Új német párt a porondon

Ugyanakkor adott a lehetőség, hogy Türingiában a kereszténydemokraták helyett az NDK állampártjának utódjaként is emlegetett Balpárt vezetésével alakuljon helyi kormány – először az NSZK történetében.

Az AfD alig egy éve lépett a porondra s a tavaly őszi országos választáson 4.7 százalékával még éppen nem jutott be a Bundestagba. Idén azonban már 7.1 százalékos eredményükkel tíz képviselőt küldhettek az Európai Parlamentbe és sorra kerülnek be a német tartományok parlamentjeibe: a szászországi csaknem tíz százalék után a legutóbbi szavazáson ennél is magasabb eredményekkel. Holott a pártot, amelyet sokan egyfajta „professzorok klubjaként” emlegettek, eddig nem igazán vették komolyan – bár alapítói komoly értelmiségiek. Elnöke, Bernd Lücke a Hamburgi Egyetem közgazdász-professzora volt, amíg nem ment szabadságra, hogy politizálhasson. Frauke Petry kelet-német vegyész és vállalkozó, míg Konrad Adam klasszika-filológus sok éven át a Frankfurter Allgemeine Zeitung és a Die Welt szerkesztője, szemleírója volt.

Az új párt azt vallja, hogy az országot alakulása óta irányító két nagy párt, a polgári CDU/CSU és a szociáldemokrata SPD, megkopott, nem érzi s nem teszi, amit a választók szeretnének. Az AfD szerint a németek azt igénylik, hogy csináljanak vissza sok mindent az európai integrációból, mert az nem szolgálja sem országukat, sem a kisebb európai államokat. Számolják fel az euró-övezetet, adjanak vissza fontos hatásköröket a nemzeti kormányoknak s döntsön népszavazás minden fontosabb kérdésben, mielőtt közös, európai rendszabályok születnének.

Az új párt – az erősödő, elsősorban a lengyel határvidéken tapasztalható bűnözést emlegetve – hatékonyabb rendőrségi fellépést igényel, egyúttal korlátozná a bevándorlást: csak képzett, tehetséges embereket engedjenek be Németországba, hirdetik. Külpolitikájukban kiállnak ugyan a NATO, az atlanti együttműködés mellett, de fontosnak ítélik az Oroszországhoz és a szovjet utódállamokhoz fűződő kapcsolatokat is. A javaslat, hogy a nyugdíjak megállapításánál vegyék számításba a gyermekeket, további hasonlóság a Fidesz programjához (amelyet aligha ismernek az AfD-ben...).

A berlini „nagypolitika” a közelmúltig jobboldali populistaként emlegette az új pártot, amellyel nincs mit kezdeni, hiszen átmeneti jelenség, s hamarosan eltűnik majd, mint egy hasonló, a Kalózpárt. Angela Merkel kancellár a vasárnapi választások előtt kijelentette, hogy az „Alternatíva Németországért” valamennyi párt problémája, hiszen támogatói minden pártból jönnek. A valóságban nagyobbik részben a polgári-konzervatív táborból jönnek. Ennek tudható be, hogy a CDU számára kevéssé sikeres vasárnapi szavazások után a párt politikusainak egy csoportja nyilatkozatot adott ki, mondván: kudarcot vallott a stratégia, amellyel nem vették tudomásul az új pártot – ehelyett meg kell szólítani azok választóit, foglalkozni kell igényeikkel. Az SPD, a CDU koalíciós partnere a szövetségi kormányban arról beszél, hogy Merkel pártjának következetlen vonalvezetése tette egyáltalán szalonképessé az AfD-t, míg a Zöldek szerint egyértelmű, hogy az új pártra a CDU/CSU-val elégedetlenek szavaztak.

Az első, Balpárt vezette tartományi kormány jöhet a volt NDK területén?

A nagy pártok vezetői hétfőtől zárt ajtók mögött behatóan tárgyalnak arról, mit kezdjenek az AfD-vel – s mit a türingiai helyzettel. Ott ugyanis holtverseny alakult ki. A CDU, amely az egyesülés óta hol koalícióban, hol egyedül kormányoz, az elmúlt ciklusban az SPD-vel volt hatalmon. Ez továbbra is lehetséges – de csak egy mandátumos többséggel. Ugyancsak ekkora, minimális többsége lenne baloldali koalíciónak, azt viszont a 28.2 százalékával második legerősebb párt, az egykori állampárt utódjából alakult Balpárt vezetné, az SPD és a Zöldek támogatásával.

Ebben az esetben Bodo Ramelow személyében a Balpárt az NSZK történetében először adna tartományi miniszterelnököt. Az 58 éves volt szakszervezeti funkcionárius Nyugat-Németországból származik s fellépésével, jó szónoki képességeivel sok támogatót szerzett. Mindezt annak ellenére, (vagy éppen annak köszönhetően) hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal sok éven át megfigyelte, többek között azért, mert a 80-as években – állítólag – szerepe volt a Német Kommunista Pártban. Hosszú pereskedés után az igazságszolgáltatás elítélte a megfigyelést és az adatok megsemmisítésére kötelezte a hatóságokat.

Türingia szociáldemokratái, akik 12.4 százalékra estek vissza, elvben maguk dönthetnek, maradnak-e koalícióban a konzervatívokkal, vagy alárendelik magukat egy, a Balpárt által vezetett kormányban. Az utóbbi a kevésbé valószínű, mivel az SPD vezetése aligha kíván precedenst – annál is kevésbé, mert a Balpárttal való együttműködést az országos politikában mindeddig határozottan elutasították.

Ha nem is helyi szinten. Brandenburgban, ahol a többségi SPD eddig a (most meggyengült) Balpárttal közösen kormányzott, ez továbbra is lehetséges – amint az is, hogy a szociáldemokraták ezúttal a CDU-val szövetkeznek.