Orbán Viktor inkább a pénzért ment Angela Merkelhez, győzelmet csak csendben ünnepelhet
Bár ami a bevándorláspolitikát illeti, a nemrég még a mainstreamtől jobbra lévő Orbán Viktor elképzelései ma már középútnak számítanak, a magyar miniszterelnök csütörtöki berlini látogatása Angela Merkelnél nem csak ezt a szimbolikus győzelmet hivatott kifejezni. A tárgyalás előjátéka a következő háborúnak, amelyet Orbán azért vív, hogy Magyarországra mégis több pénzt kapjon az EU-tól a következő költségvetési időszakban – írja hosszú elemző cikkében a Die Welt.
Május végi bejelentések szerint az Európai Bizottság a korábbi EU-s támogatási összeg egynegyedétől akarja megfosztani a kelet-európai országokat. Ez – mint megírtuk – Magyarország esetében 2018-as árakon 2020 és 2027 között 17,9 milliárd eurót (átszámítva 5700 milliárd forintot) jelent, ami 24 százalékkal kevesebb a 2014 és 2020 között igénybe vehető 23,6 milliárdnál. Mivel Németország az EU legnagyobb nettó befizetője, a költségvetési tárgyalások alakulására Merkelnek mindenki másét felülmúló befolyása van, Orbán pedig némi engedékenységre – értsd: arra, hogy Magyarország mégis több pénzt kapjon – szeretné rávenni a német kancellárt. Az Európai Bizottság megpendítette azt is, hogy forrásokat vonhatnak meg egy-egy tagországtól, ha nem tartja tiszteletben a jogállamiságot – Magyarország mellett ilyen az a Lengyelország, ahol Mateusz Morawiecki kormánya keményen rászállt az igazságszolgáltatásra – a meggyőzéshez Orbánnak is van néhány adu a kezében. Ezek egyike, hogy a V4 országai (Magyarország mellett Lengyelország, Szlovákia és Csehország) megvétózhatják az EU-s költségvetést, ha túlságosan kedvezőtlen a számukra. A másik az a rengeteg adókedvezmény, amelyeket a nagy német cégek élvezhetnek Magyarországon. a berlini külügyminisztériumból hallatszó hangok szerint a cégvezéreket izgatják is azok a lehetőségek, amelyeket Magyarország kínál nekik. Nem véletlen – jegyzi meg ennek kapcsán a Die Welt –, hogy amikor Karin Kneissl osztrák külügyminiszter márciusban Budapesten járt, aggodalmát fejezte ki a Magyarországnak adandó EU-s támogatás csökkenése miatt. Ennek a kérdésnek a jelentőségét támasztotta alá Szijjártó Péter ma delelőtti berlini nyilatkozata is, a külgazdasági és külügyminiszter úgy nyilatkozott, itt az idő, hogy ne a menekültválságról legyíen szó a német-magyar viszonyban. Hatezer német vállalat működik Magyarországon, és a német-magyar kereskedelmi és iparkamara felmérése szerint most a legelégedettebbek – idézte az MTI a politikust.
Orbán és Merkel csütörtöki berlini tárgyalásának lesz egy másik nagy neuralgikus pontja a lisszaboni szerződés 7-es cikkelye szerinti eljárás elindítása lesz Magyarország ellen. Erre nemrég az Állampolgári Jogi, Bel-és Igazságügyi Bizottságának (LIBE) javaslatot is tett, a plenáris szavazást szeptemberben tartják, az Orbán-kormányt pedig nem kecsegteti sok jóval, hogy a Fideszt és a Merkel-féle CDU-t is magában foglaló Európai Néppárt több EP-képviselője is unja már a magyar miniszterelnök antidemokratikus allűrjeit. Orbán nyilvánvalóan szeretné, ha Merkel lebeszélné erről az Európai Néppártot, csakhogy ez a német kancellárnak nagyon sokba kerülhet. És ezért, hogy magyar miniszterelnök nem hallathat túl sok győzelmi kiáltást ma Berlinben.
A Die Welt szerint egyébként Orbán és Merkel berlini találkozójáról közvetlenül a Fidesz április 8-i választási győzelme után megszületett a megállapodás, még jóval azelőtt, hogy kitört volna a belső konfliktus a CDU és a bajorországi testvérpárt, a CSU között a menekülthelyzet kezelése miatt. Ez a sokáig koalíciós szakítással fenyegető helyzetet válságot egy július 2-i megállapodás juttatta nyugvópontra, a kemény fellépést követelő, a lemondásával fenyegetőző Horst Seehofer szövetségi belügyminiszternek elérnie, hogy a CDU belemenjen ne engedjék be Németországba azokat, akik nem jogosultak menekültstátuszra. Németországba ezután
- az osztrák határon nem engedik be azokat, akik nem jogosult menekültstátuszra vagy menekültként már regisztráltak az EU egyik másik tagországában,
- az érkezőket olyan tranzitzónákba zárják, ahol a menedékkérelmükről szóló döntésig élniük kell.
- a menedékkérelmeket gyorsított eljárásban bírálják el,
- aki pedig nem jogosult menekültstátuszra Németországban, azt a tranzitzónából visszaküldik abba az országba, amely eljárhat az ügyében.
A Bildnek adott interjúja szerint Orbán hajlandó is tárgyalni Merkellel a menekültek befogadásáról. Közös sajtótájékoztatójukra délután egykor fognak kiállni, élőben közvetíteni fogjuk.
