Az Orbán-kormánynak lényegében fogalma sincs, mi ellen küzd Brüsszelben
Elképzelhetetlennek tartom – válaszolta a 168 Óra kérdésére Lázár János a 104. kormányinfón, hogy a kabinet számára miért jelentene problémát, ha az európai jogok szociális pillérének elfogadásával a közösség úgy döntene, hogy ugyanolyan szintű és védelmű munkavállalói jogokat biztosít a menekültstátusszal rendelkezőknek, mint az uniós állampolgároknak.
Ezúttal nem bizonyult túlságosan felkészültnek a kancelláriaminiszterA kancelláriaminiszter ugyanis migránspárti tervnek nevezte a szociális pillért, az ezt kérdésünkre magyarázó, diszkriminációgyanús kijelentését pedig azzal tetézte, hogy amikor visszakérdeztünk, arra gondol-e, hogy hazánkban egy menekültstátusú embernek esetleg azonos munkavállalói jogokat kellene biztosítani a magyarokéval, azt mondta: „Magyarország esetében ezt elképzelhetetlennek tartom.”
Csakhogy Lázár János felkészületlennek bizonyult ebben a kérdésben, hiszen egyfelől a hatályos magyar jogszabályok és ezek alapján a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal tájékoztatása szerint a külföldi menekültként vagy oltalmazottként nyilvántartott ember „a jogszabályban meghatározott korlátozásokat kivéve a magyar állampolgárokkal azonos jogokat fog élvezni”.
Magyarán azok, akik ilyen státusszal rendelkeznek, vállalhatnak ma is, ahogyan korábban is, munkát Magyarországon, és így van ez az Európai Unió más tagállamaiban is. A munkavállalókat pedig azonos jogok illetik meg.
Ráadásul a szociális pillér nem is erről szól, és a legkevésbé sem nevezhető migránspárti intézkedéscsomagnak. A javaslat ugyanis az igazságos és kiegyensúlyozott európai munkaerőpiaci feltételek kialakítására, a munkavállalók szociális és jogi helyzetének javítására és egységesítésére, az uniós munkaügyi hatóság felállítására és még egy sor, az európai szocialisták által régóta szorgalmazott feladat megvalósítására tenne kísérletet. Szakértők szerint ezek végre konkrét és hatásos lépések az EU részéről az alapjogok és a jogállam tiszteletben tartásának és gyakorlati működésének garantálása érdekében, beleértve az uniós szolidaritás érvényesítését, és ha kell, kikényszerítését, illetve hiányának szankcionálását is.
Mindez csupán azt bizonyítja, hogy az Orbán-kormánynak lényegében fogalma sincs arról, mi ellen küzd Brüsszelben vagy Göteborgban. Hacsak nem kizárólag a magyar nyilvánosság befolyásolása a cél.
Korábban írtuk, hogy Orbán Viktor Göteborgba utazik csütörtök este, hogy részt vegyen az Európai Unió úgynevezett szociális pilléréről szóló tanácskozásán. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint jelentős tárgyalásra készül a kormányfő, a következő 48 órában ki fog derülni, hogy az uniós intézmények szerint az európai szociális pillér a migráció támogatásáról szólna. A kancelláriaminiszter állította, ezt a migrációpárti tervet Magyarország semmiképpen sem fogja támogatni.
Mivel sem a kancelláriaminiszter szavai, sem pedig a magyar kormány álláspontja nem egyértelmű a szociális pillér ügyében, még a kormányinfón megkérdeztük Lázárt, konkrétan mitől is migrációpárti az uniós munkavállalók jogaiért küzdő kezdeményezés. Szavaitól azonban nem lettünk okosabbak, hiszen maga az intézkedéscsomag is csupán két helyen említi a „migránsokat”, egyfelől a társadalmi-gazdasági biztonság, valamint a munkaügyi integráció esetében, és semmiféle betelepítés, jognövelés, illetve -kiterjesztés nem szerepel a javaslatban.
Megírtuk azt is: a szociális jogok európai pillérét 2015 szeptemberében Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság (EB) elnöke kezdeményezte. A bizottság 2016. március 8-án nyilvános konzultációt indított, amelynek összegzését 2017. április 26-án tették közzé. Eközben az Európai Parlament idén januárban fogadta el az előzetes álláspontját a kezdeményezésről, amelyet az uniós parlament Foglalkoztatásügyi és Szociális Bizottsága dolgozott ki, és amely eredetileg még azt is javasolta, hogy a nemzeti minimálbérek igyekezzenek megközelíteni az országos átlagbér 60 százalékát, és ne lehessen sehol sem alacsonyabb a létminimumnál, azonban ez utóbbi koncepciót éppen a néppárt kezdeményezésére kiszavazta a konzervatív (így a Fideszt is tömörítő) többség, így a végső változatban nem szerepel. Ugyanakkor a bizottság és az EP javaslatai egyeznek abban, a szociális pillérnek meg kell védenie a munkavállalókat az Európai Unió területén mindennemű kiszolgáltatottságtól.
A pillérben foglalt elvek és jogok három kategóriára terjednek ki: mindenki számára egyenlő esély és hozzáférés a munkaerőpiachoz, méltányos munkafeltételek és szociális védelem, érvényesítésük pedig az uniós tagállamok, az uniós intézmények és a szociális partnerek közös felelőssége.
Szeptemberben Orbán még arról tájékoztatta az Európai Bizottság képviselőit, hogy Magyarország két feltétellel támogatná a szociális pillért.
Az egyik a négy visegrádi ország közös álláspontjának figyelembevétele, a másik pedig, hogy a szociális pillér húsz alapelve ne sértse a már elért eredményeket egyik tagállamban sem. Kérdés, ezen valójában mit értett a kormányfő, aki továbbra is hangzatos háborút vív Brüsszellel. Lázár szavai és a tények összevetésének alapján azonban úgy tűnik, elsősorban szélmalomharcot.
