Meggyilkolták a brazil diktatúra egykori vallató tisztjét
Meggyilkolták az egykori brazíl diktatúra (1964-1985) bűneinek, kinzásainak egyik felelősét, Paulo Malhaes nyugalmazott vezérezredesét.
Az első rendőrségi közlések szerint a 76 éves volt katonatisztet riói házában fojtotta meg három betolakodó pénteken. Feleségét közben lefogták, majd elraboltak a házban található lőfegyvereket.
Malhaes a diktatúra idején a hadsereg hírszerzési központjában (CIE) dolgozott, amely a Rio De Janiero hegyes körzetében lévő Petrópolisban volt, s a köznyelv egyszerűen csak a “halál házaként” emlegette – adta hírül a Népszabadság.hu.
A gyilkossági ügyben fontos mozzanat, hogy Malhaes egy hónapja megjelent a Brazíliában a diktatúra bűneinek kivizsgálására felállított Igazság Nemzeti Bizottság előtt. Akkori két órás kihallgatásakor szinte rezzenéstelen arccal, hideg tárgyszerűséggel ismerte el részvételét vallatásokban, kínzásokban, sőt gyilkosságokban is. Kérdésre azt válaszolta, hogy nem bánta meg tetteit.
Az O'Globo szombati számában Pedro Dallari, az említett bizottság főkoordinátora annak a félelmének adott hangot, hogy az ezredes meggyilkolása esetleg más egykori katonatiszteket elriaszt a vallomástételtől. Mint a koordinátor mondta, sokan már így is idős korukra hivatkozva kórházba utaltatták magukat, hogy elkerülhessék a kihallgatást.
Dallari logikája szerint nem valószínű, hogy a diktatúra egykori áldozatai hozzátartozói vagy ismerősei voltak a tettesek. A gyilkosságot sokkal inkább megrendelésre hajtották végre, hogy megfélemlítsék azokat, akik Malhaeshez hasonlóan hajlandók lettek volna vallomást tenni.
A petrópolisi “halál házában” folytatták le a vallatásokat, becslések szerint legalább húsz ember halt meg ott kínzásoktól vagy kivégzés következtében. Malhaes a meghallgatásakor azt mondta, hogy a kemény módszerekkel próbálták annyira megtörni a lefogottakat, hogy a diktatúra informátoraivá legyenek.
A brazil diktatúra mindazonáltal nem volt annyira kegyetlen, mint az argentin hasonmása avagy Pinochet Chiléje. Talán ezért is halasztódott jóval későbbre a számonkérés Brazíliában.
Az Igazság Nemzeti Bizottságát nem véletlenül Dilma Rousseff elnöksége idején hívták életre. Rousseff egyetemistaként maga is csatlakozott egy városi gerillacsoporthoz, ugyan fegyverrel soha nem harcolt, de lakásán titkos gyűléseket tartottak, sőt fegyvert is rejtegettek. Három évi börtönt húzott le a diktatúra idején.
