Végleg szégyenpadra ültették Orbán Magyarországát, az EP a szigorú büntetésre szavazott
Az állásfoglalást a 751 fős EP jelenlévő 678 képviselője közül 393 támogatta és 221 utasította el. Hatvannégyen tartózkodtak.
A szavazással az EP Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságát (LIBE) felkérték, hogy készítsen jelentést a demokrácia helyzetéről Magyarországon. Ez az első lépést jelenti afelé, hogy az Orbán-kormány antidemokratikus intézkedései miatt Magyarország ellen elindítsák a lisszaboni szerződés 7. cikkelye szerinti eljárást.
A határozati tervezetet az EP négy baloldali frakciója tette le az asztalra a múlt csütörtökön. Arra hivatkozva szólítottak fel a hetes cikkely szerinti eljárás elindítására, hogy Magyarországon rendszerszerű fenyegetésnek vannak kitéve a demokratikus alapjogok, amit szerintük a a menedékkérők automatikus letartóztatását lehetővé tevő magyarországi törvény, a civil szervezetek megbélyegzését célzó jogszabály és a felsőoktatási törvény módosítása, a lex CEU is tanúsít.
A most elfogadott határozatban az EP felszólítja az Orbán-kormányt, hogy vonja vissza a menekültek tranzitzónába zárását előíró törvényt, a lex CEU-t és a civil szervezeteket megbélyegző törvényjavaslatot is. Az Európai Bizottságot arra kéri, hogy szigorúan ellenőrizze, Magyarország hogyan költi el a EU-s támogatásokat, és leszögezi, hogy most az EU vizsgázik, hogy képes a megvédeni a saját értékeit az egyik tagországával szemben.
Fotó: Yves Herman/Reuters
A hetes cikkelyhez mérhetően kemény szankció nincs még egy az EU-ban, a tagországok között pedig Magyarország az első, amely ellen elindíhatják a „nukleáris opció” becenéven ismert eljárást. Az EP a határozati javaslat megszavazásával azt kezdeményezte, hogy Magyarország veszítse el a szavazati jogát az EU legnagyobb hatalmú szervében, az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanácsban.
A szavazati jog elvesztése nem vonja maga után az EU-s támogatások leállítását, azt viszont igen, hogy Magyarországnak úgy kell betartania a brüsszeli intézkedéseket, hogy közben nem vehet részt a róluk szóló döntésekben.
Azt, hogy a baloldali határozati javaslatot megszavazzák, előrevetítették az EP-frakciók jelzései is, a Politico legalábbis szinte mindegyiktől azt az információt kapta, hogy a frakcióbeli többség Magyarország felelősségre vonása mellett áll.
Forrás: Guy Verhofstadt/Twitter
Orbán Viktor és a Fidesz allűrjeit korábban megelégelte az Európai Néppárt (EPP) is, amelyhez a magyar kormánypárt tartozik, és amelynek 67 képviselője most az állásfoglalás mellett szavazott. Frank Engel luxemburgi képviselő egy lapunknak adott interjúban úgy fogalmazott, most már „mindenkit undorít” a Fidesz magatartása. Ezt a magatartást fémjelezte a nyíltan az EU ellen uszító „Állítsuk meg Brüsszelt!” kampány is. Az EPP elgondolkodott azon is, hogy kizárja a Fideszt a pártcsaládból. Bár ez végül nem történt meg, Orbánt zárt ajtók mögött keményen megfenyegették, hogy tartsa magát az Európai normákhoz.
A szavazás előtt Manfred Weber néppárti frakcióvezető a Twitteren azt írta, az EPP nem zárja ki a hetes cikkely alkalmazását Magyarország ellen, de az Orbán-kormánynak meg kell adni a lehetőséget, hogy reagáljon. Ahhoz, hogy Magyarország szavazati jogát felfüggesszék, az Európai Parlament többségi támogatásán kívül két körben az Európai Tanácsnak is minősített többséggel kell megszavaznia a lépést.
We don't exclude resorting to Article 7 but the procedure should be serious & the HU govt should be given the chance to react. #Hungary
— Manfred Weber (@ManfredWeber) 2017. május 17.
Két korábbi tweetben Weber azt írta, pártcsaládja elvárja, hogy Magyarország azonnal léptesse hatályba az EB ajánlásait a felsőoktatással kapcsolatban, az oktatási szabadság pedig nem lehet vita tárgya.
Az EPP maga is előállt egy, a most elfogadotthoz képest puhított határozati tervezettel. Ebben az szerepel, hogy Magyarországnak haladéktalanul fel kell függesztenie a lex CEU-ban foglalt határidőket, és nyilatkozatot kell kiadnia, miszerint a CEU szabad intézményként Budapesten maradhat.
Az EB a múlt hónapban kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen a lex CEU miatt, és egy hónapot adott, hogy az Orbán-kormány megindokolja, hogyan felel meg a jogszabály az EU-s jogi normáknak.
A Fidesz cinikusan reagált a szavazás hírére. Hidvéghi Balázs, a magyar kormánypárt kommunikációs igazgatója szerint nincs reális esélye annak, hogy életbe lépjen a hetedik cikkelye Magyarországgal szemben. Szerinte a most elfogadott határozat „hetet-havat összehord”, és csak egy újabb frontális támadást jelent az Orbán-kormány ellen, amelyet a kabinet elutasít. Az EP Magyarországra akarja erőltetni az illegális bevándorlást - hangoztatta Hidvéghi. Gulyás Gergely Fidesz-alelnök a maga részéről „súlytalannak” nevezte a szavazást. Úgy vélte, az EP ezzel is csak a saját hatáskörét lépte túl.
Michael Ignatieff, a CEU rektora ezután viszont üdvözölte az EP döntését. „Itt az idő, hogy a kormány hallgasson arra a világos üzenetre, amit az Európai Parlament, az Európai Bizottság, számos ország kormánya, egyetemek, szervezetek, kutatóintézetek és több ezer támogató fogalmazott meg Budapesten és szerte a világon” – hangoztatta Ignatieff, hozzátéve, „teljességgel elfogadhatatlan”, hogy politikai célokból túszul ejtenek egy egyetemet 1440 diákjával és 980 oktatójával és dolgozójával együtt.
