Rambo: The Video Game
Sylvester Stallone talán egyik legismertebb alakításának tekinthetjük John Rambo alakítását három filmen keresztül. A vietnámi háborúban harcolt (és egy adott értelemben bekattant, köszönhetően egy kiadós adag PTSD-nek) veterán filmjeiből még 2011 nyarán hallottuk először, hogy egy új játékadaptáció készül. Na, az most jelent meg.
| A Reef Entertainment kiadásában közel két és fél éve bejelentett játék durván két évet csúszott. Ugyanis eredeti elképzeléseik szerint a Rambo: The Video Game 2012-ben jelent volna meg, ám végül a megjelenés évének utolsó számjegye ennek duplája lett, amely felveti a kérdést, miszerint egy development hell áldozata lett-e a Teyon produktuma. A minőséget látván elgondolkodtató a témakör, lehet benne valami... Teyon ég... A Teyon egy lengyel cég. Lengyel-magyar két jó barát, tartja a közmondás. Én ezt már megtapasztaltam egy másik, indie fejlesztőcéggel – a Silden főnökével máig jóban vagyok, kis költségvetésű FPS-eik bár nem AAA címek, mégis játszhatóak. (plusz a korrekt feedbackért ingyen megkaptam a legújabb játékukat) Ez elmondható-e a Teyon játékairól? Nos, itt nézem, miket fejlesztettek PC-re... huh, hát eléggé noname alkotások, de egyet mindenféleképpen ki kell emelnem közülük: ez lenne a Heavy Fire: Afghanistan. No kérem, mi köze van ennek mégis a Rambóhoz? Annyi, hogy ez egy rail shooter játék. 2011-ből. QTE! Reload! Ez a műfaj vonatkozik a Rambo játékra is. 2014-ben egy kicsikét merész vállalkozásnak tartom azt, hogy egy többnyire kevesebb fejlesztést igénylő műfajban próbálkozzanak, ami ma már nem is azt mondom, hogy elavult, de ritkán alkalmazott. Mégis miért csúsztak ezzel két évet? Alapjaiban véve ott volt a már kész Heavy Fire alap. Itt nincsen lehetőségünk mozogni. Semennyit! Nem, csak annyi mozgásterünk lesz, hogy a célkeresztet mozgassuk a képernyőn, illetve fedezékbe vonuljunk – itt érdemes lesz figyelni arra, hogy pl. a fadobozokat simán szétlövik ellenfeleink, de egy szikla biztosabb védelmet nyújt. Hm, mintha ezt láttam volna a Time Crisis-ben! Nem baj, az fasza játék volt, jótól jól nyúlni meg nem bűn. Így is adott szögből tudnak lőni ránk, sőt, néha direkt odaáll rejtekünk elé egy-két ellenséges emberke... A játékot a QTE-k próbálják feldobni. Pl. az egyik pályán a börtönből próbálunk kimenekülni. Hiába bírja Rambo a töltények hadát elviselni testében a harctéren, itt bizony egy hiba után tolhatjuk újra az egész pályát a jobb értékelésekért (hűha, skillek, mintha csak a Deadpool-t látnám, amelyet a Disney levett Steam-ről, hogy rohadnának meg), vagy újrakezdhetjük a legutóbbi checkpointtól. Milyenek is ezek a QTE-k? Vagy adott időpontban kell megnyomni a gombok valamelyikét (sem túl hamar, sem túl későn tilos, meg kell szokni a grafikáját), vagy repetitív módon spammelni az egyiket, amíg sikerrel nem járunk. A jó időzítés több pontot ad. A másik extra tényező az „újratöltő kör”. A Gears of War-ból átemelt játékmechanika az újratöltést hivatott meggyorsítani – ha jókor csapunk rá a gombra. Nahát. Utómunkálat miért nem volt? A pályák között egy halotti beszédet hallhatunk. Rambo történetére emlékeznek vissza bajtársai. Mi ezzel a gondom? Csak annyi, hogy a hangminőség nagyon gyenge. A filmekből átemelt hangsávokon semmi utómunka nincs! Komolyan olyan, mintha VHS-ről digitalizálták volna őket – nem volt pénz egy hangmérnökre, hogy kitekerje a hangot? Megmondom én, mi kellett volna, egy kompresszor, a magas és közép frekvenciák kiemelése, és egy normalizáció. De nem... Szórakoztató? A pályák előtt választhatunk, hogy milyen könnyű/nehéztüzérségi fegyvert viszünk magunkkal, illetve azt is, hogy hány gránátot veszünk magunkhoz például. Utóbbinál fejlesztenünk kell hősünket ahhoz, hogy egynél többel rendelkezzünk. Nem csak ezt tuningolhatjuk Johnon: növelhetjük a wrath csíkot (adott idő után – itt értem a gyilkosságok számát, amely a fejlövésre többet tölt – feltöltődve és aktiválva gyógyulunk, ha gyakjuk a népet, melyek ránk küldenek pár kiló ólmot... ezt meg mintha a Scarface: The World is Yours-ból hozták talán... ott volt valami hasonló, bár BadSector majd kijavít, ha tévednék), erősíthetjük fegyvereinket, ilyesmi. Szintlépéses a mechanika, a pályák végén láthatjuk, hogy hol tartunk. A statisztikákat is itt hajítja be a Teyon: gyilkosságok száma, ebből mennyi fejlövés (nekem a rekordom 125-ből 89, én egy kicsit technikásabban játszottam, na), accuracy, percenkénti gyilkosságok száma... illetve a csillagos értékelés, ha egy pályán 900 ezer pont felett teljesítünk, akkor ad hármat, de a legtöbbször az 1-2 a reálisabb. Vannak perkek is, egyszerre hármat tehetünk fel a végén – azért az mennyire komoly már, hogy második végigjátszásra direkt azt választottam, amely biztosítja a sikeres QTE-ket? Ez kinek a hülye ötlete volt? :) A játék maga a rail shooter műfaj kedvelőinek szórakoztató tud lenni. A játék díjazza, ha sorozatban kombózunk, főleg úgy, ha sorozatban osztjuk a fejeseket. De figyeljünk arra, hogy a gépágyúknál ne nagyon maradjunk kinn a szabadban, mert a wrath ellenére is rongyosra fektet minket ott az AI. Tényleg, milyen is maga az AI? Középső nehézségi szinten eléggé butuskának találtam. Ha el is rontottam néha, az vagy a QTE elbaltázása, vagy a túlerő miatt volt. Volt olyan, hogy kapásból végigvittem négy pályát, aztán egy QTE miatt buktam a pályára a jobb pontszámot, hacsak újra nem kezdtem. (Amúgy tudjátok, milyen jó, amikor az USB-s billentyűzeted egy QTE közben választja le magát, aztán újradugás közben hozzáérsz a megtört monitorkábeledhez, amely hardwired létére csak a vacak CRT monitoroddal együtt cserélhető, s mindezek miatt kapod azt a kérdést, hogy miért nem adtad le a cikket időben?) Az ellenfelek legtöbbször kinn maradnak a szabadban, de néha rejtekhelyükön is fejbe lőhetjük őket. Fantasztikus. Főleg az a szép látvány, amikor a látványosan pííííros hordókat felrobbantjuk. Repkednek a kombók, csujjujjuj. Nem teljesen rossz A történetet nem okolhatjuk! Mivel a Reef a filmek licenszét vette meg, egyszerűen nem tehették meg azt, hogy a nyolcvanas évek abszolút sablonos akciófilmes keretét átírhassák, csak a három film alapján dolgozhattak. Így emiatt nem tolhatjuk le a játékot. Az már említésre méltó, hogy Sly nem vállalta a visszatérést a franchise-hoz. Ez eredményezte a filmekből samplingelt jeleneteket, amelyekről már korábban értekeztem. Co-nak dobjuk a töltényt. W. Perfect, 10000 pont. Co meghalt. Wrath. A műfajban persze, vannak jobb alkotások (pl. a klasszikus Operation Wolf-ra gondolok itt), viszont megfigyeltem, hogy nem büntet nagyon a játék. Amikor Hope városában rendőrökkel harcolunk, egyszerűen NEM ÉRI MEG a játék által elvárt szinten mindössze hatástalanítani a zsarukat! Simán fejbelőttem mindet. Cop Killer felirat, -134 pont pl. Ja, csakhogy a 13-szoros szorzó miatt 1400 pontot kaptam. A balanszot nem nagyon találták el a pontok esetében. A lopakodás – amelyhez hozzákötődik az íj – sem nagyon izgalmas. Persze, itt is megeshet az, hogy ha egy pixellel is mellélősz (egyszer lemértem, kettő pixellel néztem el a fejét egy katonának), akkor hoppá, egy lövéssel halál. Ez idegesítő tud lenni – nem kicsit, nagyon. De nem baj, a scriptelés erős jelenléte miatt betanulhatóak a jelenetek, illetve azok az ellenfelek, amelyek mintha a Metal Gear Solid-ot nyomták volna naphosszat. Ott virít a fejük fölött a piros felkiáltójel, haláli! Öljük le őket, mielőtt észrevesznek-jajészrevettek-halál-restart checkpoint. Én azt mondom, hogy bár ez tényleg nem valami eget rengető, eredeti ötletekkel teletűzdelt játék, de egy sima rail shooter, amely belepottyant a filmadaptációból nehezen lehet kitűnő videojátékot csinálni elmélet darálójába. Ha csak simán egy rail shootert keresünk, ez teljesíti a célját. Igaz, jobb lehetett volna egy komolyan kifejlesztett FPS formátumában a Rambo, de ritkaság egy rail shooter műfajú megjelenés manapság. Becsülendő próbálkozás, a film kedvelőinek egy próbát megér. (Utóiratként megjegyzem: szerintem a NES-es, 1988-ban megjelent Rambo játék, amely technikailag egy oltári hatalmas The Legend of Zelda II koppintás, szintén egész kellemes, csak szokatlanul bonyolult első blikkre. A '85-ös Rambo játékot meg C64-re ajánlom, kicsit elavultnak hat, s szerintem nem éri utol a másik feldolgozást.) |
| – Valami hangulata azért van – Vannak benne izgalmas részek – Rail shootert manapság fehér hollóként látunk csak... | – ...de a műfaj keményen limitál – Hangtechnikai botrányos kivitelezés, de másutt is apróbb hibák vannak – Mégis mi tartott ezen két és fél évig? |
| – V – |
