Balog Zoltán kimondta: „szegénység”
Az emberi erőforrások minisztere szerint mintegy félmillióan élnek tartós szegénységben, és két és fél millió ember tartozhat az alsó középosztályhoz. Balog Zoltán erről hétfőn a Kossuth Rádió 180 perc és az M1 Ma reggel című műsorában beszélt. Az Eurostat tavaly év végi adatai szerint a magyar lakosság több mint negyede él szegénységben.
Balog Zoltánt azzal kapcsolatban kérdezték, hogy a miniszter pénteken bejelentette: 905,8 milliárd forintot költ Magyarország szegénységellenes stratégiára a következő hét évben. Ebből tartósan rászorulókra mintegy 95 milliárd, az alsó középosztályra 540 milliárd, a középosztályra 270 milliárd forint jut, míg a „felső tízezerre” egyáltalán nem költenek – hangzott el a pénteki budapesti sajtótájékoztatón azt követően, hogy az Európai Bizottság jóváhagyta az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Programot.
A miniszter a Kossuth rádióban úgy fogalmazott: nagy vita van a szegénységről, ami „nem nélkülözi a pártpolitikai manipulációt”. Hozzátette: a kormány szerint súlyos a helyzet szegénységügyben, de ha komolyan veszik a Központi Statisztikai Hivatal által mért adatokat, amelyeket az Európai Unió statisztikai rendszere hitelesít, akkor elmondható, hogy a jövedelmi szegénység kismértékben csökkent, ez azt jelenti, hogy van kilépési lehetőség a nagyon mély szegénységből, amely „elsősorban a közfoglalkoztatásnak köszönhető”.
Közölte: körülbelül félmillióra becsülik azoknak a számát, akik tartós szegénységben élnek, kettő és fél millióra azokét, akiket „klasszikusan alsó középosztálynak neveznek”, őket „komolyan fenyegeti a lecsúszás veszélye”, és körülbelül „6,7-7 millió ember a klasszikus, megerősödött középosztály”.
Balog Zoltán hozzáfűzte: a leghátrányosabb helyzetű térségek az ország keleti, északi részein találhatók, amelyek „nincsenek bekapcsolva az ország vérkeringésébe”, ott él a legtöbb szegény ember – fűzte hozzá. Ezért a program fontos célja a területi hátrányok kiegyenlítése, hogy ott segítsenek, ahol a leginkább szükség van rá.
Emiatt olyan javaslatot visznek tavasszal a kormány elé – mondta –, amely szerint az állami szolgáltatásoknak, az oktatásnak, az egészségügynek, a szociális és a kulturális ellátásnak is annyira rugalmasnak kell lennie, hogy a hátrányos helyzetű térségekben más módon, adott esetben erősebben, intenzívebben jelenjen meg. Példaként említette, hogy kisebb csoportlétszámnál is fejlesztő pedagógusokat kell biztosítani, mert „a gyerekeknél kell megtörni a szegénység ördögi körét”, ők a legveszélyeztetettebbek, a legkiszolgáltatottabbak.
Az Európai Unió statisztikai hivatalának 2014. novemberi
adatai szerint Magyarországon a lakosság 26,8 %-a él súlyos nélkülözésben. Szlovákiában ugyanez a szám 10,2 %, míg az uniós átlag 9,6 %. Különösen súlyos probléma a gyermekszegénység: a 7 évesnél fiatalabbak szegénységének terjedését egyedül Magyarországon nem sikerült megállítani.Februárban derült ki, hogy az EMMI
nyelvhasználati szamárvezetőtadott ki kommunikációs munkatársainak. A letiltott szavak listáján többe között a szegény és a szegénység is szerepelt. Balog Zoltán miniszter, úgy tűnik, most kivételt tett, és többször is használta ezeket a kifejezéseket.
