A külügy az első adandó alkalommal megsemmisítette azokat a dokumentumokat, amelyek bizonyítékok lehettek volna Kiss Szilárd vízumgyára ügyében

2018. november 20. 16:21 - szerző: 168 Óra

– A Közösségi Vízumkódex létrehozásáról szóló 810/2009 (EK) számú rendelet 37 paragrafusának 3. bekezdése írja elő, hogy a vízumdokumentációt legalább két évig kell megőrizni. A meghívólevelek másolatai a vízumdokumentáció részei, így az előírt legalább 2 éves megőrzést követően kerülnek selejtezésre. Ezen jogszabályi előírások figyelembe vételével,

a selejtezésre a Külgazdasági és Külügyminisztérium hatályos iratkezelési szabályzata alapján került sor.

Ezzel ismerte el Magyar Levente külügyi parlamenti államtitkár, hogy Szijjártó Péter tárcája a Martonyi János idején még külügyi megbízással rendelkező Kiss Szilárd ügyében megsemmisítette azokat a bizonyítékokat, amelyek alapján a magyar nyomozó hatóságok eljárhattak volna a moszkvai vízumgyáros hírében álló Kiss ügyében.

Magyar elismerte azt is, hogy a vízumkérelmekhez benyújtott támogató dokumentumokról külön iktatás, nyilvántartás nem készül. „A támogató dokumentumok másolatai a vízumkérelem aktájába kerülnek. Az egyes támogató dokumentumokról a schengeni vízumeljárás során digitális másolat nem készül” – írta az államtitkár a Vadai Ágnes DK-s képviselő kérdésére adott írásbeli válaszában.

Kiss Szilárd

Mindez persze számos további kérdést is felvethet, elsőként talán azt, hogy felülvizsgálja-e Szijjártó Péter mindezek után tárcája iratkezelési szabályzatát. Már csak azért is indokolt volna a változtatás, mert Kiss Szilárd 5800 vízumkérelemhez adott ki meghívóleveleket, amelyek bizonyító erővel bírhattak volna a munkáját érintő eljárásban. A még a Martonyi János minisztersége idején a Külügyminisztériumnak dolgozó Kiss kétszer is megbukott a nemzetbiztonsági átvilágításon, továbbá az Index korábbi oknyomozó cikkei szerint

nagy tételben intézhetett magyarországi (ezzel pedig az Európai Unió területére való belépésre is alkalmas) vízumokat orosz prostituáltaknak és bűnözőknek is a moszkvai magyar konzulátus épületében.

Azt ugyan nem tudni, hogy a KKM pontosan mikor selejtezte le a dokumentumokat, de a IV. és XV. kerületi ügyészség azzal indokolta a Kiss ügyével kapcsolatos nyomozás megszüntetését, hogy a rendelkezésre álló adatok illetve bizonyítási eszközök alapján nem lehet megállapítanai, hogy bűncselekményt követtek el. Például azért, mert a Külgazdasági és Külügyminisztérium azokat a meghívóleveleket, amiket Kiss több mint 5800 vízumhoz kiadott, és bizonyítékok lehettek volna, egyszerűen leselejtezte. (Más kérdés, hogy Kiss Szilárdot ki sem hallgatták a hatóságok).

Ugyanakkor az tény, hogy 2013 szeptemberében még külügyminiszteri minőségében Martonyi János már visszahívta az agrárdiplomatát, így sem az őt követő Navracsics Tibor, sem pedig Szijjártó Péter nem érintett közvetlenül Kiss Szilárd alkalmazásának körülményeiben. Miután kitiltották a moszkvai nagykövetségről és a külügyből, az akkori vidékfejlesztési miniszter, Fazekas Sándor keleti gazdasági kapcsolatokért felelős miniszteri megbízottként alkalmazta tovább, ám abban a pozícióban Kiss Szilárdnak már nem kellett átesnie egy újabb nemzetbiztonsági ellenőrzésen. Végül nem a vízumügyek miatt, hanem az Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezethez kapcsolatos ügy miatt tartóztatták le 2015 januárjában.

Mindez ugyanakkor azt is jelenti, hogy az általa kiadott dokumentációkat – legvalószínűsíthetőbben – 2015-ben, az akkor már Szijjártó Péter által vezetett diplomáciai tárca selejtezhette le. Ekkor pedig javában már zajlottak különböző vizsgálatok Kiss Szilárd ügyeiben.