Európai főszezon a terror árnyékában

– Adatok szerint az Európai Unióba érkező turisták többsége legfeljebb három napra száll meg a választott célországban. Szükség lenne „vendégmarasztaló” módszerekre, nem?

– Az EU-ba érkező „tipikus” turista másik tagállamból – elsősorban Németországból, Angliából vagy Franciaországból – jön, s valóban pár napos városnézésre. Az átlagos utazó akkor fog hosszabb időt eltölteni nagyvárosokban, ha egyes, a városnézéshez is kapcsolódó szolgáltatások elérhetővé válnak. Ilyen az egészségügyi vagy a wellnessturizmus. Segíthet, ha a település konferencia- és kiállításhelyszíneket biztosít. Vagy gasztronómiai programsorozatokkal győzi meg a látogatókat: érdemes még néhány éjszakával megtoldani a pihenést. Ráadásul e lehetőségek nem időjárásfüggők, a főszezonon kívül is elérhetők.

– Felteszem: az északi országokban eleve hátrányban van a turizmusszektor a zord időjárási körülmények miatt.

– Igen, ott még fontosabb a többletszolgáltatás. Izlandon a természeti adottságokat aknázzák ki, ennek kapcsán korszerűsítenek, és ezért növekszik az országba érkezők száma. Mára a világ egyik legdinamikusabban fejlődő turizmusa az izlandi. Fókuszálhatnak a téli sportokra is az északi országok – nyilván a modern infrastruktúra kiépítésével. Megtérül az ilyen befektetés. Finnország nemrég ifjúsági jégkorong-világbajnokságot rendezett, és az átlagosnál kétharmaddal több turista ment oda. Közülük sokan visszatérnek majd. Általában így működik a rendezvényturizmus Európában: a berlini vagy a cannes-i filmfesztivál, a párizsi Roland Garros tenisztorna, a müncheni Oktoberfest ugyancsak branddé tette a rendező városokat.

– Mégis Spanyolország a legnépszerűbb európai úti cél, már csak mediterrán tengerpartja miatt is. Ezek szerint a természeti előnyök nem ledolgozhatók mesterséges stratégiákkal.

– Spanyolország világszinten is az egyik legversenyképesebb úti cél. Náluk európai viszonylatban jóval megfizethetőbb minden. Másrészt Spanyolország kiválóan él is az egyedi hagyományaival – látványos turistacsalogató programokkal. Kulturális öröksége gazdag, a falusi turizmusa is fejlett. És itt van a golfturizmus hazája. Mindemellett a spanyol idegenforgalmi szervezet adataiból az is kiderül: Egyiptom, Tunézia és Törökország tragikus történései elriasztották ezektől az országoktól a turistákat. Nagyon sokan a jól megközelíthető Spanyolországot választják inkább.

– Azt gondolom, a falusi turizmus fejlesztése nem pusztán Spanyolországban fontos: ez az egyik leghatékonyabb módja, hogy a leszakadó térségek esélyt kapjanak. Mégsem ez a fő szempont Európában.

– Kezdjük az adatokkal: 2014-ben a falusi turizmus Európában összesen hatmillió vendégágyat biztosított ötszázezer turisztikai létesítményben. Ez az összes európai szálláskapacitás 15 százaléka volt abban az évben. Igaza van: lenne hová fejlődni. Csakhogy ez az egyik legnehezebben fejleszthető szegmens.

– De miért?

– A népszerűsítéséhez összehangolt munka kell, az idegenforgalom szereplőinek szoros együttműködése országosan és regionálisan is. A fejlesztés pénzigényes. A tájegységeknek egyedi minőséget, infrastruktúrát és termékeket kell kínálniuk, mindez komoly befektetés. De enélkül nem tudnak versenyezni a nagyvárosokkal.

– A terrorveszély miatt az európai nagyvárosok nyilván sok látogatót veszítettek. Ezek az utazók megfelelő kampánnyal könnyebben „átirányíthatók” volnának a falvakba.

– Kétségtelen: a novemberi terrortámadás után – a repülőjegy-foglalások alapján – tavaly karácsonykor 13 százalékkal kevesebben érkeztek Párizsba az előző évek átlagához képest. Más felmérések szerint a szállodai foglalások száma is jelentősen csökkent. A francia szállásadókat mintegy 270 millió euró veszteség érte emiatt. De ez csak átmeneti visszaesés.

– Biztos ebben?

– Ennek kapcsán az Európai Utazási Bizottság is végzett felmérést. Olyanokat kérdeztünk, akik 2016-ra európai utazást terveznek. A válaszadók nagy többsége közölte: nem mondja le európai útját. Ugyanakkor akadtak, akik elhalasztották a nyaralást vagy célországot változtattak Európán belül. Mindenesetre mi azt is vizsgáljuk, mit tehetünk a biztonságérzet javításáért.

– Nem gondolja, hogy közös európai idegenforgalmi stratégiával könnyebb lenne mindez?

– Nem ilyen egyszerű kérdés ez. Az unió tagállamai eltérő politikai berendezkedésűek, mindenhol más a szabályozás. Egyes országok adottságaiktól függően különböző turisztikai stratégiákra alapoznak. Nehéz ezt közös nevezőre hozni. De természetesen vannak részfeladatok a turizmus fejlesztésében, amelyeket együtt kellene megoldani. Például az, hogy szélesebb tömegek számára legyenek elérhető pihenési lehetőségek. Az Európai Utazási Bizottság régóta hangsúlyozza: elengedhetetlen a közös fellépés. Csak a nemzeti idegenforgalmi szereplők összefogásával tudjuk megőrizni a versenyképességünket a globalizálódó világban.