Legyőzzük – Ajánló lapunk 2020. március 19-i számából

Számos becslés van arról, hogy valójában mennyi lehet a koronavírus-fertőzöttek száma Magyarországon. Miközben a miniszterelnök szinte naponta jelentett be egyre szigorúbb intézkedéseket, azt is mondta, eddig az egyedi megbetegedések voltak jellemzők, de ez át fog lépni a csoportos megbetegedések időszakába.

2020. március 19., 09:00

Szerző:

A Magyar Orvosi Kamara már ezer fertőzöttel számol, ebből pedig a statisztikai modellek szerint egy hét múlva hét-nyolcezer, két hét múlva pedig ötven-hatvanezer is lehet, ha az ország nem teszi meg a szükséges lépéseket. Hétfői lazártáinkig itthon 1436 tesztet végeztek el, ami jóval kevesebb, mint az uniós országok többségében, Ausztriában például 8167 tesztet végeztek el. Dél-Korea példája különösen figyelemre méltó, hiszen az 51 milliós lakosságú országban több mint kétszázezer teszt készült és naponta tízezer ember fertőzöttségét vizsgálják saját kérésre.

Európa leáll

Egyre világosabb, hogy a koronavírust már nem lehet szűk korlátok közt tartani: a járvány jószerével végighömpölyög a világon, és csupán az lehet a reális célkitűzés, hogy az emberek közötti személyes érintkezések számának radikális visszafogásával késleltessék a kór globális kibontakozását, megkíméljék az egészségügyi ellátórendszert attól, hogy kezelhetetlen nagyságrendben, egyszerre zúduljon rá a súlyos légzőszervi panaszokkal ellátásra szorulók tömege. Magyarország előtt hat EU-tagállam – Ciprus, Csehország, Dánia, Lengyelország, Litvánia és Szlovákia – zárta le a határait. Az elmúlt hét végére világszerte meghaladta a hatezret a koronavírus-fertőzésben meghalt betegek száma. Kínában, ha hihetünk a hivatalos adatoknak, már lecsengőben van a járvány. Nemzetközi körkép a teljesség igénye nélkül, a hét elején érvényes állapot szerint.

Lapozzon bele!

Kényszerhelyzetben

Egy tapolcai iskolaigazgató két napig azt hihette, szembement a kormánnyal, de aztán kiderült, hogy lényegében példát adott vagy legalábbis megelőzte a hivatalosságot. Esete jól mutatja azt a zavart és következetlenséget, amely a koronavírus fenyegetésének árnyékában gyakran jellemzi a jelenlegi hatalom tevékenységét.

Hol a boldogság mostanában?

Hála, optimizmus, jó cselekedet, megbocsátás. Immár több mint százezer óvodás és iskolás van, aki nemcsak alaposan megismerte ezeket a fogalmakat, hanem rendszeresen gyakorolja is. Legalábbis sokat beszél róluk. Pontosabban arról, hogy miként is kellene csinálni. Ám nem mindenkinek őszinte a mosolya az immár mozgalommá terebélyesedett kezdeményezés hallatán. Vannak, akik szerint a Jobb Veled a Világ Alapítvány programja kifejezetten káros és veszélyes.

Dutyidili

Sietve igyekszik orvosolni a kormány saját hibáját: konténerbörtönökkel enyhítené a férőhelyek évek óta fennálló hiányát. Az ok, hogy az elítéltek ne indítsanak kártérítési pereket az állam ellen. A lépés ideiglenesnek tűnik és súlyos milliárdokba kerül.

Nincsenek pénzverdék a városházák pincéjében

Bár az ország versenyképességének növelése lenne a célja, mégis a szerényebb anyagi helyzetben lévő települések teljes ellehetetlenülését eredményezhetné, ha bevezetnék a helyi iparűzési adó (hipa) tervezett átalakítását. Az önkormányzatok legfőbb helyi bevételi forrásaként számon tartott adónem újraszabályozása, megcímkézése nem csak a településeknek, az egyszerű embereknek is fájna.

Kormányalakítás koronavírus idején

Roppant peches helyzetben veheti át a kormányrudat a kijelölt új szlovák kormányfő: egész Európában tombol a koronavírus, Magyarországhoz képest az országban arányaiban négyszer több fertőzöttet tartanak számon, a távozóban levő kormány pedig hétfőtől szinte már csak az élelmiszerboltokat engedi nyitva tartani. Ebben a helyzetben kellene a két héttel ezelőtti parlamenti választások győztesének, Igor Matovičnak úgy dolgoznia, hogy a választók ne sírják vissza a Robert Fico fémjelezte korszakot.

Fityisz a koronavírusnak

Amikor már csak százan tartózkodhattak a koronavírus miatt egy légtérben, akkor meglehetősen zárt körben, a szakmából szűk létszámú nézőket meghíva, a premier napján telefonon meginvitálva tartotta meg a Magyar Nemzeti Cirkusz a Fesztivál sztárjai című új műsorának premierjét.

Verbális agresszió

Eszenyit olyan neves színészek támadják, mint Bata Éva, Harkányi Endre, Herczeg Adrienn, Hevér Gábor, Járó Zsuzsa, Kerekes József, Kovács Patrícia, Lengyel Tamás, Mészáros Máté, Molnár Áron, Péter Kata, Réti Adrienn, Stohl András, Telekes Péter, Tornyi Ildikó. Aláírásukkal közlemény jelent meg, amelyben tudatják, hogy Eszenyi erőszakos, agresszív kommunikációja miatt hagyták ott sokan a teátrumot.

Nincs jogosítványa, töri az angolt. Mégis fiatalon lett adjunktus a Corvinuson, de alapított már egy minipártot, volt kerületi polgármester, főpolgármester és most indul a miniszterelnök-jelölti előválasztáson. Tarlós szerint "hazudós, tétova, mama kedvence", Tóth Csaba pedig "taknyos úrifiúnak" nevezte. Megint mások Orbán Viktor ellentétét látják benne - portré Karácsony Gergelyről az új 168 Órában.

„Aligha” – válaszolta Kemenesi Gábor víruskutató arra a feltételezésre, amely szerint a koronavírust egy kínai laboratóriumban fejlesztették ki. A legfrissebb 168 Óra nyomtatott hetilap azt próbálta meg felfejteni a víruskutató segítségével, hogy honnan származhatott a koronavírus, és hogyan került át az emberre.

„Még hivatalba sem léptem, de már megmondták, hogyan fogok visszaélni”. Január elsején lett Magyarország új főbírája Varga Zsolt András. Polt Péter legfőbb ügyész volt helyettesét, korábbi alkotmánybírát, a Velencei Bizottság tagját, tárgyalótermi tapasztalat nélkül, két törvénymódosítás eredményeként választhatta meg a Kúria élére a kétharmados parlamenti többség. Az egyik szerint az Alkotmánybíróság tagjaként szerzett tapasztalat is bírói jogviszonynak számít, egy másik pedig lehetővé tette, hogy az alkotmánybírákat kérésükre a köztársasági elnök a szokásos pályáztatási eljárás nélkül a Kúria tagjának nevezze ki.