Két sör után erőszak – a hamburgi polgármester bocsánatot kért a zavargásokért

Bocsánatot kért a G20-csoport Hamburgban tartott csúcstalálkozója alatt történt zavargásokért szerdán Olaf Scholz, a németországi nagyváros polgármestere.

A szociáldemokrata (SPD) politikus a tartományi rangú Hanza-város törvényhozásában (Bürgerschaft) elmondott beszédében hangsúlyozta: az előző hét végén tartott csúcstalálkozó előtt valamennyi közreműködővel, köztük Angela Merkel kancellárral és Thomas de Maizière szövetségi belügyminiszterrel együtt arra a megállapításra jutottak, hogy a mintegy másfél éves előkészítő munka révén mindent megtettek a közbiztonság fenntartásáért és a kétnapos tanácskozás biztonságos lebonyolításáért, amit csak emberi erővel meg lehetett tenni. Hozzátette: a közös helyzetértékelés alapján ígéretet is tett arra, hogy a hatóságok gondoskodnak Hamburg biztonságáról, de az ígéretet nem lehetett betartani.  A rendet nem sikerült mindig és mindenhol fenntartani. „Bocsánatot kérek a hamburgiaktól a történtekért” – mondta Scholz.

A város úgynevezett első polgármestere – a tartományi kormány vezetője – hozzátette: mindenki tudja róla, hogy nem érzelmi alapon közelíti meg a politikát, most azonban dühvel és döbbenettel tölti el, hogy politikai eszméket ürügyül felhasználó bűnözők törtek-zúztak a városban, és félelmet okoztak lakóinak, anélkül hogy azonnal és gyorsan meg tudták volna állítani őket. Azonban a dühön és a megdöbbenésen túl kell lépni, mert fel kell tárni a bűncselekményeket és javítani kell a város védelmén. Továbbá nyitott és liberális társadalomként fel kell tennünk a kérdést, hogy mi is van velünk, mit jelent az, hogy fiatalemberek mobiltelefonjaikkal beállnak a kődobálók mellé, hogy készítsenek egy szelfit a háttérben a lángoló barikádokkal, és mit jelent az, hogy fiatalok két sör után bekapcsolódnak a zavargásokba – mondta.

Scholz megerősítette, hogy a tartomány és a szövetségi kormány támogatást nyújt a zavargások károsultjainak. Hangsúlyozta: az erőszakos bűncselekményekért nem a G20-csúcs és nem a rendőrség felelős, hanem a bűnöző csőcselék, amelynek csak az erőszak és a rombolás számított, és teljesen mindegy volt, hogy mi történik a várossal. A kiterjedt helyi szélsőbaloldali szubkultúrára utalva hozzátette: felelősséget viselnek azok is, akik elbagatellizálják vagy politikailag elfogadhatónak tartják a bűncselekményeket, vagy a politikai belátás, esetleg az erkölcsi erő hiányában nem tudnak elhatárolódni a bűnelkövetőktől.

Az első polgármester nyilatkozata utáni vitában az ellenzéki Kereszténydemokrata Unió (CDU) lemondásra szólította fel Scholzot. A CDU tartományi szervezete egyedül maradt ezzel a követeléssel, a párt országos vezetősége nem kívánja a hamburgi városvezető távozását. A szociáldemokraták részéről elsősorban az ellenzéki Baloldal (Die Linke) tevékenységét bírálták, kiemelve, hogy az SPD-től balra álló párt hamburgi szervezete a fekete ruhába öltözött, arcukat törvénysértő módon eltakaró erőszakos tüntetők által alkotott úgynevezett Black Bloc „parlamenti” tagozata.

A csúcstalálkozó alatt történt zavargásokkal összefüggésben kiadtak ötvenegy elfogatóparancsot és őrizetbe vettek száznyolcvanhat embert, köztük százharminckét német, továbbá nyolc francia, hét olasz, öt svájci, négy-négy török és orosz, három lengyel és két-két holland, spanyol és portugál állampolgárt. További kétszázhuszonöt embert előállítottak, köztük hatvanhét külföldit, akik tizenhárom különböző országból érkeztek. Az összecsapásokban csaknem ötszáz rendőr sebesült meg.