Hatmilliárd euró támogatást akar elvenni Magyarországtól az Európai Bizottság

2018. május 29., 01:05

Szerző:

Összesen harminchét milliárd euró kohéziós támogatástól akarja megfosztani a V4 országait (Magyarországot, Lengyelországot, Csehországot és Szlovákiát) és a balti államokat a következő költségvetési ciklusban az Európai Bizottság – szellőztette meg hétfői cikkében a Financial Times. Az Európai Bizottság kedden áll a nyilvánosság elé a kohéziós támogatásokról szóló elképzeléseivel a 2021-2027 közötti időszakra, a 37 milliárd eurós forrásmegvonás a legjelentősebb elemét jelenti. Lengyelország a 23, Magyarország, Csehország, Észtország és Litvánia pedig a 24 százalékát bukja el annak az támogatásnak, amelyet 2014 és 2020 között kapott. Utóbbi a maximális arányi, amelytől egy EU-tagország eleshet.

Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda / Burger Barna

Magyarország  2014 és 2020 között 23,6 milliárd euró támogatást kapott, a 24 százalékos forrásmegvonás pedig azt jelenti, hogy a következő költségvetési ciklusban igényelhető teljes keretből 17,9 milliárdot (átszámítva 5700 milliárd forintot) fog. Eközben Lengyelországnak 19,5 milliárd euróval kevesebbel kell megelégednie a 2014-2020 között kapott 86 milliárd euróhoz képest, a déli EU-tagországok támogatását pedig 3,7 milliárd euróval dobják meg. Spanyolországét öt százalékkal 34 milliárd euróra, Olaszországét 6,4 százalékkal 38,6 milliárd euróra, Görögországét nyolc százalékkal 19,2 milliárd euróra növelik.

A fő bizottsági érv úgy hangzik, hogy a kelet-európai tagországok aránytalanul nagy támogatást kaptak a 2004-es EU-csatlakozásuk óta, ezt pedig most akarják kiegyenlíteni és többet adni azoknak a déli tagországoknak, amelyek jobban megszenvedték a pénzügyi válságot. De ami Magyarországot és Lengyelországot illeti, a forrásmegvonásban jelentős szerepet játszhat az is, hogy az EU megunta a két ország politikai vezetésének az allűrjeit, a demokratikus intézményrendszer leépítését célzó intézkedéseket és azt, hogy sem az Orbán-, sem a Morawiecki-kormány nem hajlandó szolidaritást vállalni a menekültválság sújtotta EU-tagországokkal. Februárban maga Angela Merkel német kancellár is jelezte, hogy szolidaritás nem egyirányú utca, az olyasfajta kihívásoknak a megoldásában pedig, mint amilyen a migráció, mindenkinek részt kell vennie.