A G20 fellép a tisztességtelenség és a protekcionizmus ellen, csak az Egyesült Államok ezt most nem ugyanúgy érti
A csúcstalálkozó középpontjában politikai szempontból a klímavédelem állt. Először fordult elő a G20-csúcsok történetében, hogy a zárónyilatkozatban egy nézetkülönbséget rögzítettek, nevezetesen az Egyesült Államok különállását a klimavédelem ügyében. Vlagyimir Putyin orosz elnök dicsérte Angela Merkel német kancellárt azért, hogy a G20-csoport 19 országát rá tudta bírni a párizsi klímaegyezmény megerősítésére.
A szabadkereskedelem ügyében Trump ellenállása miatt a zárónyilatkozat visszalépést jelent a korábbiakhoz képest. A G20 ebben elismeri a "legitim védőeszközök szerepét a kereskedelemben", engedményt téve ezzel Trump bezárkózó politikájának. Viszonzásul bekerült a dokumentumba a protekcionizmus elutasítása. Csakhogy ezt a fogalmat különbözőképpen értelmezik: Donald Trump a maga „Amerika az első” politikáját nem tartja protekcionizmusnak, míg az európaiak igen.
A csoport támogatta Merkel új partnerségi kezdeményezését Afrikával. A jövőben nemcsak klasszikus fejlesztési segélyeket fognak adni a fekete kontinensnek, hanem elő fogják segíteni a magánbefektetéseket is. Merkel javaslata megállapodásokat irányoz elő a reformorientált afrikai országokkal az infrastrukturális projektekbe történő beruházások keretfeltételeinek javítására is.
A találkozó keretében Merkelnek sikerült egy számára fontos projektet is előmozdítania: a fejlődő országokbeli női vállalkozók számára nemrég létesített világbanki alaphoz további adományígéretek érkeztek. Eddig már az alapban 325 millió dollár gyűlt össze. Trump elnök 50 milli dollárt ajánlott fel
Merkel a záró sajtóértekezletén elégedetten nyilatkozott a csúcs eredményeiről. Örömét fejezte ki, hogy a G20 egyetért a piacok nyitva tartásában és a protekcionizmus elleni küzdelemben. Sok területen megmutatkozott, hogy "együtt többet tudunk elérni, mint külön-külön" - mondta. Megerősítette viszont azt a meggyőződését, hogy Európának jobban kell "emancipálnia magát" az Egyesült Államokkal szemben. „Nekünk európaiaknak részben a saját kezünkbe kell vennünk a sorsunkat. Ez jót tesz Európának” – mondta.
Örömét fejezte ki afelett, hogy az Egyesült Államokat kivéve, a G20-csúcs összes tagja egyetért abban: a párizsi klímamegállapodás visszafordíthatatlan. „Úgy gondolom, nagyon világos, hogy nem tudtunk konszenzusra jutni, de a nézeteltérések is napvilágra kerültek, nem kerültük meg őket” – mondta a politikus. Hozzátette, nem osztja Theresa May brit miniszterelnök véleményét, miszerint Washington még meggondolhatja magát, és visszatérhet a klímamegállapodáshoz.
Merkel védelmébe vette azt a döntést, hogy a csúcs helyszínéül Hamburgot választották, és úgy vélte, a rendőrség mindent megtett a konferencia biztonságáért. Egyúttal a legélesebben elítélte a kikötővárosban elszabadult erőszakot, és ígéretet tett arra, hogy kormánya átgondolja, milyen segítséget tud adni az összecsapások áldozatainak, és milyen kártérítésben részesítheti Hamburgot az elszenvedett károkért.
