentő például egy idős ember kezében vagy vészhelyzetben.

- Az új hálózat kiépítését a Huaweire bízták, amely egyike a világ három vezető cégének a távközlési megoldások szállítói között. A kínaiak üzemet építenek Magyarországon. Ennek a bázisnak vevői lesznek-e a Vodafone más leányvállalatai is?

– A Vodafone Magyarország 2007 óta dolgozik együtt a Huaweijel, amikor még csak felfutóban volt, s mi a látható dinamizmusa miatt választottuk stratégiai partnerül. Akkoriban ők is a harmadik helyen álltak a magyar piacon, akárcsak mi. Egyetértettünk: a két harmadik összefogása komoly kihívás lehet a többieknek. A Huawei a legelső vodafone-os szerződéseinek egyikét éppen velünk kötötte. A közös hálózatépítés szépen haladt, olyannyira, hogy a Vodafone leányvállalatai hamarosan hasonló szerződést kötöttek a kínai céggel Csehországban, Törökországban, Görögországban, Spanyolországban, Romániában és még sok más helyen. Nekünk is részünk van abban, hogy ma a Huawei a világ ötven legnagyobb távközlési cége közül negyvenötben jelen van. Még a legelső szerződés idején sokat beszélgettünk a kínaiakkal arról, hogy érdemes lenne itt tábort verniük nemcsak termékszállítóként, hanem befektetőként, gyártóként is. Sikerült elérnünk, hogy a Huawei 2010-ben kísérleti jelleggel Magyarországról kezdte meg a teljes európai piac ellátását, sőt a terveik szerint később akár az orosz és az észak-afrikai piac gyártóbázisa is ez az új központ lehet. A végleges döntésre még nem szánták el magukat, de a mostani megállapodás nagy lépés abban az irányban, hogy Magyarország legyen a cég európai hídfőállása. Ez fantasztikus lehetőség az ország számára: évente több milliárd eurós magyarországi export esélyéről beszélünk. Ráadásul a Huawei tervei szerint az összes beszállító maximum kétórányi távolságra lesz az összeszerelő központtól, tehát számos kis és közepes magyar vállalkozás számára is kitörési lehetőség lehet ez a beruházás.

- A Vodafone Magyarország tehát ahelyett, hogy a sebeit nyalogatta volna egy nehéz helyzetben, úgy döntött: előremenekül. Mire számít cserébe? Ott tartanak, hogy ha a jelenlegi szabályok érvényben maradnak, akkor jövőre a válságadók miatt veszteséges vállalatként még közbeszerzési pályázaton sem indulhatnak.

– Tény: a három mobilszolgáltató közül egyedül nálunk történt meg, hogy a megállapított különadó több lett, mint a teljes tavalyi nyereségünk. Hiszen mi a versenytársainkhoz képest hat-, illetve tízéves késéssel érkeztünk Magyarországra. Mivel „zöldmezős” beruházásként indultunk, lényegesen rövidebb idő alatt kellett elvégezni a beruházásainkat: így máig is kevesebb a profitunk. A jövő évtől tehát a fejünk fölött lóg egy olyan szabály alkalmazásának a lehetősége, amely szerint csak olyan cég indulhat közbeszerzési pályázaton, amely az előző évben nem volt veszteséges. Szerintem a konkurenseinken kívül senkinek sem lenne jó, ha a piaci versenyt így leszűkítenék, és három induló helyett csak kettőt engednének a starthoz. Bízunk abban, hogy nem így lesz.

A forint árfolyama péntek reggelre szinte nem változott az előző esti jegyzéséhez képest az euróval és a svájci frankkal szemben, a dollár ellenében viszont kissé erősödött.