Ma döntenek a Fidesz sorsáról az Európai Néppártban, Orbán Viktort most már árulónak tartják

Szerda délután, az Európai Néppárt (EPP) brüsszeli küldöttgyűlésén dől a Fidesz sorsa, vagyis hogy Orbán Viktor alakulata maradhat-e az Európai Parlament legnagyobb frakcióját adó konzervatív pártcsalád tagja vagy sem. Az EPP-ben 13 tagpárt kezdeményezte a kizárást az Orbán-kormány EU-ellenes plakátkampánya miatt, a Politico pedig a szerda reggeli hírlevelében azt írja, hogy az EPP vezetésének az utolsó pillanatig sikerült titokban tartania, hogy milyen határozati javaslattal fog a küldöttgyűlés elé állni az ügyben. 

Lehet, hogy kizárás helyett csak felfüggesztésről fog szólni a határozati javaslat, mindenesetre Joseph Daul EPP-elnök úgy érzi, hogy Orbán Viktor elárulta a konzervatív pártcsaládot, többen pedig úgy vélik, hogy nem teljesítette azt a három feltételt sem, amelyet Manfred Weber frakcióvezető és csúcsjelölt adott ultimátumként a Fidesz maradásához. A politikus azt akarta, hogy a plakátokat tüntessék el a magyarországi utcákról, Orbán Viktor kérjen bocsánatot az üzenetükért, és adjon garanciát arra, hogy a CEU budapesti működésére, csakhogy ebből mindössze az első feltétel teljesült, a második és a harmadik nem. A magyar miniszterelnök nem azért kért bocsánatot, amiért kellett volna, az pedig, hogy a CEU továbbra is a magyar fővárosban maradhasson és adhasson ki itt amerikai akkreditációjú diplomát, egyelőre függőben van. (Utóbbi kapcsán a Süddeutsche Zeitung szerda reggel szellőztette meg, hogy Orbán Viktor állítólag levelet írt, amelyben rábólintott a weberi javaslatra, amely magában foglalja, hogy a müncheni Technische Universität, illetve a BMW beszáll a Soros György alapította egyetem finanszírozásába. Ha ugyanis a CEU-nak egyetemnek európai fenntartói is lesznek, akkor már EU-s intézménynek számít, és így nem vonatkozhat rá a lex CEU. A lex CEU – a felsőoktatási törvény hírhedt 2017-es módosítása – azt írja elő, hogy egy külföldi egyetemnek képzést kell folytatnia az anyaországban is. Bár ezt a feltételt a CEU teljesíti, az Orbán-kormány nem hajlandó szignálni a kétoldalú megállapodást az amerikai szövetségi állammal, New Yorkkal. Manfred Weber az Angela Merkel német kancellár fémjelezte CDU bajorországi testvérpártjának, a CSU-nak az alelnöke is.)

Orbán Viktor és Manfred Weber az EPP csúcsjelöltjének március 12-i budapesti látogatásán

Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi B

Az EPP 262 küldöttje titkos szavazáson dönt a Fidesz sorsáról, a konzervatív pártcsalád statútumának 9. cikkelye pedig úgy szól, hogy a döntést indokolni sem kell. Érvényes döntéshez aA 262 küldött fele és még egy szavazat kell. Minden tagpárt két szavazattal bír, de a nagyobbaknak akár tíznél is több lehet, mert a pártcsaládban, az Európai Parlamentben illetve az Európai Bizottságban viselt tisztség plusz szavazatot ér. 

Ami az erőviszonyokat illeti, a kizárást kezdeményező 13 tagpárt listája így néz ki:

• Mérsékelt Párt (M), Svédország
• Kereszténydemokrata Párt (KD), Svédország
• Kereszténydemokrata és Flamand (CD&V), Belgium
• Humanista Demokratikus Közép (cdH), Belgium
• Keresztényszocialista Néppárt (CSV), Luxemburg
• Nemzeti Koalíciós Párt (KOK), Finnország
• Demokratikus és Szociális Centrum-Néppárt (CDS-PP), Portugália,
• Szociáldemokrata Párt (PSD), Portugália,
• Kereszténydemokrata Tömörülés (CDA), Hollandia,
• Új Demokrácia (ND), Görögország,
• Haza Unió – Litván Kereszténydemokraták (TS-LKD), Litvánia,
• Demokraták az Erős Bulgáriáért (DSB), Bulgária, 
• Fine Gael, Írország. 

Emellett a román Nemzeti Liberális Párt (PNL), a dán Konzervatív Néppárt (DKF) és a nem EU-tagország Norvégia teljes szavazati joggal rendelkező konzervatív pártja, a Jobboldal (H) is jelezte, hogy a Fidesz kizárására szavaz. Csendben így tehet a lengyel Polgári Platform (PO) is, amelynek a korábbi vezetője, Donald Tusk volt lengyel kormányfő jelenleg az Európai Tanács elnöke, és többször élesen bírálta a Fidesz és az Orbán-kormány politikáját. Nem is beszélve arról, hogy Joseph Daul nagyon haragszik Orbán Viktorra, akiben annyira csalódott, hogy a Politico szerint a lemondásával fenyegetőzött, ha az EPP nem tűzné napirendre a Fidesz kizárásának az ügyét. Joseph Daullal a Fidesz sokat veszített, a francia politikus eddig ugyanis kitatóan védte Orbán Viktort a bírálatokkal szemben, Manfred Weberrel együtt azt állítva, a magyar miniszterelnököt úgy lehet a leginkább kordában tartani, ha a pártja EPP-ben marad

A másik oldalon 

• a francia Les Républicains,
• az olasz Forza Italia, 
• az Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ),
• a Szlovén Demokrata Párt,
• és szlovákiai Magyar Közösség Pártja 

mozdult meg a Fidesz mellett, de adott esetben el fogja utasítani a kizárást a nem EU-tagország Szerbia szavazati joggal rendelkező két tagpártja, a Szerb Haladó Párt (SNS) és a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) is. Két szlovákiai párt, a Most-Híd és a Kereszténydemokrata Mozgalom tartózkodnia fog. 

A legbefolyásosabb küldöttség az EPP-ben a CDU-é, amelynek elnöke, Annegret Kramp-Karrenbauer szerda délelőtt jelezte, kizárás helyett inkább a felfüggesztést tartja a jó megoldásnak, amíg a Fidesz helyre nem állítja a bizalmat.

Eszerint – írja a Financial Times – Manfred Weber egy határozatlan idejű felfüggesztésről szóló határozati javaslattal fog előállni, a Fidesz elveszítheti a szavazati jogát, a politikusait pedig kizárják a tisztségekért folytatott versenyekből. Azt, hogy a Fidesz valóban idomul-e az alapvető demokratikus értékekhez, egy bizottság vizsgálja majd, amelyet Herman Van Rompuy, az Európai Tanács volt elnöke vezet. 

Az Európai Néppárt küldöttgyűlése délután háromkor kezdődik, Orbán Viktor is részt vesz rajta. 

A felfüggesztés azt jelenti, hogy az EPP időt akar nyerni, hogy az EP-választási eredmények függvényében tartsa bent vagy száműzze a Fideszt. Orbán Viktor alakulatának jelenleg 12 képviselője van az Európai Parlamentben, amelynek a tagja egy KDNP-s politikus is. Ha az EPP túl sok képviselőt veszít a május 26-i megméretésen, valószínű, hogy a Fidesz maradhat a konzervatív pártcsalád tagja.

Ettől függetlenül az EPP válaszúton áll. Ha a Fidesz marad – írta a 168 Órának készített elemzésében Krekó Péter, a Political Capital ügyvezető igazgatója –,  az szinte elkerülhetetlenül a pártcsalád szakadásához vezet, hiszen felszínre hozza és felszínen is tartja a z EPP-n belüli egyre mélyebb ideológiai ellentéteket. Így nem zárható ki, hogy nem az EPP lesz a legnagyobb formáció, konzervatív oldal fragmentálódik.

Az Orbán-kormány politikusai egyébként újra és újra azt hangoztatják, hogy nem engednek a migráció elutasításából, annak ellenére, hogy erre senki nem kérte őket. Az egész EU-ellenes plakátkampány azért is hülyeség – vagy egyszerű kivagyiságból fogant provokáció –, mert az EU vezetése már elfogadta, hogy Magyarország nem kér a migrációból. 

A Fidesz kizárásával Orbán Viktor sokat veszítene a nem túl jelentős európai befolyásából, soha nem is felejti el jelezni, hogy a pártját csak elküldeni lehet, magától nem fog elmenni. Ez érthető, ha ugyanis a Fideszt kizárják, sokkal kisebb beleszólása lesz az EU következő hétéves költségvetéséről szóló tárgyalások alakulásába.

Az EU-ellenes plakátkampány tényleg az utolsó csepp volt a pohárban, az EPP több tagpártja ugyanis már hónapok óta gondolkodik a szakításon a Fidesszel. Ennek többen is hangot adtak a Sargentini-jelentés 2018. szeptember 12-i elfogadása előtt, és egy időn át úgy tűnt, hogy hat a fenyegetés, Orbán Viktor legalábbis az EPP november 8-i helsinki kongresszusán ígéretet tett, hogy nem szítja tovább a feszültséget a május 26-i EP-választásokig. Ezt szegte meg az EU-ellenes plakátkampánnyal, amelynek az állításait – hogy az EU titokban migráns befogadását készíti elő – az Európai Bizottság kétszer is a részletekbe menően cáfolta.