Gyakorlatilag alkotmányellenessé tenné a menekültek befogadását a kormány a Stop Sorossal és a hetedik alaptörvény-módosítással

2018. május 29. 17:58 - szerző: Biró Marianna

Börtönbe is mehet az, akit Soros-bérencnek minősítenek az újrafésült törvényjavaslat alapján. Ezzel párhuzamosan az alaptörvény is újabb módosításokon esik át, lényegében azt fogja kimondani, hogy Magyarország nem fogad be senkit.

Akár 90 napra is elzárhatják azt, aki szervezetten segíti a migrációt Magyarországon, és ha ezt a határ nyolc kilométeres körzetében teszi, akár egy évre is börtönbe kerülhet. A többi között ezzel a kitétellel szigorítaná (és bizonyára szigorítja is majd a kétharmados parlamenti többség révén) az Orbán-kormány az úgynevezett Stop Sorost.

A belügyminiszter által jegyzett, „Egyes törvényeknek a jogellenes bevándorlás elleni intézkedésekkel kapcsolatos módosításáról" című és az igazságügyi miniszter által benyújtott, az alaptörvény hetedik módosítására irányuló javaslat azonban ennél jóval többet is lehetővé tesz majd a kormány és az állami hatóságok számára.

Dömötör Csaba
Fotó: MTI - KKM/Burger Zsolt

Dömötör Csaba bejelentése szerin az ismételten átírt javaslatcsomagra azért van szükség, mert „a magyarok a választásokon megüzenték”, hogy Magyarországot meg kell védeni az illegális bevándorlástól. A Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára ismertette, amit Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető egy nappal korábban: a jogszabály büntethetővé teszi majd a jogellenes bevándorlás szervezését.

A most a parlamentben lévő tervezetből kiderül, hogy a Büntető törvénykönyv (Btk.) úgy bővül, hogy az új büntetőjogi tényállás azt sújtja, aki segíti, hogy egy migráns „tartózkodási jogcímet” szerezzen. 

A jogellenes bevándorlás elősegítését az követi el, aki szervezett tevékenységet folytat azért, hogy Magyarországon menedékjogi eljárás kezdeményezését tegye lehetővé olyasvalakinek, aki nincs üldözésnek kitéve, illetve aki egy Magyarországra jogellenesen belépő vagy itt jogszerűtlenül tartózkodó embernek tartózkodási jogcímet szerez. Ez 5-90 nap elzárással lesz büntetendő.

A javaslatban is is szerepel:

„Az embercsempészés, a határzár tiltott átlépése, a határzár megrongálása, a határzárral kapcsolatos építési munka akadályozása, a jogellenes tartózkodás elősegítése, a jogellenes bevándorlás elősegítése és a tiltott szerencsejáték szervezése elkövetőjével szemben kitiltásnak is helye van.”

A jogszabálytervezet az alaptörvény új kitételére hivatkozva egyértelműsíti, Magyarország nem fogadja be azoknak a személyeknek a menedékkérelmét, akiket nem üldöznek és nincsenek veszélyben. (Erről bővebben keretes írásunkban – a szerk.) Ezzel összefüggésben a 14 oldalas jogszabálytervezet módosítaná a rendőrségről szóló törvényt, mégpedig úgy, hogy ezen állami szerv járhasson el az új büntetőjogi esetekben. Bevezetnék továbbá a „határbiztosítási távoltartás" tényállását, amely 8 kilométeres határsávban tenne lehetővé „takarítást" a hatóságoknak, azaz azt, hogy semmiféle civil ne léphessen kapcsolatba olyanokkal, akikkel szemben az illegális határátlépés gyanúja fennáll.

Mindezzel a „ jogellenes bevándorlás elősegítése" új büntetőjogi tényállással vádolt, bármely magyar állampolgár a határsávtól 8 kilométeres körzetben távol tarthatóvá, illetve büntethetővé válik. Ha ugyanis valaki anyagi eszközöket szolgáltat a jogellenes bevándorlás elősegítéséhez vagy azt rendszeresen folytatja, illetve vagyoni haszonszerzés miatt vagy többeknek nyújt segítséget, továbbá ha a határtól számított 8 kilométeres távolságon belül teszi, akkor egy év szabadságvesztéssel lesz büntetendő.

A javaslat a rendőrségi törvényen, a külföldre utazásról szóló törvényen, továbbá a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló jogszabályon túl, a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi törvényt is módosítaná, minden esetben az új, most eltervezett alaptörvényi rendelkezésre utalva. 

Ennek apropóján változtatnának a menedékjogi törvényen is, lényegében egyértelművé téve: a magyar állami szervek a változtatások és az alkotmánymódosítás után egyetlen menedékkérelmet sem fognak elfogadni az ország határain, hiszen bárki, aki azokat eléri, olyan országból érkezik, amely nem számít közvetlen üldöztetésnek kitett államnak, sőt, a kormányzati indoklás szerint ide menekültek kizárólag biztonságos országokon keresztül érkeznek.

Módosítják továbbá az államhatárról szóló törvényt, ez is a távol tartást célzó szabályozás, de kiegészítik a bűnügyi nyilvántartásról szóló jogszabályt is azért, hogy a menekülteket segítő – avagy a jogellenes határátlépést segítő – szervezetek, illetve személyek adatait a rendőrség nyilvántarthassa majd. Végül változik a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló törvény is, amely így a határtól való távol tartás megsértését lesz képes szankcionálni.

Dömötör  szerint a parlamenti vita jövő héten kezdődhet meg, az egyeztetések még mindig zajlanak a jogszabályról az utolsó pillanatig – tette hozzá. Vélhetően ez az oka, hogy a közhivatali munkaidő lejárta után a szöveg még nem volt elérhető a parlamenti honlapon, ahogyan a Trócsányi László igazságügyi miniszter nevén benyújtott hetedik alaptörvény-módosítás sem volt megismerhető, csupán a tárcavezetői MTI-nyilatkozatból.

Dömötör – aki szerint Magyarország készen áll a vitákra azokkal, akiknek nem tetszik a tervezet – azt is mondta, az illegális bevándorlás segítése a lényeges elem az új jogszabályban, azaz

ha valaki kiadványt készít, az önmagában nem büntethető. 

„A választóvonal ott van: aki olyan bevándorlókat segít menekültstátuszhoz, akik amúgy nem kapnának, kiskaput nyújt nekik – ez lesz büntethető. Sok olyan menekült van, akik úgy kaptak menekültstátuszt, hogy nem mondtak igazat, például szírnek hazudták magukat" – magyarázta az államtitkár, arról ugyanakkor nem beszélt, hogy ez valamennyi menedékkérelemmel Magyarországhoz fordulóra igaz lehet a jövőben. Szerinte a mostani módosítások nem a nemzetközi kötelezettségekből fakadó menekültbefogadást lehetetlenítik el, hanem csupán bezárják a kiskapukat. Az államtitkár egyébként arról is beszélt: az Európa Tanács alkotmányjogi szakértői testületének, a Velencei Bizottságnak véleményét meg fogják hallgatni, de

„Magyarországnak senki nem adhat ultimátumot."

Dömötör nem adott egyértelmű választ arra a kérdésre, hogy a TASZ, a Migration Aid, a Helsinki Bizottság és hasonló, menedékkérőknek és migránsoknak jogi és humanitárius segítséget nyújtó szervezetek jelenlegi tevékenysége büntethető lenne-e a jövőben jogalkotó szándéka szerint. Azt mondta, a bíróság dönt majd arról, mi büntethető. „Ha betartják a jogszabályokat, akkor nem" – válaszolta, a bírósági gyakorlat hatáskörébe utalva a kérdést.

Jövő héten a parlamenti vita is megkezdődhet a több módosításon átesett Stop Sorosról, valamint az alaptörvény hetedik módosításáról. Dömötör azt mondta, e két csomag elfogadásával a kormány a politikai páncélzatát erősítené meg – a kétharmados parlamenti többség pedig erre minden bizonnyal lehetőséget ad a Fidesz-KDNP számára, más kérdés ugyanakkor, hogy a jogszabály-változtatások alkotmányossága és Magyarország nemzetközi kötelezettségvállalásaival való összeegyeztethetősége milyen későbbi következményekhez vezet majd.

Újra porlad a gránit, alaptörvénybe írják, hogy Magyarország nem fogad be senkit

Trócsányi László igazságügyi miniszter

Az igazságügyi miniszter nevében benyújtott a kormány az Országgyűlésnek az alaptörvény hetedik módosítását is, amely tíz cikkből áll és alapvetően három témakört érint. A 9 oldalas módosító szövege itt ismerhető meg.

Néhány órával korábban Trócsányi László az MTI-nek már el is büszkélkedett vele, az alaptörvény tervezett módosításának egyes rendelkezéseiről 2016 őszén már vita folyt az Országgyűlésben, akkor azonban az ellenzék támogatásának hiánya miatt azokat nem fogadták el. A miniszter hangsúlyozta, az első témakör Magyarország alkotmányos önazonosságának védelmére és a menedékjogra vonatkozik. Ezen módosítást szerinte azt tette szükségessé, hogy Európa és Magyarország olyan új kihívásokkal áll szemben, amely „nemzeti szuverenitásunk megerősítését teszik indokolttá" – fogalmazott.

Trócsányi szerint a szuverenitás és az alkotmányosság védelme érdekében kiegészül a Nemzeti hitvallás: kötelezettségként írja elő az állam szerveinek – összhangban az Alkotmánybíróság döntéseivel – az alkotmányos önazonosság védelmét. Hozzátette: európai uniós összefüggésben az alapvető jogok és szabadságok gyakorlásának összhangban kell állnia az alaptörvénnyel, valamint Magyarországnak az ország területi egységére, népességére, államformájára, állami berendezkedésére vonatkozó rendelkezési jogosultsága sem korlátozható.

Valójában a kormány most azt írná az alkotmányos szövegbe: „Valljuk, hogy a történeti alkotmányunkban gyökerező önazonosságunk védelmezése az állam alapvető kötelessége.” 

Noha ezzel önmagában nehezen lenne értelmezhető, hogy mi ezzel a szándéka a kormánynak, a javaslatcsomag következő passzusa egyértelművé teszi: Orbán Viktor és kormánya beleírja alaptörvényébe, hogy nem kell, de legalábbis nem kívánnak megfelelni az Európai Unió jogrendszerének:

„Magyarország az Európai Unióban tagállamként való részvétele érdekében nemzetközi szerződés alapján – az alapító szerződésekből fakadó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges mértékig – az Alaptörvényből eredő egyes hatásköreit a többi tagállammal közösen, az Európai Unió intézményei útján gyakorolhatja. Az e bekezdés szerinti hatáskörgyakorlásnak összhangban kell állnia az Alaptörvényben foglalt alapvető jogokkal és szabadságokkal, továbbá nem korlátozhatja Magyarország területi egységére, népességére, államformájára és állami berendezkedésére vonatkozó elidegeníthetetlen rendelkezési jogát.”

És egy másik passzusban erre köteleznek is minden állami hatóságot, ezzel egyfajta felmentést adva a nemzetközi kötelezettségek alól.

Az illegális bevándorlással kapcsolatban az igazságügyi miniszter kiemelte, „kimondásra kerül az idegen népesség betelepítésének tilalma, a módosítás megerősíti azt a nemzetközi jogban bevett alapelvet, hogy az államnak jogában áll meghatározni azt, hogy területén ki élhet". 

És valóban, az alaptörvény-módosító csomag azt írná a gránitszilárdságú szövegbe: „Magyarországra idegen népesség nem telepíthető be. Idegen állampolgár – ide nem értve a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyeket – Magyarország területén a magyar hatóságok által egyedileg elbírált kérelme alapján élhet. A kérelem előterjesztése és elbírálása feltételeinek alapvető szabályait sarkalatos törvény határozza meg."

A módosítás azt is kimondja, hogy nem jogosult menedékjogra az a nem magyar állampolgár, aki olyan országon keresztül érkezett Magyarországra, ahol üldöztetésnek vagy üldöztetés közvetlen veszélyének nincs kitéve – ismertette Trócsányi miniszter, arról nem beszélve, hogy ezzel tulajdonképpen alkotmányos szabállyá teszik: senkit sem fogad be Magyarország.

A szöveg ezt egyértelműsíti:

„Nem jogosult menedékjogra az a nem magyar állampolgár, aki Magyarország területére olyan országon keresztül érkezett, ahol üldöztetésnek vagy üldöztetés közvetlen veszélyének nem volt kitéve." A módosítás indoklása pedig éppen az, hogy a menedékkérők, migránsok döntő többsége olyan biztonságos országokon keresztül érkeznek Magyarország határára, amelyekben meg sem próbálnak menedékjogi kérelmet előterjeszteni.

Trócsányi egyébként, az alaptörvényt módosító csomagja újabb témájáról szólva azt is elmondta, „szakmai meggyőződése 1990 óta egy tapodtat sem változott", így kiemelt fontosságot tulajdonít a közigazgatási bíráskodás szervezeti függetlensége megteremtésének. Az alaptörvény-módosítás második témaköre megteremti az elkülönült közigazgatási bíráskodás szervezeti alapjait, így mintegy 70 évvel a Magyar Királyi Közigazgatási Bíróság megszüntetése után újra lehetőség nyílik – a magyar történeti hagyományoknak megfelelő – a rendes bíróságoktól elkülönült, a Kúriával azonos jogállású Közigazgatási Felsőbíróság felállítására – mondta, hozzátéve: a szervezeti függetlenség megteremtését célzó előkészítő munkálatok megkezdődtek az Igazságügyi Minisztériumban és annak elkészültét követően jogalkotási csomagot a tárca a kormány elé terjeszti.

Trócsányi az MTI-nek beszámolt arról, a bíróságokat érintő további alaptörvényi módosítás a bírósági jogértelmezését illetően a hatályoshoz képest részletezőbben állapítja meg, hogy a jogalkotási cél elsősorban hogyan ismerhető meg egy jogszabály esetében. Nagy kérdés, hogy ez az egyelőre aligha értelmezhető mondat valójában korlátozhatja-e a bírói ítélkezés függetlenségét, erre azonban a módosítás szövege nem ad választ, az csupán azt teszi egyértelművé: létrejön az Orbán Viktor által régóta vágyott, éppen a kormányzati és állami szervek ügyeit tárgyaló különtestület:

„A közigazgatási bíróságok döntenek közigazgatási jogvitákban és törvényben meghatározott egyéb ügyben. A közigazgatási bíróságok legfőbb szerve a Közigazgatási Felsőbíróság, amely biztosítja a közigazgatási bíróságok jogalkalmazásának egységét, a közigazgatási bíróságokra kötelező jogegységi határozatot hoz" – szól a javaslat.

Az alaptörvény-módosítások harmadik témaköre fokozottabb védelemben kívánja részesíteni a magán- és a családi életet, valamint az otthont, figyelembe véve az elmúlt évek tendenciáit (digitalizáció, technológiai fejlődés, drónok) – állt elő Trócsányi, noha az egyelőre kizárólag Orbán Viktor és lakhelye védelmét sejtető, korábbi politikusi elszólásokból ismert terv egyelőre aligha értelmezhető. A tervezett rendelkezés ugyanakkor összhangban van számos más ország nemzeti alkotmányában lévő szabályokkal – állította a miniszter.

Valójában azonban a javaslat a nyilvánosság totális korlátozását jelentheti, hiszen az Orbán-kormány alkotmányos szabállyá teszi: „A véleménynyilvánítás szabadsága és a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások magán- és családi életének, valamint otthonának sérelmével."

Emlékezetes: kormány januárban készítette el rohamtempóval az – azóta némileg megváltozott – csomagját, hiszen a Fidesz-KDNP kampánya igényelte az állami segítségetAz akkori tervezet jóval enyhébbnek, de úgy is jelentősnek ígérkezett: aszerint a „tömeges migrációt propagáló, külföldről támogatott szervezeteknek" regisztrálni kell magukat, a tevékenységükről nyilvánosan számot kell adni, fizetni kell egyfajta különadót, az őket segítők pedig nem mehetnének oda a határhoz, sőt, akár Magyarország egész területéről kitilthatók lennének.

A jelenlegi verzióban, az államtitkári ismertető alapján legalábbis már nem lesz benne az adományozókat érintő különadó-fizetési kötelezettség, azaz a külföldi támogatások után befizetendő 25 százalék illeték.

Miközben a civil szervezetek egymást váltva tiltakoztak, és több nemzetközi kritika is érte az elképzelést, február elején több kormányzati politikus is arról beszélt, két héten belül parlament elé kerül a „Stop Soros", amit a Fidesz-KDNP kétharmad híján is mindenképpen elfogadott volna. ehhez akár még ellenzéki támogatókat is szerezhettek volna, ám a február 13-án, méghozzá az eredetinél szigorúbb formában benyújtott törvénytervezetről csupán egyetlen alkalommal tárgyaltak a Házban.

A Stop Soros ellen tiltakoztak a civilek, hiszen már már annak első verzióját is alkotmányos jogtiprásnak találták
Fotó: Biró Marianna

A legfőbb szigorítás akkor az volt, hogy nem regisztrációs kötelezettséget, hanem engedélyhez kötöttséget írtak volna elő a migrációt „szervező, támogató, finanszírozó" szervezeteknek. Ezt az engedélyt a belügyminiszter egyedi döntési jogosultságban adná ki, avagy tagadhatná meg – jogorvoslati lehetőség nélkül, nagy kérdés tehát, hogy az újabb Orbán-kormány fenntartja-e ebben a formában ezt a passzust. Ehhez egyébiránt a nemzetbiztonsági törvényt is módosítani kell, a szolgálatoknak kötelességük lesz nemzetbiztonsági szempontból átvizsgálni a kérelmező szervezeteket. 

És éppen ezután már az Európa Tanács is aggályait fogalmazta meg a törvénytervezet miatt, amit a magyar kormány azzal utasított vissza, hogy Nils Muiznieks emberi jogi biztos Soros György embere. Ugyanekkor a Fidesz-frakció úgy döntött, hogy bár a tervezet tárgyalása megkezdődhet az Országgyűlésben, csak a választások után szavaznak majd a törvényről.

Egy napra rá az ENSZ és a német kormány is közölte, hogy aggályos a Stop Soros, így a késleltetésben érezhető volt némi diplomáciai taktikázás is. 

Február 20-án ugyan a parlamentben vitáztak egyet a javaslatról, majd a választások után bejelentette a Fidesz, hogy a kétharmad birtokában ezzel kezdik majd a munkát az Országgyűlésben. Aztán a Velencei Bizottság is vizsgálni kezdte a tervezetet, majd világhírű professzorok tiltakoztak, de az Európai Bizottság alelnöke, s több uniós politikus is kifejtette már aggályait, figyelmeztetve a frissen megalakult Orbán-kormányt arra, hogy nemzetközi jogsértések gyanúját is felvetheti mindaz, amit terveznek.

Noha április végén a Miniszterelnöki Kabinetiroda még cáfolta, hogy ismét változtatnának a javaslaton, Rogán Antal miniszterjelölti meghallgatásán már azt közölte, hogy Orbán Viktor „érdemben foglalkozni akar" a Stop Soros törvénycsomag módosításával és ahhoz kapcsolódó átalakításokkal. Aztán Orbán első útja Varsóba vezetett, ahol azt mondta, amint megalakul az új kormány, benyújtják a Stop Sorost és az alaptörvény módosítását. Orbán aztán szokásos rádióinterjújában árulta el, miről van szó ez utóbbit illetően:

„ha az alkotmány rögzíti, hogy Magyarországra tilos betelepíteni, akkor sokkal könnyebb megalkotni a részletszabályokat és megvédeni őket itthon, valamint a nemzetközi színtéren".

A kormányfő szavai alapján azonban egyáltalán nem volt egyértelmű, hogy az alkotmányos kitétel lényegében mindenkire vonatkozik majd, aki csak elérheti az ország határait. Ez az apróság nem derült ki a múlt héten sem, amikor Gulyás Gergely az első kormányinfóján újabb részleteket és a parlamenti benyújtás dátumát is elárulta: így az már tudható volt, hogy önálló büntető törvénykönyvi (Btk.) tényállás lesz az illegális bevándorlás szervezése, és az is, hogy a Stop Soros „hóna alá csapva" módosítanák az alaptörvényt a korábban kétharmad hiányában elbukott témákban, így a bírósági rendszer ügyében is.