Az értékrendünket is felforgatta a koronavírus – A Z generáció fogékony a klímaváltozás veszélyére

2020. december 28. 08:30 - szerző: Vámosi Ágoston

Idén a környezetvédelem, a generációs feszültségek és más járványok is háttérbe szorultak a minden figyelmünket beszippantó koronavírus-járvány miatt. Ebben az évben például már kevésbé zavart minket az, hogy lassan belefulladunk a műanyag hulladékba.

2020-ban nemcsak megbénította a világot a koronavírus-járvány, hanem teljesen ki is szorította az előző év legfontosabb témáit a közbeszédből. Bár 2020-ban több erdőtüzet észleltek az amazóniai esőerdőben, mégsem terjedtek a képek a városok felett gomolygó füstfelhőkről, és az idősekre is inkább veszélyeztetett csoportként tekintettünk, mint a klímaváltozásért felelős generációként.

A tavalyi év egyik legfelkapottabb témája a közösségi médiában a brazil űrkutatási hivatal (Inpe) augusztusi bejelentése volt: az amazóniai esőerdőkben 84 százalékkal megszaporodtak az erdőtüzek az előző évhez képest. Amazónia szükségállapotot hirdetett, az északi Roraima államot sötét füst borította, a világsajtót pedig bejárták a nappal is éjszakai sötétségbe boruló Sao Paulóról készült fotók. Az esőerdő védelme egyben a politikai és gazdasági rendszerellenesség jelképévé vált: néhány héttel azelőtt, hogy a téma felkapott lett az interneten, Jair Bolsonaro brazil elnök menesztette az Inpe vezetőjét, éppen az erdőirtásra vonatkozó adatok nyilvánosságra hozatala miatt. A tavalyi év elején hivatalba lépett Bolsonaro már kampányában is jelezte, hogy nem áll a fakitermelők, a szójatermesztők és a szarvasmarha-tenyésztők útjába. (Később pedig az NGO-kat vádolta a gyújtogatással, bár maga is elismerte, hogy erre nincs írásos bizonyíték.)

A lángoló esőerdők képei megalapozták azt a feszültséget, amely néhány héttel később, az ENSZ szeptemberi klímakonferenciáján csúcsosodott ki. Az akkor 16 éves svéd klímaaktivista, Greta Thunberg emlékezetes beszédben vonta felelősségre a világ vezetőit, év végén pedig a Time magazin őt választotta az év emberének. 2019 szeptemberére már több mint száz országban alakult meg az általa inspirált Fridays For Future környezetvédelmi mozgalom. „Nem akarom, hogy reménykedjetek. Azt akarom, hogy pánikoljatok” – mondta Thunberg az ENSZ klímacsúcsán, azonban arra ő sem számított, hogy 2020-ban az emberek egészen más miatt fognak pánikolni.

Fotó: Shutterstock

„A koronavírus a mindennapok része lett, az emberek érzik a saját bőrükön, hogy kiszorította a klímaválság kérdését, még akkor is, ha a kettő több ponton is összefügg egymással” – mondta Nyírő Fanni, az Extinction Rebellion mozgalom aktivistája a 168 Órának. „Nem tudnak az emberek egyszerre két válságra fókuszálni. Itt, Magyarországon, főleg Budapesten annyira még nem érezzük a bőrünkön a klímaváltozás hatásait, a globális témák iránt kevésbé vagyunk érzékenyek, mint Nyugaton” – tette hozzá.

A tengerekben halmozódó műanyag szemétről készült fotók szintén népszerűek voltak tavaly a közösségi médiában, a koronavírus-járvány pedig több okból is fokozta a világ műanyagtermelését. Idén már nem a szívószál és a PET-palack volt a zászlóshajó: havonta 129 milliárd maszkot és 65 milliárd kesztyűt gyártottak le világszerte, ráadásul a csökkenő olaj- és földgázárak miatt a cégeknek méginkább megérte műanyagot termelni, mint újrahasznosítani, vagy fenntarthatóbb alternatívát keresni. Az Egyesült Államokban az önkormányzatok a járvány hatására több helyen leállították a műanyag újrahasznosítását.

„Vannak olyan szervezetek, kezdeményezések, amelyek népszerűsítik az újrahasználható textilmaszkok viselését, de ez nagyon nehéz kérdés, mert ezek az eszközök a higiéniát próbálják elősegíteni. A fogyasztás és a károsanyag-kibocsátás viszont egyértelműen visszaesett: márciusban lehetett arról olvasni, hogy a szén-dioxid-kibocsátás alacsonyabb a korábbinál. Természetesen a koronavírus nem megoldás, az abból való kilábalás viszont lehet az, ha zöldfordulat történik” – mondta Nyírő.

Erre viszont nincs sok esély,

az éttermek bezárásával az emberek rászoktak az ételrendelésre, ami további műanyagtermeléssel jár. Idén már kevésbé volt érezhető az aggodalom amiatt, hogy harminc év múlva több műanyag lesz az óceánokban, mint hal,

és a szükség azt is elhomályosította, hogy a tengeri teknősök esetleg medúzának nézhetik az eldobált maszkokat. Ráadásul az európai és a magyar parlament egyaránt elodázta a döntést az egyszer használatos műanyagok tiltásáról a járványhelyzet miatt.

Nyírő emlékeztetett arra, hogy az ENSZ csúcstalálkozót tartott a párizsi klímaegyezmény ötödik évfordulója alkalmából, az Európai Unió pedig az eddig tervezett 40 százalék helyett 55 százalékos klímasemlegességet vállalt tíz éven belül. „Ez azt jelzi, hogy ők is nagyobb technológiai váltásban gondolkodnak. Minél súlyosabb a helyzet, az emberek annál inkább belátják, hogy nem elég a fenntarthatóság, nem elég az egyszer használatos műanyagok elleni törvényeket hozni, teljes gazdasági paradigmaváltásra van szükség” – tette hozzá az aktivista. A környezetvédelem háttérbe szorulását az is jól jelzi, hogy az Egyesült Államok visszaléptetése a párizsi klímaegyezménybe csak az egyik volt Joe Biden kampányígéretei közül, és nem kapott kitüntetett figyelmet.

Az, hogy a tavalyi évben sikerült tematizálni a környezetvédelmet, főként a fiataloknak köszönhető. A Z generáció sokkal fogékonyabb a klímaváltozást, gazdasági egyenlőtlenségeket érintő témák iránt, ennek a jelenségnek a csúcspillanata pedig tavaly novemberben jött el. Egy 25 éves új-zélandi parlamenti képviselő, Chloe Swarbrick éppen a klímaváltozásról tartott beszédet, amikor egy idősebb képviselőtársa félbeszakította. Swarbrick az „OK, boomer” kifejezéssel intette csendre a képviselőt, ez pedig a következő hetekben a generációs feszültségek szállóigéjévé nőtte ki magát a közösségi médiában.

2020-ban viszont már egészen más generációs különbségek rajzolódtak ki: a koronavírus-járvány miatt az idősek – beleértve az 56–74 éves boomer generációt is – veszélyeztetett csoportként kaptak kitüntetett figyelmet. Sok országban külön idősávot biztosítottak a 65 év felettieknek a bevásárlásra, és a védőoltást is soron kívül kaphatják meg.

Első ránézésre 2020 sikeres évnek tűnhet, ami a gyermekbénulás visszaszorítását illeti,

hiszen a WHO augusztusban bejelentette, hogy Afrikában teljesen felszámolták a járványt. Ez óriási eredmény, azonban Afganisztánban és Pakisztánban eközben éppen az ellenkezője történt: a vírus olyan területeken is felütötte a fejét, ahol az utóbbi öt évben nem. Az utóbbi években jellemzően Afganisztán déli és keleti részein terjedt a gyermekbénulás, ahol fegyveres konfliktus van a tálibok és az afgánok között. 2020-ban viszont az ország északi és nyugati részén is azonosítottak fertőzött gyerekeket, összesen ötvennégyet – ez 2001 óta a legmagasabb szám, tavaly pedig mindössze 29 volt. Június közepéig 14 fertőzöttet regisztráltak, a járvány az év második felében kezdett igazán terjedni.

A gyermekbénulás jellemzően a három hónap és a három év közötti gyerekek szervezetét támadja meg. Bár van ellene hatékony vakcina, az oltókampánynak keresztbe tett, hogy márciusban előzetes figyelmeztetés nélkül lezárták az afgán kórházakat a koronavírus-járvány miatt, a WHO pedig leállíttatta a házról házra járó oltókampányt. Az ENSZ szerint Afganisztánban és Pakisztánban összesen 50 millió gyerek nem jutott hozzá a védőoltáshoz idén, és a Nemzetközi Vöröskereszt is aggódik a terjedő gyermekbénulás miatt. Július végén ugyan újraindították az oltókampányt, a Globális Gyermekbénulás-felszámolási Kezdeményezés vezetője, Michael Zaffran borzalmasnak értékelte a 2020-as évet a WHO konferenciáján.

Afganisztánban a koronavírus-járvány is súlyos károkat okoz a korszerűtlen egészségügyi rendszer miatt. Az országban alig végeznek teszteket, de augusztus elején az afgán egészségügyi minisztérium azt állította, hogy a lakosság harmada, tehát legalább tízmillió ember megfertőződött a koronavírussal. Ráadásul az országban széles körű az oltásellenesség, mert a tálib vallási vezetők szerint a védőoltás – egy nyugati összeesküvés részeként – sterilizálja a gyerekeket, és a közösségi médiában is álhírek terjednek arról, hogy a gyerekek belehalnak a mellékhatásokba.