A cserkészszövetség magyarázata saját magát leplezi le | Netrix Media Systems

A cserkészszövetség magyarázata saját magát leplezi le

2018. július 11. 17:45 - szerző: Ónody-Molnár Dóra

A Magyar Cserkészszövetség reagált cikkünkre és közzétették azt a februári keltezésű hivatalos levelet, amelyben megindokolják, miért döntöttek úgy, hogy nem adnak engedélyt a sajókazai cigányokat nevelő iskolának cserkészcsapat alakítására. E levél azonban nem cáfolja a cikkünkben megjelenő, az Ámbédkar Iskola vezetője által megfogalmazott állításokat. Épp azt erősíti meg, hogy a cserkészszövetség csak ürügyet keresett az engedély megtagadására.

Felháborodott vélemények kísérik ma reggel megjelent írásunkat, amelyben arról tudósítunk, hogy a Magyar Cserkészszövetség (MCSSZ) visszautasította, hogy egy borsodi, hátrányos helyzetű cigány fiatalok érettségihez juttatását célul tűző iskola cserkészcsapatot alakíthasson. A Dr. Ámbédkar Iskolától még a „cserkész” név használatát is megtagadták.

Az iskola évekkel korábban elkezdte az együttműködést a cserkészekkel, mert a mozgalomban integratív erőt, más társadalmi státuszú fiatalokkal való pozitív találkozási lehetőségeket látott, amelynek segítségével a harmadik világbeli szegénységben élő diákjaik különleges élményekhez juthatnak. Az ilyen élmények általában sorsfordítók. A cserkészcsapat megalapításához azonban elengedhetetlen a táborokban való részvétel – és az együttműködés e ponton akadt meg. 

– Mi ott követtük el a történelmi hibát, hogy befizettük a gyerekeinket a táborba – idézte fel cikkünkben Derdák Tibor, az iskola igazgatója. Amikor az elakadás jelei mutatkoztak (mondvacsinált indokokkal akarták a már befizetett pénzt visszaküldeni, és semmilyen épkézláb ok nem derült ki arra vonatkozóan, miért nem táborozhatnak az ámbédkaros roma diákok a cserkészekkel), Derdák Tibor levélben fordult a vezetőséghez. Ez 2017. július 25-én történt.

„Tisztelt Elnök asszony, a Dr. Ámbédkar Gimnázium igazgatója vagyok Sajókazáról. Iskolánk több éve próbálkozik cserkészcsapat alapításával Sajókazán és a szlovákiai Szepsi városában. Ennek érdekében számos kollégámmal elvégeztük a Cserkész szövetség alapozó képzését, és bekapcsolódtunk a kerület cserkész életébe. A hozzánk legközelebbi Kazincbarcikán ez a törekvésünk nem járt sikerrel, mert az itteni csapat évek óta gyöngélkedik. Szepsi városában az ifivezetőinket azzal küldték el, hogy cigányokra nincs szükségük. A miskolci jezsuita cserkészcsapattal már tovább jutottunk (…), velük jó együttműködést alakítottunk ki, és elkezdtük velük a felkészülést a nyári táborra. Ez nélkülözhetetlen ahhoz, hogy ifivezetőink segédtiszti képzése sikerrel járjon. Sajnos az utolsó pillanatban a csapat olyan döntést hozott, hogy nem kívánnak velünk táborozni. Ugyanígy jártunk a kerületi nagytáborral. Ez után számos próbálkozást tettünk a további kapcsolatfelvételekre, de világossá vált, hogy ez reménytelen. Mindig találunk olyan cserkészvezetőket, akik szívesen kooperálnak velünk (…),  de a döntéseket végül nem ők hozzák. Akik a döntéseket hozzák, azok nem beszélnek velünk. A jelenlétünkben nem hangzott el utalás a származásunkra, de az előzmények alapján kollégáim is, diákjaim is arra gondolnak, hogy csakis ez lehet az akadálya a tábori részvételünknek. Úgy látjuk, hogy ennek megfelelően a cserkészkerületen belül sem idén, sem más években nem is lesz olyan tábor, ahol szívesen látnak bennünket. Ezen megbukik az a tervünk, hogy cserkészcsapatot alakítsunk diákjaink számára. Ha a diákjainkkal nem lehetséges a közös táborozás, akkor legalább arra lenne szükségünk, hogy leendő segédtisztjeinket fogadják egy táborba a képzés feltételeinek teljesítése érdekében. Kérem Elnök asszonyt, segítsen abban, hogy legalább a leendő segédtisztjeink eljussanak egy cserkésztáborba.”

Így szól a levél, amelyet a cserkészek elnöksége biztosan megkapott, mert technikai jellegű választ is adtak rá. Vagyis a MCSSZ pontosan ismerte a problémát, ami a Dr. Ámbédkar Iskola körül kialakult. Mindebből kiderül az is: nem igaz, amit a Válasz.hu a cikkében állít, jelesül hogy a miskolci cserkészkerület nagytáborába akartak Derdákék jelentkezni, ahová külsősként nem lehet „beesni”. Derdákék több táborral is kísérleteztek.

Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Árvai Károly

 

Máig nincs válasz tehát arra, hogy vajon mik a táboroztatás megtagadásának konkrét okai. Ehelyett a MCSSZ vezetői ellentmondásos magyarázatokat adtak. Az egyik indoklás az volt, hogy a Dr. Ámbédkar Iskola fenntartója egy buddhista vallási egyesület, de a sokszínűségére és nyitottságára büszke nemzetközi cserkészéletben – amelynek a magyar szövetség is tagja – egy ilyen indoklás tarthatatlan. Hivatkoztak utána a szövetség vezetői azokra a szélsőjobbos, uszító cikkekre, amelyek a Kurucinfo – illetve az ahhoz hasonlatos – gyűlöletkeltő portálon jelentek meg a Dr. Ámbédkar Iskoláról. Ezekben az áll, hogy az intézmény buddhista fenntartója bizniszegyház kategóriába tartozik. Mivel azonban ezeket az írásokat a hivatalosnak tekinthető sajtó soha sem vette át, mert azokat hazugnak minősítette, a cserkészeknek ez a magyarázat is kínossá vált. Végül azzal rukkoltak elő, hogy azért tagadják meg a roma cserkészcsapat megalakulását, mert tavaly októberben egy a Dr. Ámbédkar Iskola honlapján publikált cikkben a szerző rossz színben tünteti fel a MCSSZ-t.

Az inkriminált cikkben egy Sajókazán rendezett cserkésztáborozás élményeit osztotta meg az iskola egyik önkéntese. Ezt a tábort Franciaországból érkezett cserkészek szervezték. „A jól megszervezett és sikeresen lezajlott tábornak azonban előzményei is voltak. Az iskola többször próbálta megszervezni ugyanezt a programot a Magyarországon működő cserkészmozgalommal együttműködve. Magam is jelen lehettem egy ilyen végül csúfos kudarcot valló megbeszélésen, amely kudarcnak egyértelmű oka volt”, írja az iskola önkéntese, hozzátéve: ez az ok egyértelműen a cigányellenesség volt.

Idén február végén a Magyar Cserkészszövetség erre az írásra hivatkozva hozta azt a döntést, hogy nem támogatják a Dzsaj Bhim Közösség és/vagy a Dr. Ámbédkár Iskola fenntartásában cserkészcsapat létrehozását. „Halmazati büntetésül” a Cserkészszövetség, mint a cserkész szó védjegytulajdonosa, megtiltotta a Dr. Ámbédkar Iskolának, hogy a „cserkész” szót a továbbiakban használja. (Emiatt az iskola honlapján az összes, témában született beszámolóban, a cserkész szót ifjúságira javították, mi azonban az érthetőség kedvéért az eredeti beszámolókból idéztünk.)

Februárban kelt levelükben a cserkészek döbbenetüknek adtak hangot. „Igen komoly vádak hangzanak el a Magyar Cserkészszövetséggel kapcsolatban, amelynek végső megállapítása szerint cigányellenesek vagyunk. Mindezek alapján azt érezzük, hogy nemcsak az általunk képviselt értékekkel és elvekkel nem tudtok egyetérteni, de azokat negatív színben feltüntetve romboljátok a jó hírnevünket nagy nyilvánosság előtt. Joggal felmerülhet bennünk a kérdés, hogy miért nyilatkoztok így egy szervezetről, amelyhez épp csatlakozni szándékoztok? Nem hisszük, hogy ilyen hozzáállással részt tudnátok venni a mozgalmunk és szervezetünk életében”, írják a Dr. Ámbédkar Iskola vezetőinek. Hozzáteszik, számukra fontos érték a cserkészet és a cserkészmozgalom „külső” védelme, az Ámbédkár honlapján publikált cikk viszont szerintük a MCSSZ elleni támadásnak minősül a nyilvánosság előtt.

„Az eddigi kételyeinket és az ezt kiegészítő történteket látva azt gondoljuk, hogy jóval messzebb vagyunk egymástól annál az értékközösségnél, amit egy cserkészcsapat alapításához szükségesnek gondolunk. Támogatunk és bátorítunk minden ifjúsággal és gyermekekkel kapcsolatos fejlesztő munkát, és továbbra is szívesen veszünk részt párbeszédben, közös gondolkodásban vagy tudásmegosztásban bármilyen olyan szervezettel, aki szintén ezen a területen dolgozik. Ugyanakkor azt gondoljuk, hogy ekkora értékkülönbség jelenleg a szervezetünkbe való konkrét bekapcsolódást nem teszi lehetővé”, írják.

Igenám, de a gyerekek táboroztatásának megtagadása tavaly nyáron történt, a Dr. Ámbédkar Iskola önkéntesének írása viszont októberben jelent meg, így hiába részletezik a rá több mint négy hónappal kelt levelükben ennyire körültekintően az értékkülönbségeket a Magyar Cserkészszövetség vezetői, azok biztosan nem az inkriminált cikkben gyökereznek.

A MCSSZ a cikkünk megjelenése után helyreigazítási kérelemmel fordult hozzánk. Álláspontjuk szerint a cikk címében valótlanságot állít, mely sérti a Magyar Cserkészszövetségben jó hírnevét. „A Magyar Cserkészszövetség nem tárgyalt roma gyermekekkel vagy fiatalokkal, ráadásul nem állított előítéleteket sem velük szemben. A sajókazai kérés kapcsán Dr. Derdák Tiborral kezdett egyeztetéseket egy új csapat létrehozásáról. A Magyar Cserkészszövetség ezért kéri a megjelent cím törlését”, írják.

Állításaikat ellenőrizve megkérdeztük az iskola fenntartójának roma származású elnökét, Orsós Jánost, tárgyalt-e a MCSSZ-el. Azt válaszolta, nem csak ő, hanem az iskola egy másik roma származású munkatársa is, aki még képzéseken is részt vett. „Amikor én tárgyaltam velük, azt kérdeztem tőlük, hogy mi a baj velünk, annyira nem akart előrehaladni a csapatalapítás ügye. Rákérdeztem, talán az a baj-e, hogy látszik rajtunk, cigányok vagyunk. Elmeséltem nekik, hogy Baranyában 20 évvel ezelőtt nagy cserkészet-rajongó voltam, mert az egyik munkatársam cserkészkapitány volt. Ott létre is jött cserkészcsapat akkoriban”, nyilatkozta lapunknak Orsós János. A helyreigazítási kérelem szerint, ahogy azt idéztük, a cserkészszövetség „nem állított előítéleteket” a romákkal szemben. Ez nem igaz.

Ahogy Derdák Tibor korábbi cikkünkben elmondta, két személyes beszélgetés során is elhangzott, hogy „sem származásunk, sem hitünk alapján nem illünk a magyar keresztény cserkészek közé”.

A beszélgetések tényét, és az inkriminált megjegyzést több résztvevő is megerősítette. Sokan azt állítják, a csapatépítési kudarc történetének megírása „szimpla hisztériakeltés”. Mint MCSSZ hivatalos közleményében is olvasható: évek óta folyik a tárgyalás a cserkészek és a Dr. Ámbédkar Iskola között. Tény az, hogy nem sikerült a csapat megalakítása, és ez nem a Dr. Ámbédkar Iskolán múlott.