Az Orbán-kormány először el akarta rejteni a diktátort, de végül tárt karokkal fogadták

Ahhoz képest, hogy hivatalos államfői látogatásról volt szó, az Orbán-kormány meglehetősen visszafogottan kezelte Abdel Fatah el-Sziszi egyiptomi elnök, volt tábornok budapesti vizitjét. Azt, hogy külföldi politikai méltóság érkezik, a leginkább az ötven autóból álló konvoj alapján lehetett sejteni, amely vasárnap este hajtott a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérről  Budapest belvárosáig. Hasonló kísérettel utoljára Vlagyimir Putyin orosz elnök volt Magyarországon. Nem világos az sem, hogy az egyiptomi elnök érkezéséről az MTI miért csak hétfőn, az Orbán Viktorral tartott találkozó napján számolt be, és bár úgy volt, hogy a két politikus sajtótájékoztatóját a kormany.hu élőben közvetíti, a megadott időpontban – hétfőn délben – a honlapot nem lehetett elérni. (Azóta már el lehet.)

Sziszi egyébként hivatalosan Áder János államfő meghívására érkezett Magyarországra, Orbánhoz hivatalosan csak udvariassági látogatásra ugrott be. Vasárnap este a repülőtéren egyikük sem volt ott fogadni az illusztris vendéget. Ezt Simicskó István honvédelmi miniszter tette meg.

Sziszit ma katonai tiszteletadással fogadták Budapesten
Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Sziszit 2014 májusában választották meg Egyiptom elnökének, azután, hogy egy évvel korábban védelmi miniszterként puccsal eltávolította az arab tavasz által hatalomra emelt Mohamed Murszit. Elnöksége a forradalomban megbuktatott elnök, Hoszni Mubarak rendszerének a visszatérését jelentette, amely azóta is üldözi a Murszi mögött álló pánarab iszlamista szervezet, a Muzulmán Testvériség és minden más ellenzék képviselőit. Sziszit több száz ellenzéki tüntető halálért teszik felelőssé. Egyiptomban 2014 óta több mint 40 ezer ellenzékit vettek őrizetbe, a tüntetéseiket rendre erőszakkal verik szét – így azt a tiltakozást is, amelyet mindössze azért tartottak, hogy Egyiptom ne adjon oda Szaúd-Arábiának két szigetet –, májusban pedig az elnök aláírta azt a törvényt, amely szerint a civil szervezetek működését egy olyan testületnek kell jóváhagynia, amelynek a tagjait a biztonsági szolgálatok delegálják. Eközben a Sínai-félszigeten az Iszlám Állam és több más terrorszervezet naponta átlag egy merényletet hajt végre, a helyzetet pedig a hadsereg arra használja, hogy több ezer embert lakoltasson ki. Emiatt a New York Times az emberi jogok ellenségeként, a Guardian pedig egyszerűen egy katonai diktatúra vezetőjeként aposztrofálta az egyiptomi elnököt.

Orbánt mindez nem zavarta túlságosan, Az nem világos, hogy a miniszterelnök a civil szervezetek ellen Magyarországon törvénybe iktatott hadjáratra gondolt-e, amikor Sziszi előtt azt mondta, hogy „Egyiptom nemcsak egy közeli ország, hanem politikai értelemben a szomszédunk”, de a két politikus látványosan hízelgett egymásnak a hétfői találkozón. A miniszterelnök Magyarország elsőrendű érdekének nevezte Egyiptom biztonsági, katonai és gazdasági stabilitását, a terrorizmus elleni harcot, amely Európát is védi, ezért a „szellemi természetű barátságon túl” nekünk is érdekünk Egyiptom sikere. Szerinte – írta az MTI – amikor a magyarok más országokra tekintenek, elsősorban azt vizsgálják, hogy azok „mennyire szerelmesek” a saját függetlenségükbe, Sziszi pedig olyan vezető, aki e logika mentén próbálja újjáépíteni saját nemzetét. „Belőlünk mindig tiszteletet vált ki, az ilyen látogatót különösen értékes vendégnek tekintjük” – tette hozzá. Azt Orbán és Sziszi is hangsúlyozta, hogy kétoldalú gazdasági kapcsolatokat fejleszteni kell. Kedden a tárgyalásokba beszáll a V4 másik három országának, – Lengyelországnak, Csehországnak és Szlovákiának – a miniszterelnöke, és a biztonsági kérdések mellett a gazdasági együttműködés is téma lesz. A cél egy közép-európai-egyiptomi gazdasági együttműködés elindítása.

Sziszi köszönetet mondott Magyarországnak, amiért komoly szerepet játszik Egyiptom érdekeinek képviseletében az Európai Unión belül, később pedig, a délutáni gazdasági fórumon kijelentette, hogy Egyiptom és Magyarország politikai kapcsolatai kiválóak, erre alapozva remélhetőleg egyre több magyar befektető vesz részt az egyiptomi gazdaság projektjeiben. Az egyiptomi elnök szerint elsősorban a mezőgazdaság, az ipar és az energetikai fejlesztések területén várja a külföldi befektetőket.

Sziszi és Orbán múltjában amúgy van egy ironikus epizód. A jelenlegi egyiptomi elnök a karrierjét a hadseregben az alatt a Mubarak alatt kezdte, akiinek Orbán volt az utolsó hivatalos vendége, mielőtt 2011 januárjában kitört volna a hatalmát elsöprő forradalom.