Molnár Zsoltnak fényt kellett kapnia – Háború és béke az MSZP-ben

Lapunknak adott interjújában minősítette árulásnak párt­­társa, Molnár Zsolt szövetségkereső javaslatait Botka ­László, az MSZP miniszterelnök-jelöltje. Vajon ami a színfalak mögött történt, csupán szolid véleménykülönbség volt-e a két politikus között, vagy Molnár javaslatainak nyilvánosság elé tárásával éppen a vele való politikai leszámoláshoz adott apropót? Megszereztük azt a levelet, amelyet Molnár a botrány kirobbanása előtt az elnökségnek írt, és amelyben a többi között azt javasolta, hogy a ki­­szivárogtatások miatt a szoci politikusok vessék alá magukat hazugságvizsgálatnak. Vajon Molnár utódja, Tóth József a béke követe lesz, vagy az ok a háborúra? Írásunk szocialista politikusokkal folytatott háttérbeszélgetéseken alapul.

2017. augusztus 10., 13:57

Szerző:

„Kerestelek”

– ezt az SMS-t küldte Botka Lászlónak Molnár Zsolt, az MSZP elnökségi tagja, mi­­után hiába hívta a párt miniszterelnök-jelöltjét aznap, amikor a 168 Óra weboldalán megjelent egy rövid összefoglaló a másnapi Botka-interjúból. A szegedi politikus a cikkben árulásnak nevezte, hogy Molnár a szociközeli Sztárklikk.hu oldalon azon lamentált, esetleg az LMP-t hagyni kéne egyedül indulni a választásokon, és nem kéne elvitatni, hogy Gyurcsány Ferencnek a parlamentben a helye. Botka akkor már tudta, hogy Molnár ezt levélben is megírta a pártelnökség több tagjának:

„Tudom, nem mindenkinek fog tetszeni az írás, de ez nem is cél. Viszont hadd kérjem azoktól is, akik így látják, fogadják el, hogy az »írástudó felelőssége« és a közösség tisztelete vezetett, néhol már szeretete” – írta Molnár. Azt javasolta, hogy a kiszivárogtatások miatt a szocialista politikusok vessék alá magukat hazugságvizsgálatnak. Az ötlet apropóját az adta, hogy Botka egy szegedi kibővített elnökségi ülésen azzal állt elő: elege van a kiszivárogtatásokból, és ha folytatódnak, az elkövetők nevét nyilvánosságra fogja hozni. Jellemző, hogy mondatait azonnal kiszivárogtatták az Indexnek.

MTI Fotó: Soós Lajos

Molnár Zsolt a levelében szövetségi stratégiáról is írt, utópiának nevezve, hogy Gyurcsány nélkül a DK belemenne egy szövetségkötésbe. Azt javasolta, legyen a delegáló párt felelőssége, kit tesz fel a közös listára. Szerinte dönteni kell a kérdésben, és – mint írta – ő akkor is lojális lesz, ha kisebbségben marad. Úgy okoskodott, hogy a párton belül a választmány joga a szövetségi politikáról határozni, de ez szerinte még nem történt meg. A Botka-pártiak viszont arra hivatkoznak, hogy ez a döntés már megszületett, mégpedig idén tavasszal, amikor az MSZP kongresszusán elfogadtak egy Új társadalmi szerződés Magyarországért című dokumentumot, amelynek egyik passzusa szerint „a 2010-es kudarc főszereplőinek, a Fideszt kétharmados győzelemhez juttató politika megtestesítőinek háttérbe kell vonulniuk. Ezek a politikusok nem szerepelhetnek az MSZP 2018-as országos választási listáján.” Tehát a párt irányvonalát az MSZP legfőbb döntéshozó szerve, a kongresszus szentesítette, így Gyurcsány Ferenc biztosan nem lehet rajta a közös ellenzéki listán. Ezt egyébként Botka először a lapunknak tavaly decemberben adott interjújában mondta el.

A Molnár-levélnek valószínűleg nem lett volna óriási visszhangja, ha javaslatait nem ismétli meg egy internetes újságban, a Sztárklikken. De megtette, ami kiverte Botkánál a biztosítékot. Ráadásul Molnár a levélhez közvélemény-kutatási adatokat is csatolt, amelyek azt mutatják: Botkával nem mozdult felfelé az MSZP támogatottsága. Az adatokat néhány nappal később a még tesztüzemmódban futó Zoom.hu is lehozta. Botkának ekkor vált világossá, hogy nem várhat tovább, „Molnárnak fényt kell kapnia”, ki kell hozni a nyilvános pártpolitikai térbe, nem szabad hagyni, hogy árnyékban dolgozzon, kárt okozzon. A szocialista kormányfőjelölt lapunknak adott interjújában minderre úgy reagált, hogy Molnár javaslatai a párt hivatalos irányvonalával ellentétesek.

Úgy tudjuk, régóta foglalkoztatta már, hogy a párton belüli ellenzékével kezdenie kell valamit. Több kormánypárti lapban is megjelentek olyan írások, amelyek szerzői, szerinte, elferdítve tudósítottak a pártján belüli folyamatokról.

A cikkek mögött prominens szoci súgókat sejtett. Nem volt ezzel egyedül, több MSZP-s politikussal beszéltünk, akik osztják a szegedi polgármester véleményét.

Ráadásul Botka is ismerte azokat az MSZP-n belüli pletykákat, miszerint Molnár Zsolt a kampányidőszakban leállított volna olyan akciókat, amelyek fideszes politikusokat hoztak volna kellemetlen helyzetbe. „Molnár adjon hálát Istennek minden napért, amíg tartom a számat!” – mondta három éve az Indexnek Ron Werber, a párt korábbi kampányfőnöke. Molnárral állítólag többször összekülönböztek Rogán Antal ingatlanbotránya miatt. Werber használni akarta a fideszes politikus ügyét a korteskedésben, Molnár viszont nem volt híve a negatív kampánynak.

Fotó: Bazánth Ivola

Botka nem várhatta meg a nyár végét, hogy leszámoljon ellenlábasaival, ősztől a programjára kell koncentrálnia.

– A pártom elsöprő többsége szavazott a programomra és a politikai stratégiámra. Ez a stratégia nem a túlélésről, nem az egyes képviselők anyagi jólétének megőrzéséről, nem az MSZP átadásáról és főleg nem őfelsége ellenzékének fenntartásáról szól. Mi demokratikus párt vagyunk, ha valamit közösen eldöntünk, és azt valaki egy hónappal később nyíltan, a sajtóban kritizálja, az árulás – mondta Botka kérdésünkre válaszolva, majd hozzátette, két dolgot nem tűr a pártban: az árulást és a Fidesszel való kollaborációt. – Mind a kettő ellen tűzzel-vassal harcolok – tette hozzá a nagy port kavaró interjúban.

Molnár Zsolt ekkor a bolgár tengerparton nyaralt a kislányával és családja több tagjával. Valaki felhívta azzal, hogy Botka ki akarja tenni a pártból, árulónak tartja. A hírnök csak részben mondott igazat, túlzott, de azt elérte, hogy

felidegesítette Molnárt, ő pedig nem hagyta magát, boldog-boldogtalannak nyilatkozott. Botka környezetével kemény volt, a párt kormányfőjelöltjével viszont óvatos.

Azt mondta, sejtette, hogy ez lesz, mert korábban megfenyegették. Pártállami időket emlegetett.

Felhívta Botkát, aki akkor már szintén nyaralt. Nem érte el. Ekkor küldte a fent idézett SMS-t. Egy óra telhetett el, amikor a szegedi politikus visszahívta Molnárt. Ám ő is sikertelenül telefonált. Később mégis létrejött a „nagy beszélgetés”. Megállapodtak abban, hogy következő héten hétfőn délután találkoznak Szegeden.

A találkozóig értékes napok teltek el, a médiatérből kilépő főszereplők helyét mások vették át. Gyurcsány Ferenc úgy „hálálta meg” Molnár törődését, hogy egy Facebook-posztban emlékeztetett az MSZP-n belüli háborúságra: „Eszem ágában sincs beleszólni az MSZP-n belüli vitákba. Egy dologban azonban biztos vagyok: elég a háborúskodásból.” A bejegyzéshez a „béke jegyében” azt az év eleji képet illesztette, amely Botkát ábrázolja, amint Orbán Viktort fogadja a szegedi városházán. (A találkozó egyébként egyike volt a helyi fejlesztésekről szóló kormányfő–vidéki polgármesterek-tárgyalássorozatnak. Orbán és Botka több tízmilliárdos szegedi fejlesztési megállapodást írt alá.)

Hogy miért pont Botka kollaborációját sugalló képet posztolt? Vadai Ágnes, a DK elnökségi tagja az ATV-ben úgy reagált, főnökének biztosan nem volt friss fotója a szocialista miniszterelnök-jelöltről.

Az MSZP-n belül sokan megijedtek, hogy a veszekedés árt a pártnak. Miért rúgott bele a kispártokba Botka? – dohogtak a szocik. A 168 Óra-interjúban ugyanis szerepelt egy olyan passzus is, amelyben a kispártok több képviselőjét jó szándékú baleknek titulálta. A tévéstúdiók tárt karokkal várták a nyilatkozatképes szocialista politikusokat, de a legtöbben nem akartak szerepelni, megégetni magukat.

Néhány kivétel azért akadt: Baja Ferenc (őt a hírek szerint Botka kitette az alakuló kampányigazgatóságról) a Hír TV-nek azt mondta, elképzelhetetlennek tartja Botka állításait, nincsenek kollaboránsok az MSZP-ben. Horváth Csaba (ő karolta fel Molnárt a kétezres évek elején) pedig úgy nyilatkozott, hogy nem helyes árulással vádaskodni, hiszen a két politikus között csupán szolid véleménykülönbség van.

Molnár Gyula pártelnök igyekezett megnyugtatni mindenkit, türelmet kért a Facebookon. Arról írt, hogy a meccs még nem kezdődött el, azt csak az ellenfél állítja. Azt ígérte, nem fog veszekedés kihallatszani az öltözőből. Ugyanakkor felröppent a hír, hogy Molnár Gyula raportra hívja a feleket. Ez félreértés lehetett, a pártelnök nyugtatási kísérlete, egy belső használatra szánt üzenet kapott gellert. Nem volt szó raportról, hiszen addigra a felek megbeszélték, hogy hétfőn délután találkoznak. Nem volt szükség Molnár Gyula közbeavatkozására.

Az egyeztetés Szegeden másfél ­óráig tartott.

A tárgyalásnak különböző olvasatait ismerjük: így nevezhetjük békés eszmecserének éppúgy, mint egymásnak beolvasó, ideges meetingnek. Arra is mindenki másképp emlékszik, hogy Molnár meghunyászkodva kérte-e, hadd tartsa meg utolsó mentsvárát, a nemzetbiztonság bizottság elnöki posztját, vagy Botka ajánlotta fel neki, hogy legyen továbbra is szakpolitikus, de lépjen hátrébb.

Molnár arra kérte Botkát, javaslatait vitassák meg a párt Országos Választási Bizottságában. Ezt Botka visszautasította, nem akarta, hogy úgy tűnjön, két legitim álláspont, két egyforma súlyú figura mérkőzik meg egymással.

Fotó: Bazánth Ivola

Botkának nem volt érdeke tovább húzni az ügyet. Ha a frakciót arra kéri, hívja vissza Molnárt a parlamenti testület éléről, akkor még hetekig eltart a kard ki kard. A nyári szabadságolások miatt legkorábban augusztus végére lehetett volna összehívni a frakciótagokat, hogy szavazzanak a kérdésről. Félő volt ugyanakkor, ha nem számol le az általa árulónak titulált Molnárral, akkor az ő presztízse sérül. Botkának volt egy adu ásza, amit a szegedi tárgyaláson nem közölt Molnár Zsolttal, másnap viszont nyilvánosan bejelentette: kiveszi a kezéből Budapest informális irányítását, és a sikeres XIII. kerületi polgármesterre, Tóth Józsefre bízza.

Molnár Zsolt kedd reggel az ATV-ben még arról beszélt, hogy szó sincs bizalomvesztésről, az ő feladata továbbra is a fővárosi választási egyeztetések irányítása. Amikor tudomást szerzett Botka bejelentéséről, közölte, már korábban tudta, hogy Tóth József lép majd a helyére, ezt ugyanis Botka hónapokkal ezelőtt közölte vele, de neki még érvényes mandátuma volt, hiszen az év elején elnökségi tagként Molnár Gyulától kapta ezt a feladatot.

Ez utóbbi állítás igaz, csak – érvel a másik oldal – időközben megalakult az MSZP-t kortesidőszakban irányító szervezet, az Országos Választási Bizottság, amely szinte minden korábban kiadott lapot újraoszthat.

A kormánypárti újságok közben ismét arról írtak, hogy Botka Lengyel László kottájából énekel, ugyanis Tóth nevét pár nappal korábban az ismert politológus vetette be a nyilvánosság előtt, a Hír TV Egyenesen című műsorában. Lengyel szerint Molnárral szemben Botkának csak ennyit kellett volna mondania: „Budapesten van olyan szereplő, akinek van teljesítménye, a kampányt és a jövőt erre az emberre akarom bízni, őt úgy hívják, Tóth József, a XIII. kerület polgármestere. Ő lesz a főpolgármester-jelölt, és viszontlátásra mindenkinek, aki másképp gondolja.”

Bár egyelőre nem valószínű, hogy Tóth Józsefből főpolgármester-jelölt lesz, de az biztos, hogy a korteskedés politikai előkészítéséért, a választási felkészülésért ő felel majd a fővárosban. A kampányt várhatóan más vezényli le.

Lapunknak a történet több szereplője is azt állította, hogy Botka már hónapok óta gondolkodott Tóth megbízásán. Tóth volt egyike azoknak a szocialista polgármestereknek, akik a kezdet kezdetén kiálltak Botka miniszterelnök-jelöltsége mellett. Sőt közös petíciójuk katalizátora a XIII. kerületi polgármester volt.

Kunhalmi Ágnes most fellélegezhet, Molnár Zsolt gyámsága alól felszabadulva a budapesti elnöknek nagyobb lesz a mozgástere.

De a fővárosban még nem teljes a szoci béke. A kerületek prominensei még emlékeznek rá, hogy Tóth József volt az egyedüli, aki a legutóbbi választások idején saját kerületében nem volt hajlandó kiegyezni a DK-val. Úgy érzik, hogy emiatt más kerületekben az MSZP-nek több sarzsit kellett adnia a Gyurcsány-pártnak. A Botka­-szimpatizánsok szerint a DK-val való összefogással Budapesten csupán hét-nyolc biztos helyet tudnának szerezni, miközben 18-ra lenne szüksége a pártnak.

A történet végére mintha pont került volna: Molnár hűségesküt tett, háttérbe vonul. Csakhogy a közvélemény-kutatások nem mutatnak változást, ami továbbra is nyugtalanítja a szocialista politikusokat.

Ha őszig nem lesz béke, akkor vége mindennek, a Jobbik kerülhet potenciális kormányváltó szerepbe – halljuk több szoci forrásból.

Az MSZP-t pedig a most még meglévő szavazói is cserbenhagyhatják.