Orbán Viktor állítólag harcolt ellene, de aztán ő is aláírta a szociális jogok európai pillérét
Az Európai Unió 28 tagállamának és három központi intézményének vezetői pénteki göteborgi találkozójukon aláírták a szociális jogok európai pilléréről szóló nyilatkozatot. A dokumentumban 20 kulcsfontosságú elvet és jogot határoztak meg a méltányos alapon és jól működő munkaerőpiac és jóléti rendszer kialakítása érdekében.
A 20 pont között szerepel a minőségi oktatás, a nemek közötti egyenlőség, az egyenlő lehetőségek és a munkavállalás aktív támogatásának biztosítása. Emellett a nyilatkozat érinti a biztonságos és rugalmas munkakörnyezet, a tisztességes bérek, az alkalmazás feltételeinek megismerése és az elbocsátás esetére vonatkozó védelem témakörét is, illetve rögzíti a társadalom védtelen tagjai, köztük a munkanélküliek, hajléktalanok, fogyatékosok, családok és idősek alapjogait, és biztosítja az egészségügyhöz meg az alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségét.
A szociális jogok európai pillérét – írtuk korábbi cikkünkben – 2015 szeptemberében Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság (EB) elnöke kezdeményezte. A bizottság 2016. március 8-án nyilvános konzultációt indított, amelynek összegzését 2017. április 26-án tették közzé. Eközben az Európai Parlament idén januárban fogadta el az előzetes álláspontját a kezdeményezésről, amelyet az uniós parlament Foglalkoztatásügyi és Szociális Bizottsága dolgozott ki, és amely azt javasolja, hogy a nemzeti minimálbérek igyekezzenek megközelíteni az országos átlagbér 60 százalékát, és ne lehessen sehol sem alacsonyabb a létminimumnál, azonban ez utóbbi koncepciót éppen néppárti kezdeményezésére kiszavazta a konzervatív (így a Fideszt is tömörítő) többség, így a végső változatban nem szerepel.
A pillérben foglalt elvek és jogok három kategóriára terjednek ki: mindenki számára egyenlő esély és hozzáférés a munkaerőpiachoz, méltányos munkafeltételek és szociális védelem, érvényesítésük pedig az uniós tagállamok, az uniós intézmények és a szociális partnerek közös felelőssége.
„Fordulóponthoz érkeztünk Európa történetében. Uniónk alapjában véve mindig is szociális projekt volt. Több, mint az egységes piac, több mint a pénz, több, mint az euró. Az EU az értékeinkről szól, és arról, hogyan akarunk élni.
Az európai szociális modell olyan sikertörténet, amelynek köszönhetően Európa azon helyek közé tartozik a világon, ahol jó élni és dolgozni.
A mai napon nyilvánosan keretbe foglaljuk közös értékeinket, és elkötelezzük magunkat húsz elv és jog mellett. A tisztességes bérekhez való jogtól az egészségügyi ellátáshoz való jogig, az egész életen át tartó tanulástól a munka és a magánélet közötti jobb egyensúlyon át a minimumjövedelemig: a szociális jogok európai pillérével az EU kiáll polgárai jogaiért gyorsan változó világunkban” – értékelte a szociális pillért Jean-Claude Juncker az Európai Bizottság magyarországi képviselete által lapunkhoz eljuttatott közleménye szerint.
Szeptemberben Orbán Viktor még arról tájékoztatta az Európai Bizottság képviselőit, hogy Magyarország két feltétellel támogatná a szociális pillért. Az egyik a négy visegrádi ország közös álláspontjának figyelembevétele, a másik pedig, hogy a szociális pillér húsz alapelve ne sértse a már elért eredményeket egyik tagállamban sem. Kérdés, ezen valójában mit értett a kormányfő, Lázár János csütörtöki nyilatkozata szeriont legalábbis az Orbán-kormánynak fogalma sincs, mi ellen harcol az ügyben. A kancelláriaminiszter tegnap a 168 Óra kérdésére azt mondta, hogy a szociális pillér „migránspárti”, Magyarország számára pedig elfogadhatatlan, hogy az uniós állampolgárokat illető munkavállalói jogokat kiterjesszék menekültstátusszal Európában tartózkodókra, ez a kijelentése a hatályos magyar jogszabályoknak is ellentmond, arról nem beszélve, hogy a szociális pillér egyszerűen nem erről szól.
