Elfogadták a Sargentini-jelentést, javasolják, hogy Magyarország ellen elinduljon a 7. cikkely szerinti eljárás
Hétfőn az Európai Parlament állampolgári jogi, bel-és igazságügyi szakbizottsága (LIBE) csaknem kétharmados többséggel, a Fidesz pártcsaládjához, az Európai Néppárthoz tartozó néhány képviselő egyetértésével fogadta el a magyarországi jogállamiságról szóló jelentést, és tett javaslatot arra, hogy az Orbán-kormány antidemokratikus intézkedései miatt az Európai Tanács indítsa el a lisszaboni szerződés 7. cikkelye szerinti eljárást Magyarország ellen – derül ki a LIBE lapunkhoz is eljuttatott közleményéből. A Judith Sargentini holland zöldpárti EP-képviselő által összeállított jelentést 37 szavazattal, 19 ellenszavazattal fogadták el.
Judith Sargentini és Szijjártó Péter egy EP-bizottsági ülésenAz eljárást – áll a LIBE közleményében – abban az esetben lehet elindítani, amikor fennál a 2. cikkben foglalt alapértékek - többek között a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok tisztelete - megsértésének súlyos veszélye.
Az Európai Unió alapjogi chartájában is lefektetett alapértékek megsértésének kockázata más tagállamokra és a tagállamok közötti kölcsönös bizalomra is hatással van – állapítja meg a jelentéstervezet. A képviselők szerint a magyar helyzet kedvezőtlen irányban befolyásolja az EU-ról kialakult képet, és világszerte hitelteleníti az alapjogok, az emberi jogok és a demokrácia melletti európai kiállást. – Súlyos helyzettel állunk szemben, azonnal lépnünk kell. Az Európai Unióban kiállunk a magyar polgárok jogaiért és az uniós értékekért. Csak romlott a helyzet azóta, hogy időt adtunk, ezért lép közbe az Európai Parlament – kommentálta a döntést Judith Sargentini, aki egy éven át dolgozott jelentésen, több brüsszeli és strasbourgi meghallgatást tartott, és többször járt Magyarországon is. Javaslata alátámasztásául öt fő érvet hozott fel. Az Orbán-kormány
- korlátozta az Alkotmánybíróság függetlenségét
- lapokat – például nyilvánvalóan politikai okokból a Népszabadságot – záratott be, a szinte egyedüli bevételi forrást jelentő állami hirdetéseken keresztül rengetegnek a működését befolyásolja,
- a lex CEU-val megsértette az oktatás szabadságát
- és bejegyzett egyházaktól – például Iványi Gábor egyházától, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösségtől (MET) vonta meg az egyházi státuszt.
- megbélyegezte a civil szervezeteket, korlátozza a mozgásterüket, csökkenti a finanszírozásukat, külföldi hatalmak és Soros György ügynökeinek nevezi őket annak ellenére, hogy a civil szervezetek a jól működő demokrácia alappillérei.
Az EP aggályai leginkább az alábbi területekre fókuszálnak:
- az alkotmányos és a választási rendszer működése,
- az igazságszolgáltatás függetlensége,
- korrupció és összeférhetetlenség,
- a magánélet védelme és az adatvédelem,
- a véleménynyilvánítás szabadsága,
- a tudományos élet szabadsága,
- a vallásszabadság,
- az egyesülési szabadság,
- az egyenlő bánásmódhoz való jog,
- a kisebbségekhez tartozó személyek, köztük a romák és a zsidók jogai,
- a migránsok, menedékkérők és menekültek alapvető jogai
- és a szociális jogok.
A Sargentini-jelentést április 26-án mutatták be az Európai Parlamentben. Parázs hangulatú vitáján Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter minősíthetetlen, személyeskedés felé hajló stílusban védte az Orbán-kormányt, azt állítva, hogy csak minősített hazugságok gyűjteményéről van szó. Ez hasonló hangnemben folytatódott ma is, a Sargentini-jelentés elfogadása után a tárcavezető arról beszélt, hogy
koncepciós eljárás zajlott Magyarországgal szemben, és ezt most egy politikai ítélettel zárták le,
Orbán Viktor pedig azt mondta, Soros-jelentésről van szó, politikai nyomásgyakorlásról, amelynek a célja, hogy Magyarország változtassa meg az álláspontját a bevándorlás kérdésében.
A jelentés szeptember 12-én kerül az EP plenáris ülése elé, elfogadásához a leadott voksok több mint kétharmadára, illetve az összes képviselő abszolút többségének támogatására – 376 EP-képviselő voksára van szükség.
Ami magát a lisszaboni szerződés 7. cikkelyét illeti, az az Európai Unió hírhedt „nukleáris opciója”, az értelmében elindított eljárásnak pedig a vége pedig Magyarország szavazati jogának a felfüggesztése lehet az Európai Tanácsban. Az eljárás első lépéseként az Európai Tanács négyötödös többséggel, az Európai Parlamenttel együtt megállapítja, hogy az illető tagország megsértette az EU alapértékeit. Ezután a tagországot meghallgatják, az Európai Tanács ajánlásokat fogalmazhat meg, ha pedig a viszonyt sehogyan sem lehet helyrehozni, a tagországok egyharmada vagy az Európai Bizottság javaslata nyomán az Európai Tanács egyhangúlag kimondhatja, hogy egy tagország kitartóan megsérti az EU alapértékeit. Ezután a Európai Tanács minősített többséggel dönthet szankciókról, köztük akár a tagország szavazati jogának felfüggesztéséről is az állam- és kormányfőkből álló testületben.
