Az Orbán-kormány ma újra megpróbálja hülyére venni a magyarokat a Sargentini-jelentés ügyében

2018. október 3. 06:45 - szerző: Biró Marianna

A Fidesz visszautasítaná a Magyarországgal szembeni állítólagos rágalmakat, csakhogy az erről szóló parlamenti határozat megtévesztő, a Sargentini-jelentésben egészen más van, mint amit a kormánypárt mond róla.

Szerdán tárgyalja az Országgyűlés azt a határozatot, amely a magyar jogállamiság helyzetét vizsgáló Sargentini-jelentést ítéli el. A Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője és a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely által jegyzett határozati javaslatban visszautasítanák a Magyarországgal szembeni állítólagos rágalmakat. Zárószavazás csak jövő hétfőn, október 8-án lesz, ám a mai vita mindenképpen érdekes lehet, főként, miután olyan nagyágyúk is csatlakoztak az előterjesztéshez, mint Böröcz László, vagy épp a KDNP-s Nacsa Lőrinc.

A javaslatnak a címe is sokatmondó: „Magyarország szuverenitásának megvédéséről és a Magyarországgal szembeni rágalmak visszautasításáról". A dokumentum elfogadásával az Országgyűlés arra szólítaná fel a kormányt: ne engedjen a „zsarolásnak", utasítsa vissza a Magyarországot elleni „valótlan vádakat”, és jogi úton is lépjen fel a holland zölpárti EP-képviselő, Judith Sargentini nevét viselő szerintük csalással elfogadott, Magyarországot rágalmazó jelentésével szemben.

A javaslat nemcsak szövegezésében, szándékaiban is igen komikus, hiszen a kormány már a benyújtását megelőzően, a Sargentini-jelentés elfogadását követően bejelentette, hogy az uniós bíróságon támadja meg az európai parlamenti szavazási eljárást, a kormányzati kommunikációs panelekkel egybevágó fideszes előterjesztés pedig számtalan hazugságot és ostobaságot tartalmaz.

„Kijelentjük, hogy Magyarország maga védi a határait! Fenntartjuk a kerítést és nem engedjük, hogy elvegyék tőlünk a határőrizet jogát" – írja például az előterjesztés.

Csakhogy valójában senki sem akarja elvenni Magyarországtól a határőrizet jogát. A korábban éppen Orbán Viktor által követelt közös uniós határőrizetről szóló javaslatcsomag – amely jelenleg még mindig csak bizottsági javaslat formájában létezik –, egyértelműen kimondja, hogy minden nemzetállam szuverén joga a határvédelem. Az Unió a tagállamok kérelmére, válsághelyzetben segítene védeni a határokat és lebonyolítani a határőrizeti feladatokat, a nemzeti szabályok szerint, az állami hatóságok felügyelete és irányítása alatt. Ráadásul mindennek aligha van köze a Sargentini-jelentéshez.

Orbán Viktor és Judith Sargentini az EP-vitán
Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs

De a Fideszt persze mindez nem érdekli, nem elégszik meg meg a több milliárd forintos adófizetői költséggel elindított kormányzati plakát- és reklámkampánynál, amely célja állítólag az, hogy „mindenki előtt nyilvánvalóvá tegye: a Sargentini-jelentés hazugságokon alapul és politikai nyomásgyakorlás céljából". A javaslatuk azt is kimondja, hogy a Sargentini-jelentés a demokratikusan megválasztott magyar parlament saját hatáskörében meghozott döntéseit támadta meg, ezzel pedig túllépte hatáskörét és megsértette az ország szuverenitását.

„Visszautasítjuk a Sargentini-jelentésnek nevezett hazug bevándorláspárti vádirat rágalmait. Visszautasítjuk a jelentést, amely azért támadja Magyarországot, mert nem fogadott be bevándorlókat, elutasította a kvótát, jogi határzárat hozott létre, és büntethetővé tette az illegális bevándorlás szervezését" – írják.

A határozati javaslat szerint ugyanis az EP bevándorláspárti képviselői a tartózkodó képviselők szavazatát figyelmen kívül hagyva, csalással fogadták el a Magyarországot és a magyar embereket rágalmazó jelentést, ami elfogadhatatlan. Valójában azonban a Sargentini-jelentésről szóló szavazás megfelelt az Európai Unió alapszerződésének és az Európai Parlament házszabályának is, amelyektől éppen a Fidesz igyekezett eltérni.

A tények azonban hidegen hagyják a kampányt, ezért a fideszesek most azt akarják kimondatni a parlamenttel: „A magyar Országgyűlés egész Európára nézve veszélyesnek tartja, ha egyes üzleti csoportok és egy spekuláns üzletember érdekei akadálytalanul érvényesülnek az Európai Unióban, és felülírhatják az alapszerződésben lefektetett szabályokat".

Jogi értelemben is pikáns, hogy a Fidesz olyan tevékenységre kéri a kormányt, amely amúgy is kötelessége lenne. „Csak a magyarok dönthetnek arról, kivel szeretnének együtt élni és kivel nem" – tartalmazza a határozati javaslat, amely lényegében felkéri a kabinetet, hogy az érvényt szerezzen az emberek akaratának. Csakhogy a határozat leszögezi, hogy a magyarok eltökéltek a keresztény kultúra közös megőrzésében, Magyarország és Európa határainak, a magyarok és az európaiak biztonságának megvédésében. „A határozat arról is rendelkezik, hogy nem engedünk a nemzetek Európájából, a tagállamok szabad politikai gondolkodásának és döntésének jogából, az uniós intézményrendszer működésének jogszerűségéből"– magyarázzák a hatalmon lévők a szándékaikat, bárminemű jogi vagy akár csak politikai felkérést mellőzve, feladatot nem szabva sem az Országgyűlésnek, sem a kormánynak, sem pedig bármely magyar állami hatóságnak.

Miközben nyilvánvaló, hogy ennek a parlamenti határozati javaslatnak jogkövetkezménye nem lehet, sőt, ebben a formában ez a szöveg egy jogi nonszensz, az is egyre inkább világos, hogy az Orbán-kormány elemi érdeke a már hetekkel ezelőtt megkezdett európai parlamenti választási kampányban napirenden tartani a Sargentini-ügyet. Ahogyan a széles közvélemény dezinformálása is a kabinet érdekében áll csupán, ezért merülhetett fel egyáltalán, hogy a határozati javaslat vitájában, az egyébként erre joggal és mandátummal rendelkező uniós képviselők ne kaphassanak szót, s ne tisztázhassák, valójában miről szól a Sargentini-jelentés. 

A korábbi hírekkel ellentétben ugyanakkor nincs akadálya, hogy a Sargentini-jelentésre igennel szavazó Ujhelyi István felszólaljon a parlamenti vitában. Hétfőn Kocsis Máté napirend előtti felszólalásában jelezte ezt, a plenáris ülés pedig megszavazta a napirend-módosítást: a javaslat uniós napirend lesz, így EP-képviselők is vitázhatnak. Kérdéses azonban, hogy Ujhelyin kívül hány EP-képviselő kér szót, s mit tud átadni a Sargentini-jelentés valódi tartalmából.

Noha az elmúlt hetek magyarországi eseményei alapján kicsi az esély arra, hogy a szélesebb nyilvánossághoz is eljusson, a magyar Országgyűlés méltósága érdekében érdemes tudni, hogy valójában miről szól a Sargentini-jelentés, amelyet az EP nagy többséggel elfogadott, méghozzá a hatályos uniós parlamenti szabályoknak megfelelő eljárásban, tehát nem csalással.

A jelentés – amely nem egy légből kapott vizsgálat, hanem több mint egyéves kutatómunka és tárgyalássorozat eredménye – valójában egy javaslat az Európai Tanács számára, így annak az Európai Parlament általi elfogadása önmagában semmilyen jogi következménnyel nem jár. A jelentés alapján az Európai Tanács egyhangú döntésével állapíthatja meg, hogy fennáll az egyértelmű veszélye annak, hogy Magyarország súlyosan megsérti az Európai Unió alapszerződésében, a lisszaboni szerződésben meghatározott értékeket. Ha ez megtörténne, akkor az Európai Tanács a határozatban előírna intézkedéseket Magyarország számára, amelyek végrehajtását ellenőrizné. Ha az ellenőrzés során arra a megállapításra jutna, hogy Magyarország nem tett azoknak eleget, akkor csakis egy újabb eljárásban dönthet az Európai Tanács Magyarország uniós szavazati jogának felfüggesztéséről, vagy más szankciókról.

De akkor miért is vizsgálják Magyarországot?

Ez azért történik, mert a kormány állításával ellentétben az Európai Unióról szóló alapszerződés meghatározza a tagállamok közös értékeit, ezek közé tartozik a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartása is. A szerződés 49. cikke értelmében az Unióhoz való csatlakozás előfeltétele ezen értékek tiszteletben tartása és előmozdítása. A 7. cikk értelmében az Európai Tanács különleges eljárás keretében állapíthatja meg, hogy egy már csatlakozott tagállam részéről fennáll ezen értékek súlyos sérelmének egyértelmű veszélye.

Az Európai Parlament szerint márpedig fennáll ez a veszély az Orbán-kormány által 2010 óta véghez vitt intézkedések nyomán. Ezzel nem ítélték el Magyarországot, nem bélyegezték meg, csupán egy konzultációs folyamatot indítottak be a magyar kormány és az uniós tagállamok vezetői között, hogy Orbán Viktor adott esetben változtasson bizonyos jogszabályokon, ezzel a magyar jogrendszer és joggyakorlat megfeleljen a kötelezettségekben vállaltaknak.

Fontos ugyanis tudni, hogy nem igaz az, hogy a migrációról szól ez a jelentés: valójában egyetlen pontban foglalkozik ezzel a dokumentum, egyébként pedig az EU-tagsággal vállalt magyar kötelezettségvállalások teljesüléséről van szó benne. A jelentés tizenkét témakörben vizsgálja a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok érvényesülését:

  • Alkotmányos és választási rendszer működése
  • Igazságszolgáltatás és más intézmények függetlensége, a bírák jogállása
  • Korrupció és összeférhetetlenség
  • Magánélet védelme és adatvédelem
  • Szólásszabadság
  • Tudományos élet szabadsága
  • Vallásszabadság
  • Egyesülési szabadság
  • Egyenlő bánásmód
  • A kisebbségekhez tartozó személyek – köztük a romák és a zsidók – jogai, valamint a kisebbségekkel szembeni gyűlölködő kijelentésekkel szembeni védelem
  • A migránsok, menedékkérők és menekültek alapvető jogai
  • Gazdasági és szociális jogok.

1) Az alkotmányos rendszerrel kapcsolatban megfogalmazott kritikák körében elsődlegesen a Velencei Bizottság korábbi megállapításait sorolja fel a jelentés.

A legfőbb probléma az Alkotmánybíróság jogkörének korlátozása a költségvetési tárgyú törvények kapcsán, továbbá az állampolgároknak a törvényekkel szembeni fellépés jogának – egyedi normakontroll – megvonása. Hasonlóan kifogásolt a 2012. előtti ítélkezési gyakorlatra való hivatkozás lehetőségének eltörlése és az alkotmány – azaz alaptörvény – fölött gyakorolt tartalmi alkotmányossági kontroll tilalma. Mindez tényszerű, több vizsgálat anyagait hivatkozott formában jelenik meg a jelentésben, amely az EBESZ 2018-as megállapítását is idézi, mely szerint az új alkotmánybírósági törvény rendelkezései fokozzák a kormány által az Alkotmánybíróság összetételére és működésére gyakorolt befolyást azzal, hogy megváltoztatták az alkotmánybírák számát, kinevezési eljárását és nyugdíjkorhatárát.

A dokumentumban szerepel az egész 2010 utáni alkotmányozás folyamata kapcsán az átláthatóság hiánya, a civil társadalom nem megfelelő bevonása, a tényleges konzultáció hiánya, de ez sem saját „kútfőből", hanem az Orbán-kormány 2011 óta több uniós és más nemzetközi szervezettel történt jogi vitájából, azóta is megoldatlan problémaként említve.

Ami a választási rendszert illeti, az EBESZ-nek az ezévi választások kapcsán tett megállapításait szövegszerűen idézve a jelentés tartalmazza, hogy választások technikai lebonyolítása szakszerű és átlátható volt, az alapvető jogokat és szabadságokat összességében véve tiszteletben tartották, de a választásokra kedvezőtlen, eredménytorzító légkörben került sor. A jelöltek egyenlő eséllyel való versengését ugyanis jelentős mértékben akadályozta, hogy a kormány túlzott mértékben költött a kormánykoalíció kampányüzenetét felerősítő nyilvános tájékoztató hirdetésekre. A jelentés problématikusnak tartja az egyéni választókerületek határainak kijelölését is.

A magyar választásokat és a nyilvánosságot befolyásoló, alkotmányossági problémák felsorolása között az „Állítsuk meg Brüsszelt” nemzeti konzultációt ténybelileg tévesnek és rendkívül félrevezetőnek minősíti a jelentés, míg a 2015 májusi „Bevándorlás és terrorizmus”, valamint a 2017 októberi „Soros-terv” témájában folytakat a migránsokkal, és kimondottan Soros György személye és az Unió ellen irányulónak.

2) Az igazságszolgáltatási fejezetben tett megállapítások forrásaiként a Velencei Bizottság, az ENSZ és a korrupció ellen fellépő államok csoportja (GRECO) szolgálnak.

Mindegyikben közös, hogy az Országos Bírósági Hivatalt (OBH) nem tartják bírói önigazgatási szervnek, ezért az Országos Bírói Tanácsnak az OBH feletti jogkörét javasolják erősíteni (az angol nyelvű dokumentumból érthetően, a magyar fordításban pontatlan megnevezéssel szerepel ez). A jelentés elismeri, hogy ezen javaslatok alapján helyes irányba változott a két szerv közötti hatásköri megosztás, de két területen továbbra is problémát jelöl meg. Az egyik az OBH elnökének, Handó Tündének (Szájer József fideszes EP-képviselő feleségének) hatáskörét illeti a bírák kirendelése, áthelyezése, valamint a bírói vezetők kinevezése terén. A másik pedig a bírói pályázatok indokolás nélküli eredménytelenné nyilvánításának lehetőségével kapcsolatos.

De a jelentésben az is szerepel, hogy az Európai Unió Bírósága uniós jogot sértőnek találta a bírói kényszernyugdíjazást 2012-ben, amit követően a Nemzetközi Ügyvédi Kamara Emberi Jogi Intézete a 2015. októberi jelentésében kifejtette, hogy az eltávolított bírák többsége nem tért vissza eredeti hivatalába, részben amiatt, hogy azt már betöltötték.

Eközben – egy konkrét ügyre hivatkozva – a jelentés azt is tartalmazza, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) 2015 júliusában megállapította, hogy Magyarország rendszerszinten nem biztosítja a bírósági eljárások ésszerű időn belüli lefolytatásához fűződő jogot, és nem tesz lépéseket annak érdekében, hogy a kérelmezők jogorvoslatot kérhessenek nemzeti szinten a túlságosan hosszú polgári eljárások miatt.

A jelentésben az is szerepel, hogy a Baka kontra Magyarország ügyben az EJEB 2016-ban megállapította, hogy a Baka Andrásnak, a Legfelsőbb Bíróság elnökének elmozdítása nemzetközi egyezményt sértett, hiszen a legfelsőbb bírói fórum átnevezésével úgy mozdították el Bakát, hogy mandátuma még nem járt le. Ahogyan Jóri András adatvédelmi biztos eltávolítása kapcsán az Európai Unió Bírósága állapított meg jogsértést 2014-ben. Ezekkel kapcsolatban az Orbán-kormány szintén nem tehet hitelességi kritikát.

Az ügyészséggel kapcsolatban a legfőbb ügyész újraválaszthatóságát – annak módját –, az egyes ügyek ügyészségen belüli elosztását és a fegyelmi eljárások átláthatóságát említi a jelentés hiányosságként, amely kapcsán további vitái vannak különböző nemzetközi fórumokkal a magyar államnak.

3) A korrupciós fejezetben valamennyi megállapítás forrása a GRECO, az EBESZ, a Nyílt Kormányzati Együttműködés, továbbá az OLAF volt. 

Ebben a témakörben a Sargentini-jelentés problémaként külön említi, hogy a képviselői vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos valós szankciók nincsenek, ahogy azok online átláthatósága és kereshetősége is hiányos. A választásokra felhasznált kampánypénzek forrásáról csak a választások után kell nyilatkozni, ami lehetetlenné teszi, hogy a választók a választáskor tudják, jogszerű vagy jogellenes kampány után mennek-e szavazni.

A fent említett szervezetek dokumentumaira hivatkozva a jelentés kitér arra: Magyarországon 1996 óta folyamatosan csökkent a kormányzati hatékonyság, és az ország az egyik legkevésbé hatékony kormányzatú tagállam az Európai Unióban, minden magyar régió jóval az uniós átlag alatt van a kormányzás minősége tekintetében. Miközben pedig Magyarország a GDP-je 4,4 százalékát, illetve az állami beruházásainak több mint felét kitevő uniós finanszírozásban részesül, addig 2016-ban a közbeszerzési eljárások 36 százalékában egyetlen érvényes pályázat volt, s rettenetesen magas az egyindulós eljárások aránya is. 

A 2013 és 2017 közötti időszak vonatkozásában az EU-n belül Magyarország tekintetében a legmagasabb az OLAF strukturális alapokkal és mezőgazdasággal kapcsolatos pénzügyi ajánlásainak százalékos aránya. De konkrét korrupciós esetek is OLAF-jelentésekből idézve szerepelnek  dokumentumban:

  • Így Tiborcz István, Orbán Viktor lányának férje is külön pontot kapott, arra tényre emlékeztetve: 2017-ben az OLAF „súlyos szabálytalanságokat” és „összeférhetetlenségeket” állapított meg 35 olyan közvilágítási tárgyú szerződést illetően, amelyeket egy, akkoriban a magyar miniszterelnök veje által irányított vállalkozásnak ítéltek oda. Az OLAF a pénzügyi ajánlásaival együtt megküldte végleges jelentését a Bizottság Regionális és Várospolitikai Főigazgatóságának azzal, hogy az 43,7 millió eurót fizettessen vissza, illetve igazságügyi ajánlásokat tett a legfőbb ügyésznek.
  • Az OLAF által 2017-ben lezárt, határokon átnyúló vizsgálat olyan esetekre is kitért, amelyekben állítólag 31 kutatási és fejlesztési projektben éltek vissza uniós forrásokkal.
  • Magyarország úgy határozott, hogy nem vesz részt az Európai Ügyészség létrehozásában, amely felelős lesz az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények elkövetőivel és azok bűntársaival szembeni eljárások lefolytatásáért.

4) A magánélet- és az adatok védelme területén szintén a strasbourgi bíróságra, valamint az ENSZ emberi jogi jelentésére hivatkozik a jelentés.

Egy konkrét ügyben 2016-ban az EJEB megállapította, hogy sérült a magánélet tiszteletben tartásához való jog, mivel nem álltak rendelkezésre megfelelő jogi garanciák a nemzetbiztonsági célból folytatott esetlegesen törvénytelen titkos megfigyeléssel szemben Magyarországon. Miután ez egyedi eset, a Sargentini-jelentés is tényszerűen, külön pontban említi, hogy az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága a 2018-ban aggodalmának adott hangot azzal kapcsolatban, hogy Magyarországon a nemzetbiztonsági célból folytatott titkos megfigyelések jogi kerete lehetővé teszi az állampolgári kommunikáció lehallgatását, és nem tartalmaz megfelelő biztosítékokat a magánélet tiszteletben tartásához való jogba történő önkényes beavatkozással szemben.

5) A szólásszabadságról szóló részt Sargentini a Velencei Bizottság, EBESZ, Európa Tanács, ENSZ idevágó jelentései alapján állította össze.

A médiaszabályozással kapcsolatos eredeti kritikákra részben választ adott Magyarország, illetve a szükséges módosításokat végrehajtott, sőt, a jelentés az Alkotmánybíróság progresszív gyakorlatát is elismeri a közérdekű adatokhoz való védelme terén.

Ugyanakkor a nemzetközi jogi szervezetek véleményei alapján a rendszerrel kapcsolatban továbbra is az alábbi problémákat említi a dokumentum a Médiatanács tagjainak megválasztására vonatkozó szabályokat, amelyek kormányzati túlsúlyt biztosítanak az elvileg kormánytól független testületben. Kiemeli a jelentés, hogy a nevében közszolgálati médiaszolgáltatók irányítása centralizált, hogy a kizárólagos hírszolgáltató Magyarországon a nemzeti hírügynökség. 

A jelentés szintén az EBESZ véleménye alapján kiemeli, hogy a közszolgálati műsorszolgáltató híradásai és a szerkesztői módszerei egyértelműen a kormánykoalíciónak kedveztek a 2018-as választási kampányban. Ugyaninnen származó megállapítás, hogy a tulajdonviszonyok átpolitizáltsága a korlátozó jogi kerettel párosulva dermesztő hatást gyakorolt a szerkesztői szabadságra, akadályozva ezzel a szavazók hozzáférését a sokszínű információhoz. Ennek fizikai megtestesüléseit, továbbá több, az újságírók munkáját korlátozó esetet is tartalmaz a jelentés.

A dokumentum szerint a közérdekű adatok kiadásával kapcsolatos munkaerőköltség kiszámlázása elfogadhatatlan, s az újságírói munka nemcsak e, hanem más jogi szabályozások miatt is öncenzúrával korlátozott. Ahogyan azt más uniós szervek is kifejezték már, a becsületsértés bűncselekmény, holott a más jóhírnevét sértő sajtó- és egyéb közlésekkel szemben a polgári jogi védelem is elégséges és kellően hatékony lenne.

EU-tisztújítás - Megválasztották Junckert az Európai Bizot Nem véletlenül szavazta meg az EP a Sargentini-jelentést
Fotó: MTI/Beliczay László

6) A tudományos élet szabadsága ügyében tett megállapítások forrása a Velencei Bizottság, az ENSZ és az Európai Bizottság.

Itt a Magyar Tudományos Akadémia függetlenségét ért támadás nem, csak a Közép-európai Egyetem (CEU) ellen indított támadás, az azt érintő törvénymódosítás, s az azzal kapcsolatos uniós vizsgálat anyagai szerepelnek. A jelentés rögzíti, hogy bár a CEU teljesítette az új törvényi követelményeket is, helyzete továbbra is bizonytalan. A törvény miatt az Európai Bizottság keresetet is indított Magyarország ellen az Európai Unió Bírósága előtt.

A jelentés e fejezetében végül az is szerepel: „2018. augusztus 9-én nyilvánosságra került, hogy a magyar kormány azt tervezi, hogy megszünteti az állami Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) társadalmi nemek tanulmánya mesterképzését, és nem ismeri el a Közép-európai Egyetem magánegyetem társadalmi nemek tanulmánya mesterképzését. Az Európai Parlament rámutat, hogy a magyarországi közbeszédet a társadalmi nem fogalmának félreértelmezése uralta, és sajnálatosnak tartja a társadalmi nem és a nemek közötti egyenlőség fogalmának szándékos félreértelmezését.

Az Európai Parlament elítéli az oktatás és a kutatás szabadságával, és különösen a társadalmi nemekkel kapcsolatos tanulmányokkal szembeni támadásokat, amely tanulmányok célja a társadalomban fennálló hatalmi viszonyok, diszkrimináció és nemi viszonyok elemzése és az egyenlőtlenségek formáinak felszámolására irányuló megoldások megtalálása, és amelyek lejárató kampányok célpontjává váltak. Az Európai Parlament felszólít az oktatás szabadsága alapvető demokratikus elvének teljes körű helyreállítására és védelmére.”

7) A vallásszabadság esetében a megállapítások forrása a Velencei Bizottság, a magyar Alkotmánybíróság és az Emberi Jogok Európai Bírósága.

A 2011 végén elfogadott egyházügyi törvény, amely számtalan egyházat megfosztott egyházi státuszától, önkényes elismerési kritériumokat vezetett be, az országgyűlési képviselők döntésétől teszi függővé az egyházi elismerést, és az elismert és az el nem ismert egyházak között diszkriminatív szabályozást valósít meg. A jelentésben az is szerepel, hogy a törvényt a magyar Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek találta, az Emberi Jogok Európai Bírósága több diszkriminált egyház ügyében 2014-ben szintén jogsértést állapított meg az ügyben, ugyanakkor több egyházi felekezet jogsérelmei máig megoldatlanok.

8) Az egyesülési és gyülekezési jogok szempontjából a Sargentini-jelentés forrásai az Európa Tanács, az ENSZ több szerve, a Velencei Bizottság, az Európai Bizottság és az EBESZ.

Kronologikus sorrendben elsőként a Norvég Alap kapcsán folyt kormányzati propaganda, az ügyben folytatott KEHI-vizsgálat ügye szerepel a magyar civil társadalmat ért kormányzati támadások és hatósági vegzatúra problematikáját említve a jelentés. Majd a dokumentum kitér a 2017-es törvényre a külföldről támogatott szervezetek regisztrációjáról és az ahhoz kapcsolódó kormányzati retorikára („külföldi ügynök”), valamint a jogszabály uniós jogba ütközésére, ami miatt kötelezettségszegési eljárás is van folyamatban, mert az Európai Bizottság szerint a tőke szabad mozgására vonatkozó rendelkezéseivel összefüggésben az Orbán-kormány megsértette az egyesülési szabadsághoz, valamint a magánélet és a személyes adatok védelméhez való, az Alapjogi Chartában rögzített jogot.

De a jelentés, szintén a Bizottságra hivatkozva foglalkozik az idei „Stop Soros” törvénycsomaggal, s az annak farvizén bevezetett 25 százalékos különadóval is, amely nyomásgyakorlásra és a civil szervezetek tevékenységeibe való indokolatlan beavatkozásra is felhasználható. A menekülteknek való segítségnyújtást kriminalizáló szabály a jelentésben idézett források szerint megfoszthatja a lakhelyük elhagyására kényszerült embereket a kritikus fontosságú segítségtől és szolgáltatásoktól, és tovább szítja a magyar közbeszédben észlelhető indulatot, illetve az idegengyűlöletet.

9) A nemek közötti és egyéb egyenlő bánásmód alkotmányos követelményét érintő fejezetben a megállapítások forrása az ENSZ, az EBESZ, az Európai Bizottság, az Emberi Jogok Európai Bírósága. 

A jelentés konkrét megállapításokat idézve ara jut, hogy a nők továbbra is alulreprezentáltak a politikai életben, és nincsenek jogi követelmények a nemek közötti egyenlőség előmozdítására a választási környezetben. 

A magyar Büntető törvénykönyv (Btk.) nem nyújt teljes körben hatékony védelmet a kapcsolati erőszak női áldozatai számára, a nők elleni erőszakkal szembeni fellépésről szóló isztambuli egyezményt pedig Magyarország még nem ratifikálta.

Eközben a diszkrimináció alkotmányos tilalma nem említi explicit módon a szexuális irányultságon és nemi identitáson alapuló megkülönböztetést, a család fogalmának alkotmány általi korlátozó meghatározása megkülönböztetéshez vezethet, mivel nem terjed ki az azonos nemű párokra.

Az Európai Parlament ülése - Orbán Viktor
Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs

Bizottsági vizsgálatokra hivatkozva a jelentés külön kitér arra: mentális, értelmi és pszichoszociális fogyatékossággal élő személyeket kényszerítenek egészségügyi intézményekbe és kényszergyógykezelésre, valamint különítenek el zárt intézményekben. Ezekben ráadásul – mint azt a magyar ombudsman is megállapította – erőszakos, kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódot alkalmaznak, és magas a ki nem vizsgált halálesetek száma.

10) A kisebbségekhez tartozó személyek – köztük a romák és a zsidók – jogai, valamint a kisebbségekkel szembeni gyűlölködő kijelentésekkel szembeni védelme ügyében a jelentés az ENSZ, az EBESZ, az EU Bizottsága és az általa indított eljárások, a Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottság, az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítéleteit hivatkozza.

A jelentés az EU-s alapszerződésben vállalt állami, tagállami kötelezettségre hivatkozva azt rója fel, hogy a magyar társadalomban a cigányokkal, a zsidókkal és a szexuális kisebbségekkel szembeni intolerancia továbbra is jelen van.

E körben a jelentés ugyanakkor elismeri a magyar kormánynak a romák integrációjáért és az antiszemitizmussal szemben tett intézkedéseit, csakhogy az alkalmazásban nem álló, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatal romák aránya a 2011-es 38 százalékról 2016-ra 51 százalékra nőtt.

Külön említést nyert a miskolci „számozott utcák”-ban a romák kényszerkilakoltatásának ügye, amelyben a jogsértést állapított meg magyar bíróság és más hatóság is.

Elismerve a magyar kormány számos, antiszemitizmussal szembeni intézkedését, Orbán Viktor 2018. március 15-én tartott beszédét egyértelműen Soros Györggyel szembeni, antiszemita sztereotípiákat is tartalmazó megnyilvánulásnak nevezi a jelentés.

Ugyanakkor nemcsak politikai véleményekről, hanem kifejezetten konkrét ügyekről, bírósági ítéletekről is szól ebben a fejezetben: egy konkrét ügyben 2013-ban ugyanis az EJEB megállapította, hogy a vonatkozó magyar jogszabályok gyakorlati alkalmazása nem nyújt megfelelő biztosítékokat, és azt eredményezi, hogy a roma gyermekek túlreprezentáltak a speciális iskolákban a szellemi fogyatékosság módszeresen alkalmazott hibás diagnózisa miatt, ami az oktatáshoz való megkülönböztetéstől mentes jog megsértését jelenti. Egy másik ügyben a strasbourgi bíróság 2015-ben megállapította, hogy sérült a megkülönböztetés tilalma azzal, hogy nem vették figyelembe egy támadás romaellenes motivációját. Aztán 2016-ban, illetve 2017-ben az EJEB megállapította, hogy sérült a magánélet tiszteletben tartásához való jog azzal, hogy nem vizsgálták ki megfelelően a faji motivációjú visszaélésekkel kapcsolatos vádakat.

A jelentés ezek mellett elismeri a kormány egyéb erőfeszítéseit a gyűlölet-bűncselekményekkel szembeni küzdelemben.

11) Csak mindezek után említi a Sargentini-jelentés a migránsok, menedékkérők és menekültek alapvető jogait, amelyek kapcsán nem Soros Györgyre, hanem az ENSZ több szerve, az EBESZ, az Európa Tanács egyes szervei, az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítéletei, az Európai Bizottság és az Európai Bíróság a hivatkozási alap.

A jelentés a magyar menekültügyi rendszer 2015 óta tartó kormányzati leépítését, s az uniós joggal való összeférhetetlenségeket a menedékjoghoz való hozzáférés szisztematikus korlátozásán, az alacsony menekültkénti, oltalmazotti elismerési arányokon (2017-ben a kérelmek 69,1 százalékát utasították el), a magyar-szerb határon történő bántalmazásokkal kapcsolatos jelentéseken, a tranzitzónák működésével kapcsolatos alapjogi sérelmeken keresztül mutatja be.

Külön foglalkozik a jelentés a tranzitzónákkal kapcsolatos súlyos jogsértésekkel, melyeket 2017-ben az EJEB egy ügyben szintén kimondott. Az ítélet szerint többek között önkényes fogva tartásnak minősül a menedékkérők bírósági döntés nélküli elhelyezése a tranzitzónákban, az embertelen bánásmód abszolút tilalmába ütközik a Szerbiába való visszatoloncolás. A tranzitzónák kapcsán Sargentini külön kiemeli, hogy 2017 márciusa óta a 14 éven felüli, kísérő nélküli kiskorúakat is, felnőttként kezelve őket, a tranzitzónákban helyezik el.

Kitér a jelentés a kollektív kiutasítás alaptörvénybe és számos nemzetközi egyezményekbe is ütköző 2016-os törvénybe iktatására is, melynek eredményeként 2016 júliusa óta több tízezer külfölditől tagadták meg a magyar hatóságok, hogy egyáltalán benyújthassa menedékkérelmét. (Azóta ezt a kormányoldal az alaptörvénybe iktatta azt, hogy Magyarországra lényegében csak biztonságos országon keresztül lehet érkezni, s senki sem befogadható, aki így érkezik – a szerk.)

A jelentés megemlíti, hogy az Európai Unió Bírósága elutasította Magyarország keresetét a kvótaperben, azonban a magyar hatóságok azóta sem tettek eleget az áthelyezéssel kapcsolatos kötelezettségeiknek. Ráadásul Magyarországgal szemben az átalakított menekültügyi szabályozás miatt több körben kötelezettségszegési eljárások indultak, amelyek egyike már uniós bírósági szakaszban van, miközben a legutóbbi szabályváltoztatásokat is vizsgálja az Európai Bizottság.

12) Végül pedig szintén az ENSZ, az Európa Tanács, a Szociális Jogok Európai Bizottsága, az Európai Bizottság megállapításai alapján a magyar emberek gazdasági és szociális jogainak sérelmeit összegzi a jelentés.

Az utolsó fejezet alkotmányos normákat, s elsősorban a magyar állampolgárok szegénységét sérelmezi, s a legkiszolgáltatottabbak ellen tett kormányzati intézkedéseket kéri számon. Így például a gonosz Sargentini azt bizonyítja be a nemzetközi jog alapján, hogy a hajléktalanság kriminalizálása nemzetközi jogot sért, vagy éppen hogy:

az alternatíva nélküli kényszerkilakoltatások az uniós jogrend alapján is problematikusak.

Kifogásolja továbbá, hogy a családok nehéz szociális-gazdasági helyzetére hivatkozva a gyermekek családjuktól való elszakítják. A foglalkoztatást helyettesítő támogatás összege az egyszemélyes háztartások esetében nem éri el a szegénységi küszöb 50 százalékát, ami az egyik legalacsonyabb az Unióban – szerepel a jelentésben.

De Sargentini problémaként emeli ki azt is, hogy a munkanélküli ellátás időtartama, maximum 3 hónap a legrövidebb  az Európai Unión belül, és csak mintegy egynegyedét teszi ki annak az időnek, amelyre a munkakeresőknek átlagosan szükségük van új munkahelyet találásához. A járadék összege szintén a legalacsonyabbak között van az Unióban. Kitér még az öregségi nyugdíj minimális összegének elégtelenségére, ahogyan a rehabilitációs és rokkantsági ellátások alacsony mértékére is, továbbá a munkavállalók jogaira, mely során rögzíti: a sztrájkjog alig érvényesül a magyar jogrendszer korlátozásai miatt. 

A jelentés szintén a nemzetközi szervek vizsgálataira hivatkozva rögzíti, 26 százalékkal csökkent ugyan a szegénység, de még így is uniós átlag felett van, a gyermekszegénység pedig átlag feletti.

Miközben tehát a kormányzati kommunikáció azt igyekezne elhitetni: a Sargentini-jelentés minden állítása hazugság, annak 78 pontja valójában európai és más, nemzetközi jogi szervezetek jelentései, uniós és egyéb – köztük magyar alkotmánybírósági – bírósági ítéletek alapján összeállított, azokat hitelesen idéző, nagyon is pontos problématérkép.

Fotó: Bazánth Ivola

Az egyetlen kifejezetten politikai értékítélet a 79-es pont, mely szerint „Ezen okokból az EUSZ 7. cikke (1) bekezdésének megfelelően meg kell állapítani, hogy

fennáll az egyértelmű veszélye annak, hogy Magyarország súlyosan megsérti az EUSZ 2. cikkében említett értékeket.

Ám még ez is csupán előfeltételezésként, s a most vizsgálódásra és konzultációra felkért Európai Tanácsnak adott, a magyar kormány meghallgatását is előíró ajánlásként szerepel a jelentés végén.

A valóság azonban aligha tartja majd vissza a Fidesz-KDNP-t attól, hogy megszavazzák mostani határozati javaslatukat a magyar parlamentben, s ezzel tovább rombolják Magyarország európai kapcsolatait. Nagy kérdés ugyanakkor, hogy a valódi tények ellen egy országgyűlési határozat miféle „sárkányfűként" szolgál.