A szabad macskák gyámjai
Genova a macskák városa. A gazdátlanokból is van legalább százezer. Sorsuk azonban a más tájakon kóborlókkal ellentétben nem sanyarú. Szegény és gazdag negyedekben jótét lelkek csapata törődik velük.
Régen öregasszonyok vitték nekik az élelmet kis zacskókban, ma már elegáns nők, alkalmazottak, fiatalok etetik, itatják őket. A városháza múlt évi felmerése szerint hatszáz ember gondoskodik róluk saját zsebből.
Az önkormányzat most ezeknek az embereknek a munkáját ismeri el azzal, hogy igazolvánnyal látja el őket, amelyben tanúsítja, hogy hasznos munkát végeznek az egész közösség számára. Hivatalos nevet is kapnak, ők lesznek a „macskakolóniák gyámjai”, mint ahogy a cicákat sem lehet ma már az animalisták haragja nélkül „kóbor macskáknak” nevezni‚ hanem a sokkal szebben hangzó "szabad macskáknak” kell hívni őket.
A város azt is tervezi, hogy tanfolyamot indít a szabad macskák barátainak a jogokról és a kötelességekről. Ezek között az első helyen áll, hogy az általuk vitt étel maradékaitól meg kell tisztítaniuk az adott terepet, ott nem maradhat más, csak a tiszta vízzel tele edény. A „gyámokat” behívják az állatok jogaival foglalkozó irodába egy-egy felvonulási terület megnyitása előtt, ha ez olyan helyen van, ahol macskakolóniák élnek, és megbeszélik a teendőket. Az új rendelkezés része ugyanis, hogy a vállalkozónak gondoskodnia kell a cicák számára egy másik helyről és vissza is kell vinnie őket oda‚ amint a munkálatok befejeződnek. Ha ez nem lehetséges, akkor megfelelő alternatív lakhelyet kell találnia számukra. A rendelkezés érvényes mind a köz-, mind a magánmunkálatok esetére.
A további újdonságok már a macskákon kívül a kutyákat is érintik. Tilos, például, 18 éven alulinak állatot eladni, mivel, egy élőlényért viselt felelősség érettséget igényel, és így talán nem fordul elő annyiszor, hogy egy állatot eladnak vagy menhelyre visznek.
Egy másik fontos rendelet az állattal való koldulással kapcsolatos. Ez nem kifejezetten tilos, hosszú vita után úgy döntöttek az önkormányzatnál, hogy miután vannak olyan hajléktalanok, akik évek óta élnek, szinte szimbiózisban, kutyáikkal, összetartoznak, egymástól függnek, kegyetlenség lenne szétválasztani őket.
De tilos a járókel6kre gyakorolt nagyobb hatás miatt egy évnél fiatalabb állattal koldulni. A tapasztalat azt mutatja,hogy ezek az állatok gyakran tragikus körülmények között pusztulnak el. A rendelkezést megszegőket pénzbírsággal büntetik
