A honvédelmi miniszter törvényjavaslata: 50 éves korig minden férfit behívhatnak katonának
Benkő Tibor honvédelmi miniszter szerdán benyújtotta az Országgyűlésnek a Magyar Honvédség új szervezeti rendjének kialakításáról szóló javaslatot. A több törvény módosításáról szóló javaslat többek között a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség irányításának szétválasztásáról rendelkezik, de a szervezeti átalakításokon túl rögzíti az önkéntes tartalékos szolgálatvállalás ösztönzését, valamint bevezeti az úgynevezett honvédelmi veszélyhelyzet fogalmát. A javaslat elfogadása esetén január elsejével lép hatályba.
A javaslat a Honvéd Vezérkar Honvédelmi Minisztériumból történő kiszervezésével összefüggésben meghatározza az új irányítási és vezetési rend közjogi kereteit. Ennek lényege, hogy a miniszter csak irányítaná a Magyar Honvédséget, a Magyar Honvédség parancsnoka pedig vezetné.
A javaslat tartalmazza többek között a hivatásos állományba kerülés szabályainak rugalmasabbá tételét, az úgynevezett kirendelés intézményének megteremtését.
A szervezeti átalakítással összefüggésben pontosítják a Magyar Honvédség személyi állományára vonatkozó szabályozást is, új kategóriaként jelenne meg a honvédelmi alkalmazott. A kiképzett tartalékos állományt pedig kibővítenék a katonai tanintézetben hallgatói, honvéd tisztjelölti vagy altisztjelölti szolgálatot teljesítő férfiakkal.
Ezen felül az önkéntes tartalékos szolgálatvállalást a honvédelmi szolgálati díj kiterjesztésével, valamint részükre pótlék megállapíthatóságának törvényi megalapozásával kívánják ösztönözni.
A honvédelmi miniszter kitért arra is, hogy figyelembe kell venni a Magyarországra is jellemző, a születésszám csökkenéséből adódó népességfogyást, amely a hadköteles korú férfiak számának folyamatos csökkenését eredményezi. Emiatt tíz évvel, 50 évre növelnék a behívhatósági korhatárt. Ezáltal megközelítőleg 850 ezer emberrel növelnék a hadkötelezettség alapján behívhatók számát.
Benkő Tibor kiemelte továbbá, hogy az elmúlt években jelentősen megváltozott biztonsági környezetben az új típusú kihívások egyértelműen szükségessé tették az államok védelmi szabályozásának újragondolását.
