Magyar puszta: rettenetes megszorítások és csődök vidéken

A kormánynak jövőre nem lesz más választása, mint a megyei önkormányzatok állami finanszírozásáról szóló törvény gyökeres módosítása. El kell érni, hogy a kötelező feladatellátásokról szóló rendelkezések módosuljanak, különben az egész rendszer bedől, mint egy liszteszsák – ezt mondta Rácz Róbert, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés elnöke, fideszes parlamenti képviselő.

2010. december 20., 13:36

Rácz Róbert, a Hajdú-BiharMegyei Közgyűlés elnöke annak kapcsán vetette föl a törvénymódosítást, hogy az általa vezetett megyei önkormányzatnál jövőre – mint fogalmazott –„drákói szigorúságú finanszírozási döntések várhatók” - írta a NOL.

A 2011-ben 3,7 milliárd forint állami támogatásból gazdálkodó Hajdú-Bihar megyei önkormányzat esetében az elmúlt években összesen 4,7 milliárd forinttal csökkent az állami támogatás, s emiatt jövőre komoly költséghatékonysági intézkedéseket terveznek a nem kötelező feladatellátás területén. Sor kerülhet a megyei önkormányzat lapjának megszüntetésére, az M3-as autópályán lévő polgári pihenőpark finanszírozásának megvonására, és a megyei könyvtár nyitva tartásának korlátozására. A megyei önkormányzatok konszolidációját és a feladatok újraosztását sürgeti Manninger Jenő, a Zala Megyei Közgyűlés elnöke, aki egyetért Hajdú-Bihar megyei kollégájával abban is, hogy az előző kormányzat fosztotta meg jelentős bevételektől a megyei önkormányzatokat. Zalában – ahol a forráselvonások miatt körülbelül egymilliárdos a költségvetés hiánya – az elmúlt években már racionalizálták a megyei önkormányzat fenntartásában lévő intézmények, hivatalok működését, voltak nagyobb leépítések is, de így is szűkös esztendőre számítanak jövőre.

Megyei kórház-gondok

Vannak olyan megyei önkormányzatok, amelyeknek az általuk fönntartott megyei kórház finanszírozása okoz súlyos anyagi terhet. Közismert az egri Markhot Ferenc Kórház ügye: az intézményt néhány hónapon keresztül üzemeltető HospInvest tartozásai miatt a fenntartó Heves megyei önkormányzat ellen számos per van folyamatban – ezeken a megye összességében mintegy 1,3 milliárd forintot veszíthet. Nehezíti a helyzetet, hogy rendkívül nagy a megye hitelállománya, így az önkormányzat folyamatos likviditási gondokkal szembesül. A jövőt firtató kérdésünkre Szabó Róbert, az önkormányzat alelnöke úgy fogalmazott: „Gyakorlatilag újjászervezzük Heves megyét, az önkormányzati hivatalt és a megyei fenntartású intézményeket. Tudjuk, hogy ez konfliktusokkal jár majd, de a feladatot vállalnunk kell”.

A megyei kórház tehertételt jelent a fenntartó számára Baranyában is. Horváth Zoltántól, a megyei közgyűlés alelnökétől a

Népszabadság megtudta: Baranya tartozása hatmilliárd forint, aminek kétharmadát a megyei kórház „termelte”, míg a fennmaradó kétmilliárdos hitel a megye fejlesztéseiből ered. Az önkormányzat azt tervezi, hogy egyes intézményei gazdálkodását központosítja, s ettől jövőre 680 millió forintos megtakarítást remél. Megszorítások várhatók 2011-ben a Csongrád megyei önkormányzatnál is, ahol a költségvetési koncepció ugyancsak a működési kiadások jelentős visszafogásával számol. Mivel az éves büdzsé 65 százaléka a személyi kiadásokra megy el, felülvizsgálják a feladatellátáshoz feltétlenül szükséges dolgozói létszámot, feladatokat vonnak össze, és folytatják az ingatlaneladásokat. A célról Poór Csaba, a megyei önkormányzat szóvivője elmondta: az idei évre beállított 1,36 milliárd forintnyi költségvetési hiánynak jövőre egymilliárd forint alatt kell maradnia.

Bezár, takarékol

Míg a megyei önkormányzatok többsége legszívesebben szabadulna az intézményeitől, Jász-Nagykun-Szolnok megyében – kényszerű módon – éppen ellentétes folyamat kezdődik. Kovács Sándor elnök elmondta: számos települési önkormányzat a megyének adná át szakiskolái, szociális intézményei működtetését, mert már nem tudják fi nanszírozni azok fenntartását. A települések adósságokkal küszködnek, s további hiteleket már képtelenek fölvenni, így az elnök szerint a következő esztendőben sem lesz jobb és könnyebb a helyzet, mint 2010-ben. Ezért a megyei önkormányzat takarékossági okokból jövőre főként az energiafelhasználás korszerűsítésére és szociális intézményei átalakítására összpontosít maj

A szigorú takarékossági intézkedések miatt ideiglenesen bezár a Hajdú-Bihar megyei önkormányzat fenntartásában működő Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Művelődési Központ Debrecenben. Az intézmény 2011. január 3-tól január 24-ig nem nyit ki, hogy ez idő alatt spóroljanak a rezsiköltséggel. Az intézkedés felháborodást váltott ki a könyvtárlátogatók körében, akik nem értenek egyet a drasztikus intézkedéssel.