Kövér László személyes felelősségre vonást ígért az ellenzéknek, pedig ő sértett törvényt

2018. december 12. 12:53 - szerző: Biró Marianna

Nemcsak az írott parlamenti szabályokat hágja át a Fidesz-KDNP, csalhatnak a gépi szavazásnál is.

Az ellenzék szerint egyértelműen törvénytelenül zajlik a mai parlamenti ülés, Kövér László és Latorcai János ugyanis nem a pulpitusról és nem az ülés rendjének meghatározott feltételeit figyelembe véve, a jogszabályokat és a házszabály rendelkezéseit betartva szavaztatják meg azokat a napirenden lévő javaslatokat, amelyeket a parlamenti kétharmados többség, azaz a Fidesz-KDNP és a kormány nyújtott be.

Az ellenzék a rabszolgatörvény ellen szervezett összehangolt tiltakozó akciót a plenáris ülésterembe, blokád alá vonták a pulpitust, így sem Kövér László fideszes házelnök, sem pedig Latorcai János, a rend szerint beosztott levezető elnök nem tudott feljutni, hogy megnyissa az ülést. Csakhogy Kövér László a tiltakozást fél óra múlva megelégelve egyszerűen kért egy mikrofont, s a padsorokból megnyitotta az ülést, amelyet szintén a fideszes sorokból Latorcai el is kezdett vezetni, s sorra bocsájtotta szavazásra a folyamatban lévő javaslatokat.

Kövér László és mikrofonja
Fotó: 168 óra

Kövér László megfenyegette a minden korábbinál erőteljesebb ellenzéki akció résztvevőit:

– Felkéri az ügyrendi bizottságot, hogy kivizsgálják, milyen tényállás valósult meg azzal, hogy az ellenzék megakadályozta, hogy a levezető elnök feljutását a pulpitusra. Ez a döntés az ellenzékiek „személyes életére is hatással lesz".

Csakhogy az ellenzék szerint nem ők, hanem éppenséggel a Fidesz-KDNP sértette meg a szabályokat, ráadásul időközben kiderült, a Fidesz-KDNP Kövér László engedélyével megsértette az országgyűlési törvény és a házszabály rendelkezéseit, hiszen 150 szavazást úgy hajtottak végre, hogy az ülés levezetése, sőt annak technikai kivitelezése is szabályellenesen történt. A fideszesek ugyanis a képviselői kártya használata, annak érvényesítése nélkül tudtak a szavazógépeken szavazatot leadni – ami már csak azért is csalás, mert így valóban bárki, bármely képviselő nyomógombját megnyomhatja.

Mindez az ellenzéki képviselők szerint nemcsak szimpla csalás, hanem a választás rendje szerinti bűncselekmény, amivel Tordai Bence, a Párbeszéd képviselője több esetben videón megörökítve valamennyi fideszes vezetőt szembesített, ám a kormányoldal mégsem volt hajlandó betartani a jogot.

Na de mit tartalmaznak a vonatkozó rendelkezések?

Az Országgyűlési törvény határozza meg a parlamenti ülések rendjét. Annak 11-es bekezdése szerint az Országgyűlés működésével kapcsolatos jogok és kötelezettségek:

  • 28. § (1) A képviselő joga és kötelessége, hogy kezdeményezően részt vegyen az Országgyűlés munkájában, elősegítse annak eredményes működését. Kötelessége részt venni az Országgyűlés ülésein, továbbá annak az országgyűlési bizottságnak az ülésein, amelynek tagja.
  • (2) A képviselő az Országgyűlés szavazásain köteles jelen lenni.

A törvény később arról rendelkezik:

  • 37. §66 Az Országgyűlés üléseit – ha az Országgyűlés eltérően nem határoz – az Országház épületében tartja. Különleges jogrendben a házelnök az Országgyűlés ülését eltérő helyszínre is összehívhatja.

De a levezető elnök és Kövér házelnök jogköreire is vonatkoznak szabályok. Ezek között szerepel „A tárgyalási rend fenntartása, a fegyelmi jogkör" is. Eszerint:

  • 45. §85 Az Országgyűlés ülése zavartalan lefolytatásának biztosítása az ülést vezető elnök feladata, ennek érdekében az ülést vezető elnök, illetve – az ülést vezető elnök vagy a Házbizottság javaslatára – az Országgyűlés a 46–51/A. §-ban meghatározott intézkedéseket alkalmazhatja.

Persze ez a szakasz egész egyszerűen nem szól másról, minthogy a házelnök miként fegyelmezheti, vonhatja meg a szót, sőt, adott esetben vezettetheti ki azokat a képviselőket, akik számára nem tetsző gesztust tesz, vagy a gumiszerűen megfogalmazott szabályokat megszegi.

Mégis itt jön a lényeg:

  • 51. § Ha az Országgyűlés ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az ülést vezető elnök az ülést határozott időre felfüggesztheti vagy berekesztheti. Az ülés berekesztése esetén a házelnök új ülést hív össze. Ha az ülést vezető elnök határozatát nem tudja kihirdetni, elhagyja az elnöki széket, amellyel az ülés megszakad. Az ülés megszakadása esetén az ülés csak akkor folytatódhat, ha a házelnök újból összehívja azt.

Magyarán a Fidesz-KDNP által megalkotott és elfogadott  országgyűlési törvény egyértelművé teszi, hogy a magyar Országgyűlés ülése megszakad, ha a levezető elnök elhagyja a székét. Ehhez képest Kövér és Latorczai sem a helyéről vezette az ülést – méghozzá jegyzők nélkül.

Pedig a törvény azt is előírja, hogy: 

  • 53. § (1)108 A házelnök az e törvényben és az Alaptörvényben meghatározottak szerint gyakorolja rendészeti jogkörét. A tárgyalási és szavazási rend fenntartása érdekében az ülést vezető alelnök is rendészeti jogkört gyakorol az e törvényben és az Alaptörvényben meghatározottak szerint.

Márpedig az alaptörvény úgy szól:

  • (1) Az országgyűlési képviselők jogai és kötelezettségei egyenlők, tevékenységüket a köz érdekében végzik, e tekintetben nem utasíthatók.
  • ahogyan azt is írja az alkotmányos szöveg: (1) Az Országgyűlés ülései nyilvánosak. A Kormány vagy bármely országgyűlési képviselő kérelmére az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával zárt ülés tartásáról határozhat. – magyarán Kövér László már azzal alkotmánysértést követett el, hogy leállíttatta az Országgyűlés ülésének hivatalos közvetítését, miközben megnyitotta az ülést.
  • Mindezeken túl az alaptörvény pusztán azt határozta meg, hogy az Országgyűlés munkájáról és annak rendjéről sarkalatos, azaz kétharmados többséggel elfogadott törvény rendelkezzen. Továbbá, hogy „Az Országgyűlés zavartalan működésének biztosítása és méltóságának megőrzése érdekében az Országgyűlés elnöke a házszabályi rendelkezésekben meghatározott rendészeti és fegyelmi jogkört gyakorol.(5. cikk (7) bekezdés második mondata)

Az országgyűlési törvény előírja a házelnöknek:

  • f) megnyitja és részrehajlás nélkül vezeti, majd berekeszti az üléseket; engedélyezi a felszólalásokat, ügyel a házszabályi rendelkezések betartására, kihirdeti a szavazás eredményét, és ügyel az ülések rendjére.

Na de mit ír akkor a házszabály?

Rengeteg szabály vonatkozik a parlamenti munka menetére. Noha például a házelnök kötelessége fenntartani az ülésrendet, s itt elsősorban megállapítani például a határozatképességet, ezt nyilvánvalóan elmulasztotta mind Kövér László, mind pedig Latorcai János, hiszen erre a botrányos körülmények között esély sem volt. Azt is figyelmen kívül hagyták, hogy a törvény és a házszabályi rendelkezések is egyértelműek abban, hogy a pulpituson kellene ülniük a jegyzőkkel. A házszabály részben megegyezik az Országgyűlési törvénnyel:

  •  „Ha az Országgyűlés ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az ülést vezető elnök az ülést határozott időre felfüggesztheti vagy berekesztheti. Az ülés berekesztése esetén a házelnök új ülést hív össze. Ha az ülést vezető elnök határozatát nem tudja kihirdetni, elhagyja az elnöki széket, amellyel az ülés megszakad. Az ülés megszakadása esetén az ülés csak akkor folytatódhat, ha a házelnök újból összehívja azt.”
  • „Az elnöki emelvényen az ülést vezető elnök, a soros jegyző, valamint – a házelnök kijelölése alapján – a főigazgató vagy az Országgyűlés Hivatalának a főigazgató által kijelölt munkatársa tartózkodhat."
  • „Az Országgyűlés ülésén – a házelnök által meghatározott sorrendben – egyidejűleg két jegyző teljesít szolgálatot, akik közül lehetőleg egy kormánypárti országgyűlési képviselőcsoporthoz, illetve egy ellenzéki országgyűlési képviselőcsoporthoz tartozik. (3) Ha a jegyzők az Országgyűlés ülésén nem állnak kellő számban rendelkezésre, az ülést vezető elnök más képviselőt kér fel a jegyzői feladatok ellátására.”

Magyarán a házszabályi s előírja, hogy az ülést az elnöki emelvényről lehet vezetni, s megszakítani vagy elnapolni kell az ülést, ha mindez „nem jön össze", főként, ha nem biztosítja az ülés rendjét két jegyző is – utóbbiakról egyáltalán nem gondoskodott sem Kövér, sem Latorcai, aki rendíthetetlenül sorolta a szavazási irományok számát és címét. Persze a nagy hangzavarban – az ellenzéki képviselők folyamatosan fütyültek a teremben – nem lehetett hallani, hogy Latorcai kijelölt-e valakiket jegyzőnek.

De mindezek a szabálysértések apróságnak tűnhetnek ahhoz képest, hogy Tordai Bence videója igazolta:

képviselői kártya nélkül is működtek a szavazógépek, magyarán bárki, bármely másik képviselő nevében is leadhatott szavazatot, ami nagyon durva törvénysértést, sőt, felveti a választás rendje elleni bűncselekmény gyanúját.

A törvény szerint a szavazások rendje:

  • 24. § (1) Szavazni „igen”, „nem” vagy „tartózkodom” nyilatkozattal lehet.
  • (3) A szavazás eredményét az ülést vezető elnök hirdeti ki.
  • 16. A NYÍLT SZAVAZÁS
  • 25. § (1) Az Országgyűlés az Alaptörvényben, törvényben vagy a házszabályi rendelkezésekben meghatározott kivételekkel minden kérdésben nyílt szavazással határoz.
  • (2) A nyílt szavazás történhet
  • a) a határozati házszabályi rendelkezésekben meghatározott esetekben kézfelemeléssel,
  • b) szavazatszámláló gép alkalmazásával, név szerint.

Csakhogy a név szerinti szavazás feltételei nem álltak fenn, hiszen Tordai többször is bizonyította, képviselői kártya nélkül is használható volt a szavazógép.

A Büntető Törvénykönyv szerint márpedig:

A választás, népszavazás és európai polgári kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény. 

  • 350. § (1) Aki a választási eljárásról szóló törvény vagy a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó választás, népszavazás és európai polgári kezdeményezés során
  • a) a jelölési eljárás szabályait megszegve erőszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel vagy anyagi juttatással szerez ajánlást,
  • b) népszavazás vagy európai polgári kezdeményezés indítványozása érdekében erőszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel vagy anyagi juttatással szerez aláírást,
  • c) jogosultság nélkül szavaz,
  • d) jogosulatlanul aláír, hamis adatokat tüntet fel,
  • e) arra jogosultat a választásban, a népszavazásban, a népszavazási vagy az európai polgári kezdeményezésben akadályoz, vagy erőszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel, vagy anyagi juttatással befolyásolni törekszik,
  • f) megsérti a választás vagy a népszavazás titkosságát,
  • g) meghamisítja a választás, a népszavazás, a népszavazási vagy az európai polgári kezdeményezés eredményét,
  • h) a jelölési eljárás során az ajánlásáért, illetve a népszavazás kezdeményezése vagy európai polgári kezdeményezés indítványozása során az aláírásáért anyagi juttatást fogad el,
  • i) szavazatát anyagi juttatás nyújtásától teszi függővé, és erre tekintettel anyagi juttatást fogad el,
  • bűntettet követ el és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
  • (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki nemzetiségi önkormányzati képviselőjelöltként történő nyilvántartásba vételhez szükséges nyilatkozatában korábbi nemzetiségi önkormányzati képviselőjelöltségére vonatkozóan valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz.