Akire az osztrákok büszkék

Kevés eseményt figyeltek Ausztriában olyan árgus szemekkel, mint a szomszédos Csehország parlamenti választását. No nem azért, mert az eredmény az oly sok éve feszültséget teremtő temelini nukleáris erőmű ügyének rendezésével kecsegtet: Csehország az éppen aktuális parlamenti összetételtől függetlenül ragaszkodik az atomreaktorhoz és cáfolja az osztrák vádakat, miszerint a létesítmény egészséget és környezetet károsít, illetve veszélyes.

A fokozott érdeklődés, később pedig a különleges öröm (a siker láttán) egy személynek szólt: Schwarzenberg hercegnek, aki ugyan Ausztriában a címet a tiltó törvény miatt hivatalosan nem viselheti, (Csehországban pedig önként vált meg tőle), ám a közbeszéd, a sajtó csak így emlegeti.

A 72 éves herceg évtizedeken át a bécsi társasági élet központja volt: harmadik kerületi palotája, közvetlenül a szovjet katona hősi emlékműve mellett izgalmas rendezvények, nagy partik, látványos esti tűzijátékok helyszíne, ő maga pedig pletykák főszereplője. Akinek volt alkalma Schwarzenberggel személyesen szót váltani, vagy odafigyelt megnyilatkozásaira, az már régebben tudja, hogy nem ez a fő különlegessége. Tartása nem csak szálfaegyenes magas alakjára vonatkozik, hanem gondolkodására is. Elvei vannak, mindenek felett értékeli az emberi jogokat, meggyőződéses européer, s ami a szívén az a száján. Néha meghökkentő kijelentésein érdemes volt mindig elgondolkodni.

Schwarzenberg igazi monarchiás származással dicsekedhet. Apja cseh volt, anyja osztrák, egyik nagyanyja magyar. Bécsi barokk palotája az egyik nevezetes őséről, a Napoleon elleni lipcsei csata marsalljáról, Karl Philipp Schwarzenberg hercegről elnevezett téren áll. Nem tegnap óta: 1697-ben Johann Lukas von Hildebrandt építette, Mansfeld-Fondi gróf nyári palotájaként. Szomszédja egyik oldalon a Belvedere – Savoyai Jenő nyári palotája-, a tér felől pedig a Vörös Hadsereg diadalmas katonájának emlékszobra, körülötte a felszabadítás hősi tettét rögzítő ukázt megörökítő felirattal.
1918 előtt a család Európa legvagyonosabb földbirtokosai közé tartozott. Mintegy 200.000 hektár termőföld, több mint két tucat kastély Ausztriában, Csehországban és Németországban, tulajdonrész olyan serfőzdékben, mint a Budweiser és a Zenglein, emellett számos ma már nem is létező gyár, üzem, fűrésztelep tartozott a hercegi család vagyonához. A náci hatalomátvételt és a velejáró teljes kisajátítást a család a németek által kényszerigazgatás alá helyezett Orlik kastélyban élte át.

A háború után Ausztria „apróságokat” visszajuttatott: a bécsi és a muraui kastélyt, 26 ezer hektár erdőséget. Csehszlovákia nem volt ilyen nagyvonalú, megszületett a Lex Schwarzenberg, és ezzel a vagyon kártérítés nélküli teljes elkobzása. Ekkor, 1948-ban települtek át Ausztriába. A prágai születésű Karel itt és Németországban tanult jogot és erdőgazdálkodást. Mindössze 11.000 hektár föld és két prágai városi palota maradt az egyik oldalági rokoncsalád tulajdonában, illetve 2 000 hektár föld Németországban. A később elkezdődött restitúciónak köszönhetően ma a teljes vagyont legalább 250 millió euróra becsülik.

Cseh kapcsolat mindhalálig

Schwarzenberg Bécsben is igyekezett gondoskodni honfitársairól, cseh származású jelentkező mindig számíthatott nála munkára, a szíve láthatóan visszahúzta, így senki nem csodálkozott, amikor egy szép napon - a 89-es fordulat után - beszállt a cseh politikába. Vaclav Havel 1990-ben kinevezte a kancellária élére, később külügyminiszter lett, s amikor csillaga hanyatlani látszott, akkor sem adta fel. Új pártot alapított, s csodák csodájára a TOP 09 az idei parlamenti választáson szinte a semmiből előbukkanva 16 százalékot szerzett. A név egyébként a hagyomány, felelősség és prosperitás cseh szavainak kezdőbetűiből áll. A mérleg nyelveként az új pártot nem lehetett kihagyni a kormányalakításból: Schwarzenberg ma ismét külügyminiszter.

Ausztriában már csak azért is találgatják, mi a siker titka, hogy esetleg valaki kövesse a példát. Nos nem kétséges, az utánzáshoz a herceg mentalitására, józan realitás – és igazságérzetére, személyiségének varázsára is szükség lenne. Felismerte, hogy az embereket felbőszítik a kizárólag saját meggazdagodásukkal foglalkozó politikusok, és valami másra vágynak. Ez önmagában még nem különleges ötlet, a herceg azonban hitelesen kecsegtetett valami mással. Tette ezt kocsmák törzsasztalainál, nem túl fellengzős, mindenki számára érthető megfogalmazásokkal, hihető jövőképpel.

Ma már a múlté a hölgytársaságot szívesen váltogató léha arisztokrata felületes képe, a pletykák új barátnőkről, házasságon kívüli gyermekekről. Schwarzenberg magánéletében „megkomolyodott”, 2008-ban, éppen húsz évvel a válás után Murauban ismét oltár elé vezette első feleségét. A szintén arisztokrata családból származó Therese Hardegg a három ma már középkorú Schwarzenberg- gyermek édesanyja.
Ausztria büszke a hercegre, mégpedig ezúttal minden érdektől mentesen. Azt ugyanis már az első külügyminiszteri kinevezés után megtanulták Bécsben, hogy Kari Schwarzenberg a mégoly kedvelt Ausztriának sem tesz engedményt. Hiú remény volt abban bízni, hogy a kevés vitás kérdésben a cseh külügyminiszter megértőbb lesz. Egyébre most sem lehet számítani.