Először választottak magyar politikust a NATO Parlamenti Közgyűlésének alelnöki posztjára, Mesterházy Attilát bízták meg
A NATO Parlamenti Közgyűlése egyhangú szavazással alelnökévé választotta Mesterházy Attilát, az MSZP volt elnökét. Ő az első magyar politikus, aki betöltheti ezt a vezető pozíciót - írta közleményében a szocialista párt.
A NATO Parlament londoni ülésén a személyi döntéseken túl bizottsági ülések keretében és a plenáris ülésen kiemelten foglalkoztak a Törökország szíriai beavatkozása révén kialakult helyzettel. Külön érdekessége az ellenzéki politikus megválasztásának, hogy akkor lett először magyar politikus a NATO Parlamenti Közgyűlés alelnöke, amikor a NATO és EU tagállamok közül a török invázió egyetlen elszigetelődött támogatója Orbán Viktor és kormánya.
Mesterházy AttilaA NATO Közgyűlés londoni, 65. ülésén napirenden szerepelt sok más téma mellett az Ukrajnai helyzet, a határbiztonság kérdése, a fegyverek modernizációja és kontrollja, a kiberbiztonság, továbbá a gazdasági szankciók kérdése, amelyek a külpolitika egyre gyakrabban alkalmazott eszközei.
Mesterházy Attila 2018 óta tölti be a NATO Parlamenti Közgyűlés Szocialista frakciójának vezetői posztját is. A politikus a 168 Órának elmondta, azért is megtisztelő számára a megbízatás, mert a testületnek öt alelnöke van, rajta kívül négy nagy NATO-tagállam, nagy katonai költségvetéssel és hadsereggel rendelkező ország képviselője viseli a tisztséget (Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Spanyolország, Törökország). Mesterházy szerint nem szokványos, hogy egy kis ország ellenzéki politikusát választják erre a tisztségre, Magyarország geostratégiai szempontból és az alacsony honvédelmi költségvetése miatt sem volt túl esélyes, hogy vezető tisztségviselőket adjon a közgyűlésnek. Viszont az MSZP-s politikus elismerte, annak is szerepe volt a megválasztásában, hogy a Parlamenti Közgyűlés elnöki tisztét baloldali politikus, egy brit munkáspárti képviselő tölti be, és ilyenkor általában az egyik alelnök mindig baloldali. Azonban Mesterházynak a szocialista frakción belül is "versenyeznie" kellett a posztért, három jelölt közül választották.
A politikus elmondta, a magyar kormány hozzáállását a török-kurd konfliktushoz nagyon sok kritika érte, a NATO Parlamenti Közgyűlésének bal-, és jobboldali képviselői egyaránt értetlenül álltak a helyzet előtt, hogy Orbánék szembe mennek a közösség álláspontjával. Voltak olyan képviselők, akik tévedésnek gondolták az esetet, továbbá egyszerűen nem hitték el, hogy a magyar vezetés képes ezt meglépni.
