Bemutatták az új budapesti függőhíd tervét
Az UNStudio és a Buro Happold Engineering tervezőiroda közös terve alapján épülhet meg a Dél-Budát és Csepelt összekötő új híd Budapesten. Az új Duna-híd nemzetközi tervpályázatának eredményét péntek délután hirdették ki a fővárosban.
A tervpályázatra 17 pályamű érkezett, és az első díjat a rotterdami Erasmus-hidat is megálmodó UNStudió és a Buro Happold Engineering alkotta konzorcium terve nyerte el.
A zsűri értékelése szerint a kétszer három forgalmi sávos, villamosközlekedésre is alkalmas, kétpilonos, ferdekábeles híd terve statikailag a legátgondoltabb, esztétikailag kedvező kialakítású, elegáns, karcsú, harmonikus, és városképileg a legkedvezőbb.
Tarlós István főpolgármester az eredményhirdetést megelőzően arról beszélt, hogy Budapest hídjain 24 óra alatt több mint 600 ezer jármű és többszázezer ember képes átkelni. A belvárosban kialakuló torlódások oka nemcsak a hidak „viszonylag csekély” átbocsátó képessége, hanem a belváros környező utcáinak befogadó képessége - mutatott rá.
A főpolgármester azt mondta: Budapest északi és déli szakaszán nincs elegendő átkelési pont. Csepel és Budapest egyesülése óta, csaknem hetven éve nincs a városhatáron belül közvetlen összeköttetés a budai kerületek és a XXI. kerület között. A kormány a fővárosi önkormányzat egyetértésével és közreműködésével ezért úgy döntött, hogy minél előbb meg kell kezdeni egy új Duna-híd építésének előkészítését a Galvani út és az Illatos út vonalában. Tarlós István közölte,
az új Duna-híd közvetlen összeköttetést teremt majd Újbuda és Csepel, Ferencváros, valamint Kispest és Kőbánya között is. A hatástanulmányi adatok szerint az új híd megépülésével naponta több mint 30 ezer gépkocsival csökkenhet a belvárosi hidak, valamint napi csaknem 8 ezerrel járművel az Üllői út forgalma.
A főpolgármester azt mondta: a nyertes pályamű alapján megépülő új híd és környezete a gyakorlati hasznán túl a megjelenésével remélhetőleg jelképezi majd a 21. századi Budapestet.
Kijelentette: a kormány és a főváros vezetése elkötelezett a mellett, hogy Budapestet egyre élhetőbb, szerethetőbb és egészségesebb várossá alakítsa.
Fürjes Balázs egyes budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos és a nyertes pályaművet kiválasztó zsűri elnöke elmondta, hogy a grémium a bőség zavarában volt, a pályázók nem tették könnyűvé a döntést, jobbnál jobb terveket nyújtottak be. Az első helyezettel szerződést kötnek, ezt követően indulhat a teljes és részletes tervezési munka, majd az engedélyek beszerzése. Ez várhatóan 2-3 évet vesz majd igénybe.
Emlékeztetett: a híd felépítésével egy régi tervet váltanak valóra: már egy 1985-ös tervben megjelentek egy megépítendő híd elképzelései, majd 1992-ben a főváros lefolytatott egy tervpályázatot, de „nem lett belőle semmi”. Ezt követően 2001-ben a közlekedési rendszerfejlesztési tervben is foglalkoztak a híddal - mondta.
Fürjes Balázs kijelentette: ezután következtek a tettek, és Tarlós István vezetésével a Fővárosi Közgyűlés 2014 nyarán elfogadta a főváros településfejlesztési stratégiáját, amelyben kimondták, hogy az új híd megépítésének előkészítését 2017-ben el kell elindítani. Tavaly ki is írták a tervpályázatot - mutatott rá.
Fürjes Balázs kiemelte: az új híd három városrészt köt majd össze, és a bátrabb becslések szerint napi 55 ezer gépkocsival csökkenti a belvárosi hidak forgalmát.
A pályázaton megosztott második díjban részesült a Leonhardt, Andra und Partner, Zaha Hadid Architects, Werner Consult és Smoltzcyk & Partner, illetve a Lavigne & Chéron Architects, Bureau d'Etude Greisch, Közlekedés Consulting Engineers, Geovil konzorciuma. Előbbi nevéhez fűződik a Zajed sejk híd Abu-Dzabiban, míg az utóbbi legismertebb munkája a Terenez-híd Franciaországban - olvasható a közreadott sajtóanyagban.
A zsűri három pályaművet megvételre talált alkalmasnak: a Knight Architects, Ove Arup & Partners, illetve a SpeciálTerv, Pipenbaher Inzenirji, Bright Field Studios alkotta konzorciumét, valamit a Pont-TERV tervezőirodáét.
A pályázatokról készült kiadvány szerint a nyertes tervről pályázója azt írta: „a 220 méter fesztávú, ferdekábeles szerkezet megalkotásával több szinten is megőrizhető a zavartalan kilátás a városból kifelé, illetve a híd felé haladva, miközben egy új városi ikon jön létre, amely Budapest déli részének fejlődését hangsúlyozza”.
