Orbán Viktor hivatalosan Horvátországba látogat, vélhetően Hernádi Zsolt ügyében veti be személyes befolyását
Andrej Plenkovic horvát kormányfő meghívására hétfőn egynapos munkalátogatásra Zágrábba utazik Orbán Viktor miniszterelnök – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár.
A két miniszterelnök tárgyalásai után közös sajtótájékoztatót terveznek, majd Orbán Viktor megbeszélést folytat Kolinda Grabar-Kitarovic horvát államfővel, és találkozik Gordan Jandrokovic parlamenti elnökkel is.
A magyar miniszterelnök hivatalosan 2011-óta nem járt Horvátországban.
Az utazás meglehetősen meglepő azután, hogy Orbán Viktornak csalódnia kellett, az Interpol Horvátország javára döntött, s ismét nemzetközi elfogadóparancs kiadását tette lehetővé Hernádi Zsolttal, Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatójával szemben. A kormányfő a Magyar Állandó Értekezleten (Máért) beszélt a Mol-INA ügyről, s annak nemzetközi, a magyar-horvát kapcsolatokat befolyásoló következményeiről.
Orbán burkolt fenyegetésekkel, de meglehetős kompromisszumkészséget mutatva arról beszélt: eddig azt a stratégiát folytatta a miniszterelnöki tárgyalásokon, hogy a Mol-vitát Magyarország gazdasági és cégvitának, nem pedig kormányközi kérdésnek tekinti.
„Igyekeztem elmagyarázni nekik, hogy ha a Mol-problémát felemeljük a horvát-magyar államközi kapcsolatok szintjére, az a magyar állam részéről erőteljesebb fellépést fog indokolni és az mérhetetlenül le fogja rontani a horvát-magyar kapcsolatokat” – fogalmazta meg fenyegetését a magyar miniszterelnök.
A vállalati szintű jogi konfliktust meg kell vizsgálni, amire a nemzetközi bíróságok alkalmasak, és a magyar kormány elfogadja azokat a döntéseket, amelyek ott születnek a helyzet rendezése érdekében – közölte a magyar kormányfő. „Ne emeljük a legmagasabb szintre (a vitát), még akkor sem, ha egyébként Magyarországon nem tudott módon a Molhoz kapcsolódó eljárások egy leágazásában egy olyan eljárás is meg van nyitva (...), amely egyébként a magyar gazdasági elit nagy részét személyében érinti. Mert a magyar gazdasági elit legkiemelkedőbb, nemzetközileg elismert szereplői a Mol felügyelőbizottságában vagy ilyen-olyan testületében ülnek és egy általános, velük szemben megnyitott eljárás is az asztalon van, csak nem halad előre” – árulta el Orbán.
Mindezek után a horvát külügyi tárca bejelentette: Magyarország mégis támogatja Horvátország csatlakozási kérelmét az OECD-hez. Pedig a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium tavaly szeptemberben még azt közölte, hogy Magyarország nem támogatja Horvátország OECD-csatlakozási kérelmét a Mol magyar olajipari vállalat horvátországi beruházása körül kialakult helyzet, valamint a Mol vezetőjével, Hernádi Zsolttal szembeni horvát magatartás miatt.
Csakhogy ugyanaznap Horvátország javára döntött az Interpol végrehajtó bizottsága Dubajban, és lehetővé tette Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója ellen kiadott nemzetközi elfogatóparancs megújítását.
A korrupció és szervezett bűnözés elleni horvát ügyészség (USKOK) 2013-ban emelt vádat Hernádi Zsolt ellen. Az USKOK szerint a Mol vezetője 2008 és 2009 között tízmillió euró kenőpénzt adott át Ivo Sanader akkori horvát kormányfőnek azért, hogy a Mol megszerezhesse az INA horvát olajipari vállalat irányítási jogait. A Mol Nyrt. és Hernádi Zsolt visszautasította a vádakat, állítva: soha nem korrumpáltak egyetlen politikust sem, nem adtak kenőpénzt az INA irányítási jogainak megszerzéséért.
A Zágráb megyei bíróság 2016 decemberében fordult az Európai Bírósághoz, amiért Magyarország, Németország és Ausztria nem vette figyelembe a Hernádi ellen kiadott horvát elfogatóparancsot. A magyar Központi Nyomozó Főügyészség nemzetközi kapcsolatban kötelességszegésre irányuló vesztegetés bűntettének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen nyomozást rendelt el 2011 júliusában, ám a főügyészség megállapította, hogy a Mol érdekében és vezetői részéről bűncselekmény nem valósult meg, ezért a nyomozást bűncselekmény hiányában megszüntette.
A magyar bíróság 2013-ban megtagadta a horvát ügyészség által kibocsátott európai elfogatóparancs végrehajtását, a Mol elnök-vezérigazgatója 2016 októberében lekerült az Interpol körözési listájáról, mivel a szervezet elutasította a horvát államnak azt a kérését, hogy újítsák meg az ellene kiadott elfogatóparancsot. Az ügyben Horvátország korábban már a Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottsághoz (UNCITRAL) fordult, amely 2016. decemberi döntésében Horvátországnak a vesztegetésre, a társaságirányításra, valamint a 2003-as részvényesi megállapodás állítólagos megszegésére vonatkozó valamennyi kérelmét elutasította.
Zágráb úgy döntött, folytatja a horvátországi büntetőeljárást és közvetlenül a magyarországi igazságügyi szerveknek küldte el a Hernádi ellen kiadott európai elfogatóparancsot, valamint 2018 augusztusában újra kérte az Interpoltól, hogy újítsa meg a Mol elnök-vezérigazgatója ellen korábban kiadott körözést.
A horvát rendőrség ezt azzal indokolta, hogy az Európai Unió Bírósága júliusi döntése szerint az uniós tagállamok igazságügyi hatóságai kötelesek határozatot hozni a részükre továbbított minden európai elfogatóparancs ügyében, annak végrehajtása nem tagadható meg azon az alapon, hogy az ügyészség megszüntette a büntetőügyben folytatott nyomozást, amelynek során az érintettet tanúként kihallgatták.
A magyar Fővárosi Törvényszék augusztus 23-án ismét megtagadta az európai elfogatóparancs végrehajtását, holott még a nyáron a horvátok közvetlenül a magyar felet kérték Hernádi kiadására. A törvényszék a döntését azzal indokolta, hogy „fennáll a veszélye annak, hogy a terhelt átadása esetén sérülne a tisztességes eljáráshoz való joga és nem lenne biztosítható az ügy pártatlan elbírálása”.
Időközben megkezdődött Hernádi ügyének tárgyalása is Horvátországban, ám a Mol-vezér természetesen ezen nem jelent meg, sőt, inkább Andy Vajna filmügyi kormánybiztos-kaszinócézár televíziócsatornáján panaszkodott arra, hogy nem nagyon tud utazgatni a világban a nemzetközi elfogatóparancs miatt.
