Egy életút darabjai – Ajánló lapunk 2019. május 23-i számából

2019. május 22. 08:24 - szerző: 168 Óra

Született magánzó, aki csak mellérendelt viszonyban képes a létezésre. Ezt az állapotot „próbaidőre” önként felfüggeszti, az alkotás folyamatában nem kérdőjelezi meg senkinek a hatáskörét. Igaz, megválogathatja, melyik rendezővel dolgozik együtt, de talán Alföldi Róberttel értenek szót legkönnyebben.

Mérlegen az Orbán-rendszer is

Európa választ, és most valóban nem a közhelyeket gyarapítja, aki azt állítja: ezen a választáson sok múlik. Magyarország uniós tagsága óta – és az azt megelőző évtizedekben – nem érte ugyanis egyszerre annyi kihívás a reformokra valóban bőségesen megérett uniós intézményrendszert, mint a mostani években. Európának befolyása megőrzése érdekében egyidejűleg kell megküzdenie a Kína, India és az USA által diktált gazdasági versenyhelyzettel, valamint a globális válságjelenségekkel, például a klímaváltozással, valamint a menekültkrízissel, ugyanakkor választ kell adnia a belülről feszítő társadalmi különbségekre is. Ezekre a kihívásokra eltérő válaszok születnek, vannak olyan tagállamok, amelyek elmélyültebb integrációt szorgalmaznak, míg mások nagyobb nemzeti függetlenséget. Magyarország kormánya ebben a környezetben azon pártok mellé sodródott, amelyek jellemzően szélsőséges megoldásokat kínálnak a problémákra, így egy klubba focizta magát a Salvini-féle Ligával, a Le Pen nevével fémjelzett Nemzeti Fronttal, a német Afd-vel és az osztrák Szabadságpárttal, s kiszuszakolta magát a mérsékelt jobboldalról. A választás tétje az, hogy ezek a szélsőjobbos erők kellőképp megerősödnek-e ahhoz, hogy blokkolni legyenek képesek uniós folyamatokat. Szorosan ide tartozik, hogy a szélsőjobb mögött mindig fölsejlik Oroszország árnyéka, s ez – épp az EP-kampány csúcspontján – az Orbán Viktor számára mintaként szolgáló osztrák jobboldali-szélsőjobboldali kormány bukásához vezetett. Orbán Viktor tehát kifutott az európai pályára, de hogy a nagy pályán van-e, vagy kispályás marad, e mostani választástól függ. Mint ahogy az is, mi lesz az általa vezetett Magyarország jövője az EU-ban. Lakner Zoltán, Ónody-Molnár Dóra, Pungor András, Blahó Miklós és Tóth Ákos összeállítása.

Lapozzon bele!

Egy életút darabjai

Született magánzó, aki csak mellérendelt viszonyban képes a létezésre. Ezt az állapotot „próbaidőre” önként felfüggeszti, az alkotás folyamatában nem kérdőjelezi meg senkinek a hatáskörét. Igaz, megválogathatja, melyik rendezővel dolgozik együtt, de talán Alföldi Róberttel értenek szót legkönnyebben. A Jászai Mari-díjas Hernádi Judit volt az ország első szabadúszó színésze. Nézeteit nem titkolja. Ezek miatt a köztévéből gyakorlatilag ki van tiltva, amit azért nem tart túl nagy veszteségnek. Rövidesen a Fehér nyuszi, vörös nyuszi című Nassim Soleimanpour-darabban láthatja az Átrium közönsége. Egyetlenegyszer, mert a szerző rendelkezése szerint ezt a művet minden színész kizárólag egyszer mutathatja be életében, ráadásul próbafolyamat, felkészülés nélkül. Hajba Ferenc interjúja.

Minden rendszer elbukik

A tudományos-fantasztikus irodalom képes arra, hogy felhívja a figyelmet, milyen kihívásokkal kell szembenéznie egy demokratikusan működő társadalomnak, illetve milyen támadási felületeket hagy saját magán, ha nem oldja meg a kétségtelenül létező problémákat – állítják a nemrég megjelent, 15 tanulmányt tartalmazó, a sci-fi és a tudomány kapcsolatát boncolgató Párhuzamos univerzumok című kötet szerkesztői. Filippov Gábor és Tóth Csaba politológusokkal (a harmadik szerkesztő Nagy Ádám) Cseri Péter többek között arról beszélgetett, melyek a jó és a rossz kormányzás ismérvei, szerezhet-e legitimitást egy autoriter hatalom nem demokratikus eszközökkel, az autokráciák vagy a demokráciák állnak-e nyerésre, illetve kihalhat-e az emberi faj.

Egyre nagyobb gáz

Engedély hiányában négy éven keresztül nem tudta elkezdeni a működését a kormányhatározattal létrehozott Központi Adatgyűjtő és Feldolgozó (KAF) Zrt. A felszámolásának elrendelése után a sajtó eddig csak azt firtatta, mennyibe is került ez az arctalan állami vállalkozás a költségvetésnek. Holott a kudarc nagyobb: ez a cég lett volna hivatott a hazai energiapiac spekulációmentes és átlátható elszámolási rendszerének működtetésére – de a gázlobbi és a politika maga alá gyűrte. Rajnai Attila írása.

A csábítás édes trükkje

A hazai népoktatás központi problémája valaha nem a diákok becsalogatása, hanem a krónikus pedagógushiány (a magas osztálylétszám) volt. Mára fordult a szél. A kis baranyai faluban, a több mint kilencszáz lelkes Magyarbólyban minden földi jóval (iskolabusszal, húsz kilométeres körzeten belüli be- és hazaszállítással, az első évben havonta fizetendő tízezer forintos „ösztöndíjjal”) toborozza az elsősöket az önkormányzat. A család az első évben havonta tízezret kap, ha vállalja, hogy gyermekét négy évig Magyarbólyban járatja iskolába. Elsősök ugyanis – ahogy az áprilisban kiderült – szeptembertől nem lesznek. A kölyökgólya Magyarbólyban eltűnőfélben lévő fajta. Egy generáció így kimarad. És ha a folyamat gyorsul, eltűnhet az iskola. Hat nagycsoportos óvodásból, aki iskolaérett lenne, három Villányba, Beremendre, három „ismeretlen helyre” menne. Ahol szintén nagy a kereslet diákra és normatívára. Az iskolájához minden község foggal-körömmel ragaszkodik. Mert ha az iskola eltűnik, süllyed a falu is. Az elemi iskola viszont már nem az önkormányzatokhoz tartozik. Baranya oktatási intézményeit is óriáskígyóként gyömöszölte magába a mindent uraló Klebelsberg Központ. Buják Attila riportja.