Budapesti növényzet: az ág is alig húzza
Minden nyáron ugyanaz a kép fogadja a Budapestre látogatókat: a gyep kiégett, a fák már augusztusban száraz, sárgás leveleket hullajtanak. Mi akadályoz meg bennünket abban, hogy törődjünk a budapesti növényekkel? Kinek a dolga lenne locsolni? Utánajártunk.
Valószínűleg ön is ismeri azt a régi viccet, hogy mi a gyönyörű angol gyep titka? A válasz: Csak nyírod és locsolod ötszáz éven át. Sajnos, a randa magyar gyep titka is valahol itt keresendő: legfeljebb nyírják, de locsolni alig locsolja valaki. Inkább beletapossuk a csikket.
A locsolás a tulajdonosok, illetve a kezelők, fenntartók feladata – tudtuk meg a Főkerttől. A Főkert Budapest közterületeinek a negyedét gondozza, amibe beletartoznak a kiemelt zöldterületek és az azokon átvezető és körülöttük lévő járdák is.
Itt van az ördög elásva: a maradék háromnegyed sajnos rendre kiszárad minden nyáron. A többi területen ugyanis az önkormányzatoknak, helyi vállalkozóknak és a lakosságnak kellene locsolnia – ha törődnének a környezetükkel.
Az utak, utcák öntözését az FKF végzi a hőségben.
A Főkert illetékese kitért arra is: a zöldövezetet a mindig a helyi önkormányzatnak kéne locsolnia, viszont az ingatlanok előtti járdáról a tulajdonosának kellene gondoskodnia. Tehát kedves tulajdonosok: a ház előtti kiégett gyepet önöknek kellett volna öntözni – tisztelet a kivételnek.
A Főkert közölte a lapunkkal: komoly problémát jelent, hogy a közterületeken lévő csapokat gyakran kinyitják és saját használatra ellocsolják a vizet (kocsit mosnak, saját házuk kertjét locsolják). Ezt a vizet egyébként közterületekre, közparkok locsolására szánják – hívták fel a figyelmünket. Tehát még egy megszívlelendő tanács: ne a közösből! A ház előtti locsolást a ház kontójára illik (és szabad) elvégezni.
A főkert képviselője hozzátette: fontos lenne felhívni a lakosság figyelemét arra, hogy szakszerű és eredményes munkát a Főkert csak közös felelősségvállalással tud biztosítani.
Nem is száradnak ki
Arra a kérdésünkre, hogy miért ennyire elhanyagolt a fővárosi növényzet, a Főkert azt válaszolta: szerintük nem száradnak ki a növények. Bár itt a szerkesztőségben mi sem tudtuk statisztikákkal bizonyítani az igazunkat, azt azonban hozzá kellett tennünk: az Andrássy úton kívül nehezen találnánk olyan parkot és fasort augusztus közepén, ahol a gyep nincs kiszáradva és egy-két fa nem hal éppen bele a szárazságba. Sajnos télen sem sokkal jobb a helyzet, ugyanis az út jegesedését gátló sók remekül borítják fel a maradék budapesti termőföld kémiai egyensúlyát.
Mint kiderült: nagyon nagy szárasság, illetve aszály idején szakmailag megalapozott fontossági sorrendet állít fel a nonprofit társaság. Ez azt jelenti, hogy az öntözési preferenciát az öt évesnél fiatalabb fák élvezik (a Főkert 33 000 fasori fát tart fenn), ezt követően az egynyári és kétnyári virágok, majd a cserjék, bokrok. Ha takarékoskodni kell a vízzel, átmenetileg a gyep kap kevesebb vizet, ahol azonban „valóban nem szép látványt nyújt a szárazság hatása. Itt viszont visszafordítható a folyamat, ezért kerül a gyep a preferencia lista végére” – közölték a 168 Óra Online-nal.
Kevés eső, de sok víz
Nem adtuk fel ilyen könnyen. Szárazság ide, vagy oda, Spanyolországban a városi kertek mind buja zölden pompáznak. Pedig ott nem mondhatjuk, hogy sok vízből gazdálkodnának. A Környezetvédelmi Minisztériumhoz is elmentünk, hogy megtudjuk: fenyegeti-e az országot a kiszáradás.
A „KvVM Vízgyűjtő-gazdálkodási osztályának szakmai főtanácsadója” erre azt válaszolta: Magyarországon a fajlagos felszíni vízkészlet 11 000 m3/év/fő körüli, az egyik legmagasabb érték Európában, de ennek kb. 95%-a külföldi eredetű. Az országon belüli csapadékból származó közvetlen készlet (kb. 600 m3/év/fő) viszont az egyik legkisebb a kontinensen. Vagyis, ha a szomszédok - szlovákok, osztrákok, ukránok, románok - elzárnák a csapokat, Magyarországon pár éven belül sivataggá változna.
Elfogyásától viszont nem kell tartani – kinek jutna eszébe folyót elterelni – , viszont probléma, hogy „készleteink területi és időbeli megoszlása szélsőséges”. Vagyis: egyszerre sok eső esik, aztán sokáig nagyon kevés. Vagy: egyes helyeken sok eső eshet, de máshová alig jut – tudtuk meg a zöldtárca sajtóosztályától. Ezért fordulhat elő, hogy nyáron, amikor hetekig nem esik az eső, sárgába borul Budapest.
Mindenesetre azt javasoljuk: vigye el a gyerekeket locsolni a ház körül. Jót fognak pancsolni a hőségben és egy kicsit mindenki fel fog lélegezni. Az a szegény gyep is meghálálja majd, meglátja.
