Letartóztatták az Audi vezérét

2018. június 18., 16:01

Szerző:

Előzetes letartóztatásba helyezték hétfőn az Audi német autógyártó társaság igazgatótanácsának elnökét a tulajdonos Volkswagen csoport (VW) dízelbotrányával összefüggésben.

A müncheni ügyészség közleménye szerint Rupert Stadlert bűncselekmény nyomai eltüntetésének veszélye miatt kellett előzetes letartóztatásba helyezni.

A társaság ellen szabálytalan motorvezérlő rendszerrel felszerelt dízelautók európai értékesítése miatt folytatnak eljárást. Rupert Stadler május végén került a gyanúsítottak közé, akiknek száma így húszra emelkedett. Köztük van az igazgatótanács egy tagja, akinek nevét nem hozták nyilvánosságra. Nála és Rupert Stadlernél házkutatást is tartottak. Csalással és hamis állítások okirati hitelesítésében való közreműködéssel gyanúsítják őket.

A VW dízelbotrányának 2015-ös kezdete óta az Audi - részben a német közúti közlekedési hatóság (KBA) utasítására, részben önként - több mint 200 ezer autót hívott vissza szervizre a károsanyag-kibocsátást szabálytalanul befolyásoló megoldások miatt.

A VW botránya 2015 szeptemberében kezdődött, amikor az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége (EPA) megvádolta a társaságot, hogy olyan szoftvert telepített 482 ezer dízelüzemű jármű kipufogógáz-tisztító berendezésébe, amely érzékeli a mérés körülményeit.

Az autó így a teszteken a valóságos nitrogén-oxid-kibocsátás töredékét produkálja, vagyis csal a vizsgán.

A VW elismerte a csalást. Az érintett csaknem 11 millió járműből 8,5 milliót az Európai Unióban adtak el.

A Győrben motorgyárat működtető Audi tavaly 60,128 milliárd euró (19240 milliárd forint) árbevételt ért el, ami 1,4 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest. Az adózás utáni eredménye 2,07 milliárd euróról 3,48 milliárd euróra emelkedett. A kiszállított járművek száma 0,6 százalékkal 1 867 738 darabra emelkedett.

Tavasszal az Európai Parlament új szabályozást hagyott jóvá az autók kisebb károsanyag-kibocsátása érdekében. Múlt héten itt írtunk bővebben a dízelbotrányról.

Tegnap 16:32

Már rögtön az első negyedévben elérte az egész évre tervezett hiánycél 58 százalékát a kormány, aminek két legfőbb oka a 13. havi nyugdíj kifizetése, valamint a magas hozamú inflációkövető lakossági állampapírok után fizetendő kamatok voltak. Ebből adódóan a költségvetés kiigazítása elkerülhetetlen, amit minden bizonnyal a lakosság is megérez majd.

Amióta csökken az infláció és az alapkamat, azóta egyre olcsóbbak a lakáshitelek is. A Bankmonitor szakértőinek ezért mind többen teszik fel a kérdést: meddig folytatódik a kamatcsökkenés, mikor érjük el a 2 évvel ezelőtti kamatszintet? A válasz azonban sajnos nem az, amit sokan várnak.