Háromszorosára növeli baltikumi légi őrjáratát a NATO

Feszültségmentes időkben csak négy NATO-harcigép állomásozik a szövetség tagjai közé tartozó balti országokban (Észtország, Lettország, Litvánia), de májustól ezek száma 12-re növekszik.

2014. április 9., 20:32

Májustól Lengyelország veszi át a balti légtér ellenőrzésének irányítását a NATO-ban. Ukrajna egyébként fegyvereket nem, de katonai felszereléseket kér a katonai szövetségtől. Ide tartozik, hogy az ukrajnai válságról egyeztetett telefonon Joe Biden amerikai alelnök Robert Fico szlovák miniszterelnökkel. Egyetértettek abban, hogy segíteni kell az elnökválasztásra készülő ukrán népet.

Az Ukrajna részét képező Krím Oroszország általi megszállását követően a NATO már fokozta légi járőrözési tevékenységét a térségben.

A NATO katonai parancsnokságán jelenleg is dolgoznak azokon a terveken, amelyek alapján a levegőben, a szárazföldön és a vízen is növelik a szövetség képességeit a közép- és kelet-európai tagországokban. Ezek részét képezi a légi járőrözés fokozása is – adta hírül a Híradó.hu.

Májustól Lengyelország veszi át a balti légtér ellenőrzésének irányítását a NATO-ban.

Katonai felszereléseket kér Ukrajna

Számos katonai felszerelés beszerzésében számít Ukrajna a NATO és tagországainak segítségére, de fegyvereket nem kér – jelentette ki az ország NATO mellett akkreditált nagykövete a Reuters hírügynökségnek Brüsszelben nyilatkozva.

Ihor Dolhov megerősítette, hogy országa és az észak-atlanti szövetség között – a múlt heti megállapodásnak megfelelően – fokozottabb lett az együttműködés az orosz csapatok ukrán határ menti felsorakozását követően.

Jelezte, hogy kormánya átadott a NATO-nak egy listát arról, hogy hadseregének mire lenne szüksége. Ezen egyenruháktól kezdve alkatrészeken át üzemanyagig számos kérés szerepel, de fegyverről és lőszerről nincs szó.

Mint a nagykövet kifejtette, viszonylag hosszú a lista, mert az új kormányzat a Krím orosz megszállásakor szembesült azzal a helyzettel, hogy az ukrán erők harckészültsége nincs annyira magas szintű, mint gondolta.

Dolhov elmondta, hogy elsősorban olyan anyagokat kértek, amelyek a „védelmi ágazat napi működéséhez lehetnek szükségesek”.

Közölte, hogy egyes kéréseiket az amerikai kormányzat már teljesítette is.

Megerősítette a nagykövet azt is, hogy a NATO-csatlakozás hivatalos kérelmezése nincs napirenden. A jelenlegi ukrán törvények értelmében ez nem is lehetséges, mert azok arról rendelkeznek, hogy az ország nem tartozik semmilyen szövetséghez – tette hozzá.

Tavaly a második világháború óta a legjelentősebb mértékben emelkedett az antiszemita incidensek száma világszerte, különösen az iszlamista Hamász október 7-i terrortámadása, és az azt követő gázai háború óta - szögezte le vasárnap kiadott éves közös jelentésében a Tel-Avivi Egyetemen székelő Kortárs Európai Zsidóság Intézete és az amerikai Rágalmazás-ellenes Liga (Anti-Defamation League).