Döntött a bíróság, nyilvánosságra kell hozni az Elios-szerződés adatait
Jogszerűtlenül tagadta meg a gyáli önkormányzat, hogy az Elios Innovatív Energetikai Zrt.-vel kötött szerződés jelentős részét nyilvánosságra hozzák – írja az Index. A Transparency International Magyarország nyert az önkormányzattal szemben indított adatigénylési perben.
Gyál 2014-ben pályázott a közvilágításának korszerűsítésére, amire 260,4 millió forint állami támogatást kapott. A város 2015-ben kötött kivitelezési szerződést az Elios Zrt.-vel 193,6 millió forint értékben. Az akkoriban a miniszterelnök veje, Tiborcz István érdekeltségébe tartozó Elios úgy kapta meg a megbízást, hogy drágább ajánlatot adott, mint a közbeszerzésen elinduló másik ajánlattevő, utóbbit azonban kizárták az eljárásból.
Tiborcz IstvánAz Európai Csalás Elleni Hivatal, az OLAF szerint Gyál pályázata felülről irányított volt, és személyi összefonódásokat is találtak a pályázók, valamint a közbeszerzés elbírálói között.
Az önkormányzat 2017-ben az Elios üzleti titkainak a védelmére hivatkozva megtagadta az Eleven Gyál kérésére a cég árajánlatára vonatkozó adatok kiadását. Ezt a döntést aztán a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság is megvédte. A gyáli civilek így a TI-Magyarországhoz fordultak, és a korrupció ellenes szervezet 2019 januárjában Gyálhoz fordult közérdekű adatigényléssel.
Az Elios azt kérte, hogy minősítsék üzleti titoknak az ajánlatuk több fontos részletét. Erre megvan a joga, de a Budakörnyéki Járásbíróság december 10-én kimondta, hogy közpénz esetén az üzleti titok védelménél fontosabb lehet a közérdekű adatok nyilvánossága. Eszerint az állami vagyon hasznosítása, az ellenérték megismerhetősége kiemelt közérdek.
Ez azt jelenti, hogy az Elios közpénzből kifizetett megbízási szerződéseinek részletei mind olyan adatnak minősülnek, hogy az Elios Zrt.-nek számolnia kellett azzal, ezek nyilvánosságra kerülhetnek. Az a vállalkozás ugyanis, amely közbeszerzéseken kíván indulni, fel kell készüljön arra, hogy megbízásának részleteit, így az általa megszabott árazás okát és körülményeit is joga van megismerni a nyilvánosságnak.
Így tehát a vállalkozás hiába élt a közbeszerzési törvény adta jogával, a bíróság azt állapította meg, hogy az eljárása önkényes volt és valós indokok nélkül korlátozta a közpénzekre vonatkozó közérdekű adatok Alaptörvényben foglalt megismerésének a jogát.
Ezért most nyilvánosságra kellett hozni, hogy a kiviteli tervet 4,9 millió forintból készítették el, a korábbi lámpatesteket 24,8 millióért bontották el, az 1956 új lámpatest pedig bruttó 216,1 millió forintba került összesen.
Ligeti Miklós, a TI Magyarország jogi igazgatója az Indexnek azt nyilatkozta, hogy a mostani nemcsak azért fontos győzelem, mert kiemelkedő jelentőségű ügyről van szó, hanem azért is, mert más ügyekben is egyre gyakrabban és egyre gátlástalanabbul hivatkoznak a közpénzes beruházások körében is üzleti titokra az adatkezelők.
Az Eleven Gyál korábban látványos akciókon mutatta meg, hogyan borult sötétbe a város mellékutcáinak nagy része az Elios-beruházás után, hiszen nem minden lámpaoszlopra szereltek lámpatestet, és ezek gyengébb fényereje és kisebb hatóköre tovább rontotta a fényviszonyokat.
