Orbán Viktort le fogja győzni a történelem, de Magyarország most miatta nem Közép-Európa vezető hatalma

Keserédes sajtótalálkozót tartott Budapesten Udo Bullmann, az Európai Parlament szociáldemokrata képviselőcsoportjának (S&D) az új frakcióvezetője. A politikust – a németországi nagykoalícióban részt vevő SPD ismert alakját – két hete választották meg a tisztségre. Minden EU-tagországba elutazik, első célpontként azért esett a választása Magyarországra, mert itt veszély fenyegeti az Európai Unió alapvető értékeit, és néhány napon belül eldől, mi lesz a sorsuk. Az Európai Parlamentben – magyarázta ezt –  

• egyszerűen nem értik, hova kerül a több százmilliárd forintnyi EU-s támogatás, 
• és aggódnak a sajtószabadság helyzete és a civil szervezetek megbélyegzése miatt is.

– hívta fel a figyelmet. Az EU-támogatások kérdésére Udo Bullmann többször is kitért a beszélgetés folyamán. Emlékeztetett, hogy Magyarország ennek a pénznek az egyik fő haszonélvezője, csakhogy az nem Orbán-kormányt és a holdudvarát illeti, hanem az emberek javára kell fordítani.

– Fogalmunk sincs, miként fordulhat elő, hogy a Magyarországra áramló támogatások 36 százalékát olyan pályázatokon ítélik oda, amelyeken csak egyvalaki indult 

– idézte az EP Költségvetési Ellenőrző Bizottságának nemrég közzétett jelentésében szereplő adatot, hozzáfűzve, ne felejtsük el, hogy kezdődik a vita az EU következő hét éves költségvetéséről, Németország pedig hajlandó többet befizetni a közös kasszába, de mindenki, az Európai Unió és a befektetők is kíváncsiak lesznek, hogy mire költik a pénzüket Magyarországon. Szerinte Az SPD nem akarja leállítani az EU-s támogatás folyósítását – ezt a szándékot az Angela Merkel kancellárral pártjával, a kereszténydemokrata CDU-val kötött nagykoalíciós szerződésbe is belefoglalták –, a többségi nézet pedig párthovatartozástól függetlenül az, hogy világosan tudni kell, mi lesz az EU-támogatás sorsa Magyarországon. Védhetetlen, hogy nem adnak választ ezekre a kérdésekre, és Költségvetési Ellenőrző Bizottság válaszok helyett kérdőjelekkel tér vissza. Utána fognak nézni, hova megy a pénz az EU strukturális és regionális alapjából, hogy megakadályozzák a csalást – mondta a politikus. Elárulta azt is, mennyire lenyűgözte, hogy Magyarországon folytatott beszélgetéseinek a tanúsága szerint

több vállalkozó is azt szeretné, ha a brüsszeli vezetés szigorúbban ellenőrizné az EU-s támogatás elköltését, nem félne saját hatáskörbe venni a kérdést, hogy a források a megfelelő helyre kerüljenek. Újra kell gondolni az EU-s támogatás célba juttatásának a módjait is.

Az Orbán-kormányt egyébként nyilvánvalóan máshogyan ítélik meg a Fidesz pártcsaládjában, az Európai Néppártban (EPP), mint az S&D politikusai között, de Udo Bullman elmondása szerint már az EPP-t is megosztja Magyarország kérdése. A néppárti politikusok egy részét aggasztja, amit az miniszterelnök művel, és látják, hogy az Orbán-kormányt nem lehet védeni, a német EPP-képviselők viszont – tett egy oldalvágást az CDU politikusai felé – „két nyelven” beszélnek. Az egyiket zárt ajtók mögött használják, azt állítva, hogy nem tetszik nekik az egész, változásra van szükség, az Orbán-kormányt nem védhetik meg és nem is szabad megvédeniük, Orbán pedig lehet, hogy felszól az EU ellen és „harmadrangú demokrata”, de ő sem akarja elhagyni az EU-t, a nyílt színen azonban – és ezt a másik nyelvet főleg a bajorországi CSU beszéli – tárt karokkal fogadják a miniszterelnököt.

Nem lehet kijátszani mind a két kártyát – állítja

Fotó: EP/Fred Marvaux

Ez a kétnyelvűség – nehéz helyzetbe kényszeríti az Európai Néppártot, amely döntésképtelenségbe menekül, miközben a politikusai szívesen beszélnek Lengyelországról – hívta fel a figyelmet Udo Bullmann. Szerinte az nem az S&D hibája, hogy a Magyarországról  és Lengyelországról folyó brüsszeli vitában kettős mérce van jellen. Ez a vád arról szól, hogy miközben Magyarországgal szemben még nem indították el a lisszaboni szerződés hetedik cikkelye szerinti eljárást, Lengyelországgal szemben már megtették a Szydlo- és a Morawiecki-kormány igazságszolgáltatás elleni lépései miatt, de a politikus szerint  ezért a kettős mércéért az Európai Néppárt viseli a felelősséget. A lengyelországi kormánypárt, a Jaroslaw Kaczynski fémjelezte Jog és Igazságosság (PiS) nem az Európai Néppárt, hanem az Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) nevű EP-frakció tagja.

– Az én tippem az, hogy ha úgy alakul, hétfő után az Európai Néppártban is egyre többen el fogják veszíteni a türelmüket az Orbán-kormánnyal szemben

– kockáztatta meg ennek kapcsán Udo Bullmann. Szerinte a Fideszt azért nem rúgják ki az Európai Néppártból – válaszolta az ezt firtató újságírói kérdésre – mert az EP legnagyobb frakciójaként nem akarnak veszíteni a létszámbeli fölényükből, nem akarják a Jobbik fémjelezte szélsőjobb felé taszítani a Fideszt, és amúgy is, nem az ő stílusuk konfliktust vállalni egy-egy tagország kormányával.

Németországban a külpolitika egyébként hagyományosan szociáldemokrata felségterület a ami a német külpolitikát illeti, az EU-s ügyekért felelős államminiszter az új Merkel-kormányban ugyanaz a Michael Roth marad, aki eddig is betöltötte a tisztséget, a külügyi tárcát pedig az a Heiko Maas vezeti, aki a szélsőjobb „nagy ellenségének” számít. Nem fogja eltűrni  el, hogy valaki eltérjen az EU alapértékeitől, és nem fogja lenyelni Orbán Viktor jogsértéseit sem – hívta fel a figyelmet Udo Bullmann, hogy a miniszterelnök mire számíthat, ha kitart a jelenlegi politikája mellett.

Találkozott Molnár Gyula MSZP-elnökkel és Karácsony Gergellyel, az MSZP-Párbeszéd miniszterelnök-jelöltjével is

Fotó: MTI/Soós Lajos

Lapunk kérdésére, támogatja-e, hogy elindítsák Magyarország ellen a lisszaboni szerződés hírhedt hetedik cikkelye szerinti eljárást, a politikus hangsúlyozta, hogy nem a magyar társadalom elleni fellépésről van szó, hanem az „utolsó megoldásról” egy olyan eszközről, amelyet az ország vezetése ellen vetnek be, ha megsérti az állampolgárok jogait. Ő nagyon reméli, hogy nem fajul addig a helyzet, kormányváltás esetén pedig aligha lesz szükség rá, de ha a Fidesz esetleges választási győzelme után az Orbán-kormány továbbra is megérti a sajtószabadsághoz fűződő jogokat és visszaél az EU-s támogatásokkal, akkor Magyarországgal egy „sokkal intenzívebb” párbeszédet kezdenek. Ez a történet erről szól, hogy egy ország vezetése megsértette az állampolgárok jogait – hívta fel a figyelmet. 

Végkövetkeztetése az volt, hogy Orbán Viktor magányos alak, akit le fog győzni a történelem, de Magyarország most miatta nem Kelet-Európa vezető hatalma. Ezt úgy magyarázta, hogy az EU-s politikusi fejekben rengeteg a kérdőjel akörül, hogy Orbán Viktor csak szerencsejátékot játszik vagy stratégia is meghúzódik a mögött, hogy Oroszországhoz közeledik. Nem tudom, hogy ez kedvez-e Magyarország megítélésének, és ki lehet-e játszani egyszerre mind a két kártyát. A világpolitikában a bizalomnak központi jelentősége van, – Nem lehetsz egyszerre a közép-európai országok Európa-párti szószólója, azt követelve, hogy beleszólási jogot kapjatok az EU jövőjének az alakításába úgy, hogy ezzel párhuzamosan folyamatosan a perifériára szorítod magadat. Magyarország mindig a fejlődés éllovasa volt, a múltja, a szabadsága pedig normális esetben feljogosítaná, hogy

sokkal előkelőbb szerepe legyen Közép-Európában, mint amilyet az Orbán-kormány jelenleg játszik. Nem Orbán Viktorért aggódik, aki magányos alak, és le fogja győzni a történelem. A magyar népért aggódok az elveszített lehetőségek miatt, hogy Magyarország beválthassa a hozzá fűzött reményeket 

– zárta fejtegetéseit a S&D frakcióvezetője.