"Az értelmiségnek mennie kellett vagy vitték, mint például 1944-ben"
Határon innen és túlról érkezett vendégek, szakemberek részvételével rendeztek szakmai konferenciát a minap Beregszászban, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán. A tanácskozáson jelen voltak a kárpátaljai magyar iskolák vezetői, az egyházi tanintézmények igazgatói.
Orosz Ildikó, a főiskola, illetve a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) elnöke elmondta: az elmúlt évek alatt sok megpróbáltatás érte a kárpátaljai magyar oktatást. Mára sem lettünk bölcsebbek, de talán tapasztaltabbak - állapította meg a
Kárpátinfo.– A tapasztalat viszont csak bizonyos adalék azok számára, akiknek lehetőségük van a jövőt alakítani úgy Ukrajnában, mint Magyarországon – hangsúlyozta. – Szülőföldünk elhagyása nélkül több országváltást megért az itteni közösség, ami mindig azzal kezdődött, hogy az értelmiségnek mennie kellett vagy vitték, mint például 1944-ben. Ezért mindig reprodukálni kell egy új értelmiséget. Ezért Kárpátalján általában első, legfeljebb második generációs értelmiségiek élnek mindazokkal a problémákkal, amelyek ezt a réteget jellemzik.
A mostani fiatalok két nyelv, az orosz és az ukrán közé "estek". Miután befejezték az orosz tanulását, az ukránra hol volt, hol pedig nem volt szükség, hol tanították, hol nem, hiszen néhány "apró" feltétel hiányzott: tankönyv, nyelvtanár stb.
Orosz Ildikó emlékeztetett azokra az intézkedésekre, amelyek az ukrajnai anyanyelvű oktatás ellehetetlenítését szolgálták. A bizonytalansági tényezők, különösen az esélyegyenlőség hiánya, rombolták a magyar nyelvű oktatás presztízsét továbbtanuláskor. Az utóbbi évek rendelkezései – a magyar nyelvű oktatás fokozatos ukránosítására tett állami lépések, az anyanyelvhasználati jogok durva korlátozása – hátrányosan érintették a magyar iskolarendszert.
Tény, hogy az új ukrán kormány az ígéretek egy részét már megvalósította, már ami a felsőoktatási felvételivel kapcsolatos intézkedéseket érinti. Orosz Ildikó szerint azzal mindenki elégedett, hogy idén ismét lehet szaktárgyakból, magyar nyelvből és magyar irodalomból felvételizni, de szerinte azok a problémák, amiket két évvel ezelőtt felvetettek, ugyanúgy megmaradtak. Például az, hogy magyar nyelvből és irodalomból nem lehet emelt szintű vizsgát tenni...
A KMPSZ elnöke kiemelte, a mögöttünk lévő hároméves periódus következménye, hogy míg 2008-ban a magyar iskolákból 619-en jelentkeztek emelt szintű érettségire, addig 2010-ben már csak 424-en. Két év alatt mínusz 200 fő az, aki el se indul a megmérettetésen, ami abszolút leépülést fog jelenteni az intézmények számára.
