Ezek az ügyek mozgatták meg a netezőket
Az elmúlt három hónapban a politikai témájú ügyek közül leginkább az olimpiaellenes népszavazás kapcsán tartandó aláírásgyűjtés váltotta ki a legnagyobb aktivitást. A hónap végén százhatvan olyan hír volt ezzel kapcsolatosan, amely megosztásra került a közösségi médiumok valamelyikében. Ez háromszázkilencezer megosztást, kommentet vagy lájkot generált.
Ebben nemcsak az játszott szerepet, hogy a Momentum Mozgalom folyamatosan tudósít az aláírásgyűjtés állásáról, hanem Tarlós főpolgármester nyilatkozata („aki szereti Budapestet, nem ír alá”), vagy Bencsik András megszólalása („aki aláír az olimpia ellen, az hazaáruló”). Ezek érezhetően újabb és újabb lökést adtak az ügynek, és emiatt terjedt el nagyon a téma a közösségi médiában. Mivel a téma február első felében is biztosan aktuális lesz, sőt, ha elegendő aláírás gyűlik össze, akkor tovább is, ezért várhatóan ez lesz a következő időszak tophíre is – írja a Policy Agenda.
Erzsébet-utalványok, PISA, sorosozás
A második legerősebb hatást kiváltó téma a nyugdíjasoknak adott tízezer forintos Erzsébet-utalványok körüli botrány volt. Az adatok összesítése alapján november és január vége között 266 ezer megosztást, kommentet, lájkot kaptak az ezzel kapcsolatos hírek (291 volt). Azaz ennyi alkalommal váltottak ki a hírolvasókból olyan hatást, amely további cselekvésre ösztönözte őket.
A harmadik helyet az oktatási rendszer körüli kérdések, viták hozták el. Ez még akkor is igaz, ha csak a PISA-jelentéssel összefüggő írásokat vesszük. Alapjában tehát az interneten híreket olvasókat foglalkoztatja a kérdés, nem véletlen, hogy az utóbbi évek szinte egyetlen szakpolitikai ügye volt ez, amely többször is tömegeket vitt ki az utcára. Az oktatást érintően 234 olyan cikk jelent meg, amely hatást váltott ki a közösségi médiumok valamelyikében. Ezek 197 ezer megosztást, lájkot vagy kommentet jelentettek.
A negyedik a népszerűségi listán Botka László miniszterelnök-jelöltté válása. Ez az ügy kétszer nagyobb hatással volt (90 ezer vs. 36 ezer) az internetes hírfogyasztókra, mint a Majtényi László köztársaságielnök-jelölése kapcsán megjelent írások.
Az első öt belpolitikai esemény közé alig fért be a civilek „vegzálásának” kérdése. A kormány folyamatos „sorosozása” és a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel való fenyegetés megtette a hatását. Ugyan „csak” 83 hír jelent meg az elmúlt három hónapban ennek kapcsán, de ezek nyolcvanezer reakciót eredményeztek a közösségi médiában.
Kevésbé hatásos a migránsozás
Külön elemezte a Policy Agenda a migránsügy hatását. Az elmúlt három hónapban bármilyen, migránsokkal, menekültekkel, bevándorlókkal kapcsolatos hírt nézve összesen 211 ezer megosztást váltott ki az interneten. Ez még az Erzsébet-utalványokkal kapcsolatos híreknél is kisebb hatást mutat, miközben 1129 hír jelent meg.
Ugyanakkor augusztus és október vége között ez a szám 955 ezer volt (2 153 hír). Ami azt mutatja, hogy a népszavazást követően érezhetően leesett a kérdés hőfoka a társadalomban. Kevesebb is lett az ezzel kapcsolatos hír és kisebb is az érdeklődés irántuk.
Miközben a klasszikus belpolitikai témájú hírek kapcsán csak a nagy hírportálok tudnak bekerülni a nagy reakciót kiváltó hírközlők közé, addig a migránsokkal kapcsolatos hírek sokkal inkább a kamuhíroldalak, lájkvadász oldalak sajátos terepei.
A Policy Agenda negyedéves rendszerességgel elkészíti azt, a politikai ügyeket érintő elemzését, amely megmutatja, hogy az internetet használók körében mely témák voltak a leginkább érdekesek. Ennek során nem egyes hírek olvasottságát vagy hírportálok látogatottságát mérik, hanem azt, hogy az adott témák mekkora hatást váltanak ki a netezőkből. Ha egy hír sok megosztást, kommentárt, kedvelést kap, azaz terjed az internetezők körében, akkor az olyan témákat érint, amelyek érdekesek, megosztók, vélemény kifejtésére ösztönöznek. Ebből a szempontból mindegy, hogy az alaphír pozitív, negatív vagy semleges megközelítésű, csak az számít, hogy érzelmeket vált ki az olvasókból (megosztja másokkal, kifejti ennek kapcsán véleményét). Az elemzéshez szükséges adatokat két népszerű adatelemző alkalmazás segítségével gyűjtötték össze (Similarweb és Buzzsumo). Az elemzés módszertana elolvasható a Policy Agenda honlapján.
