Botrány Zákányban a gettó felszámolása miatt

Felbolydult méhkashoz hasonlít Zákány. A hétfőI falugyűlésen jelentették be, hogy az önkormányzat szegregált lakókörnyezet felszámolására 50 millió forintot nyert pályázaton. A falugyűlésen részt vevők kinyilvánították nemtetszésüket. Tóth Judit polgármester kedden – megromlott egészségi állapotára hivatkozva – lemondott, s ezt tette Tóthné Aradi Valéria képviselő is.

2009. szeptember 17., 10:54

Baróti Zoltán képviselő elmondta: a faluvezetés úgy döntött, hogy kérdőíven tudakolja meg a lakosság véleményét. Ám ha nem használják fel a pénzt, a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresével kell visszafizetniük. A kamat két hete ketyeg, s napi 21 ezer forintot jelent - írta a Somogy Online hírportál.

– Ők isszák meg a levét – intett a fejével alkalmi segítőnk a romák lakta házak felé. Rajtuk csattan az ostor, ellenük fordult a falu népe.

Ez az egyetlen ilyen pályázat Somogyban

Hétfőn este falugyűlésen jelentették be, hogy az önkormányzat a szegregált lakókörnyezet felszámolására ötvenmillió forintot nyert pályázaton. Négy lakást lebontanak, lakóit a faluban vásárolt házakba telepítik. A házak nem kerülnek a tulajdonukba, az önkormányzat szociális bérlakásai lesznek. A benne élők kezdetben nem, de később bérleti díjat fizetnek. Somogyban ez az egyetlen ilyen elnyert pályázat.

A falugyűlésen elszabadultak az indulatok: milyen jogon kapnak házat az államtól éppen ők, ha más nem? Pláne, hogy meg sem érdemlik, mert nem úgy élnek? Mi lesz, ha nem tudnak beilleszkedni, vagy fizetni a lakbért? A nyertes pályázat apropóján számos kérdés is felmerült a képviselő-testülettel s a helyi Megoldás Alapítvánnyal kapcsolatban, amiről beszélnek az emberek, s amelyekre a következő időszak vélhetően hiteles választ ad.

Ők tehetnek róla!

A megszólítottak névvel nem nyilatkoznak, egyik beszélgetőpartnerünk azonban indulatosan mondja: itt játékgépezett még az előbb az egyik roma fiatalasszony, aki házat fog kapni.
– Sokan kevesebből élnek, nekünk ki segített? Van, aki most oda kiköltözött, hogy ő is kapjon lakást. Különben meg, ha a sajátjuk, miért nem tartják rendben? Ők tehetnek róla, hogy idáig jutottak. Amíg „parasztoké“ volt, rendben tartották. Amúgy a többi cigány is fel van háborodva – sorolja az asszony.

A vasúti sínpárokon átjutva felnőttek és kisgyerekek csoportja álldogál. Beszédesek és tanácstalanok.
– Nem voltunk ott a falugyűlésen, nem akartuk szemtől szembe hallani, de mesélték, mi történt – mondják. S azt is: fáj az embereknek, hogy rajtuk segíteni akarnak.

Csonka József, az egyik lakó a vasúton dolgozik. Azt mondta: örültek a nyertes pályázatnak, de mára elillant a jókedvük. Azt remélték, ha már a sajátjukból elmennek, még az unokáik is a kapottban lakhatnak, de erre nincs garancia. Nem kaptak egyértelmű tájékoztatást a lakbérről sem. Talán csütörtökön, ha megérkezik a mentor - írta a hírportál.

Lakbért segélyből

– Az emberek nem szeretnék, hogy a szomszédjukba roma kerüljön – vette át a szót Orsós Tünde. Aztán egy idősebb asszony odaszólt neki: – Ki ne menjetek a sajátotokéból! Mi lesz, ha nem tudtok fizetni lakbért a 28 ezer forintos segélyből?

Csonka József szerint a támadások kereszttüzébe kerültek, pedig azelőtt sose volt ilyen probléma, romák és nem romák békességben éltek egymással. Most fujjogatnak, pedig a cigányok is emberek.

– Miért nem a békesség a fontos? – kérdi a fiatalember. Felvetjük: igaz-e a kocsmázás? A jelenlevők úgy reagálnak: ezt az irigység miatt találták ki néhányan.

A másik ház előtt két asszony csalamádénak valót szel télire. Előkerül Orsós Imre is, a családfő. 35 évig a vasúton dolgozott, a nyugdíjából élnek. – Ezeket a fákat én ültettem – mutatott körbe a férfi. – A májusi cseresznyétől folyamatosan terem gyümölcs. Több mint két hold földem van. Adjam oda egy zsebkendőnyi kertért, és még bérletet is fizessek? Ha meg nem tudok fizetni, mehetek hajléktalannak a bokor mellé? Megvenni nem tudom az új házat, nem adnának hitelt. Ez a sajátom. Téglából épült, van istálló és tyúkól is. Egy felújítással helyre lehetne pofozni, új tető, csatorna kellene, adnának inkább ahhoz segítséget. Megutáltattak minket a faluban. „Mi van, büdös cigány, vesznek neked házat?”, kérdezték tőlem. Mire én: nem kértem, nekem van házam. Eddig nem volt itt ellentét. Elfogadtuk: szegénynek születtünk, szegénységben élünk, szegényen halunk meg.