A veszprémi csata

A megnyerhető négy mandátum eleve csak három, a negyediket, a megye északi járásait, Pápát (Pápa–Zirc) magában foglaló Veszprém 4-est senki sem tartja „szabad, lerabolható mandátumnak”.  A megye a 2011-es „nagy rajzolás” előtt hét választókerületre tagolódott, egymagában a megyeszékhely, Veszprém termelt két mandátumot, az egyik az ország legkisebb választókerülete volt, huszonnégyezer szavazóval. Azt, mint az itteniek mondják, az első képviselő, Horváth Balázs „magának rajzoltatta”. Haláláig zsinórban ötször nyert. A mandátumszám 2011-ben vészesen lecsökkent. Hármat (köztük a megyei jogú várost, Veszprém 1-est) a mandátumkalkulátorok „csatatér övezetnek” kiáltották ki. Hogy ez valóban így van-e, nem tudhatjuk. Az elemzők megegyeznek abban, hogy az ellenzék győzelméhez a teljes összefogáson túl bravúrokra is szükség lesz. Veszprémben az ellenzék együttműködése már 2018-ban is győzelmet eredményezett volna. Ajka–Tapolca–Sümeg térségében (Veszprém 3-as) Rig Lajos műtős és aneszteziológus (Jobbik) az MSZP visszalépése esetén győzelmet ünnepelhetett volna. A művi úton létrehozott új választókerület, a Várpalota és Balatonfüred között, a tó északi partján húzódó Veszprém 2-es képviselője, Kontrát Károly belügyi államtitkár 2014-ben és 2018-ban fölényesen győzött, de ma, egy ellenjelölt esetén csak szűkecskén vezetne. Az ellenjelöltek puszta léte önmagában kihívás.

Csöndesen ejtőzik a város a hideg téli napsütésben. A királynék városa, Veszprém hét dombra települt, mint Róma, ám ez itt nem a Tiberis. Ez a Séd. Felülről nézve nehezen érthető, miért Veszprémet kiáltják ki a fordulat bázisának. A város nemrég nyerte el az Európa kulturális fővárosa 2023 címet, dőlnek a milliárdok. Lesz útfelújítás, elkerülő szakasz, műemlék-rekonstrukció, konferencia, minden földi jó. Semjén miniszterelnök-helyettes, nemzetpolitikus a napokban kereste fel a veszprémi érseket, hogy bejelentse, a város egyházi épületei 39 milliárdot kapnak. Egyelőre.

„Várospolitikával kampányolni Veszprémben reménytelen”, mondja Hartmann Ferenc egykori alpolgármester, aki időtlen idők óta az MSZP megyei és városi elnöke, a kampány helyi vezetője.

Az előválasztás minidrámát is hozott, egy valaha ígéretesen induló politikai pálya végét. Az MSZP volt elnöke, 2014-ben miniszterelnöki kihívó, Mesterházy Attila búcsút mondhat a parlamentnek. Veszprémben indult az előválasztáson, de a helybeli ügyvéd, Csonka Balázs DK-s színekben legyőzte és az MSZP listáján sem került az első huszonötbe. Így járhat, aki meg akarja törni Tóth Bertalan autoritását. (Lásd még: MSZP – A bomlás virágai. 168 Óra, 2020, 39. szám.) El kell ismerni, Mesterházy küzdött, csontra kampányolta magát, de már az gyanús volt, amikor sugárzó arcú balosok azzal fordultak hozzá, hogy „a Klára, hát a Klára…” „Ugye milyen jó a mi Kláránk?” Veszprém 1-esben pillanatnyilag kiszámíthatatlan az állás. Döntetlen körüli, állítólag. Ráadásul az ellenzék nyert itt 2015-ben, amikor az orbáni ismétlést átmeneti kiábrándulás követte. A rezsiharcot győzelemre vitték, migránsok még sehol sem voltak. A Fidesz zsinórban három időközi választáson is vesztett. Veszprémben ráadásul „háromosztatú politikai mezőben” (Jobbikkal súlyosbítva) tudott a független Kész Zoltán nyerni. Hogy miként romlott el Kész a renoméja, csak sejtjük. Tény, hogy nem szavazta meg a Quaestor-károsultakat segítő törvényt (mindenről egyéni véleménye volt), pedig Veszprémben a Tarsoly Csaba-i csődbe sokan belebuktak. Tüntettek is a főutcán. Kész elment közéjük, színpadra szólították, és a tömeg kórusban abcúgolta. 2018-ban ellenzéki összefogás nélkül, a migránskampány viharában az amerikánus társadalomszervezési elveket hirdető, rendíthetetlen önbizalmú Kész labdába sem rúgott. Jelenleg MZP politikai főtanácsadója.

Csonka Balázs Fotó: Palágyi Barbara / 168 óra

A jelenlegi Fidesz-képviselő, Ovádi Péter a 2015-ben a Brüsszelbe távozó Navracsics Tibor helyére szállt be. Facebook-posztjait nézve valószínűtlen figura. (A városban valaha egy Horváth Balázs, egy Navracsics, egy Pál Béla, Dióssy László vetélkedett. Mégiscsak arcok voltak.) Ovádi 2017-ben a Pannon Egyetemen végzett. Pályáját egyszerű önkormányzati emberként kezdte, 2018-ban egy csapásra képviselőjelölt lett, Kész ellen nem volt kunszt nyerni. Kampányindító szózata az online térben vérpezsdítő izgalmakat hozott: indul a kampány, együtt győzünk, előre megyünk és nem hátra, átadták az x y oktatóműhelyt, hajrá, Fidesz, hajrá, szakoktatás. „Hajrá, Veszprém és térsége.”

Ovádi politikai stílusának lényege a praktikus, minimalista üzenet. A politika lényege a létesítményátadás. Vele szemben most Csonka Balázs ügyvéd indul Gyurcsányék képviseletében. Íróasztala elegáns és rendezett, a falon azonnal kiszúrjuk Mahatma Gandhi fotója mellett John Lennon portréját. Csonka nem is DK-tag, a városban kevés ilyen van, sőt, hangsúlyozza, bár a DK európai szemlélete közel áll hozzá, kamasz fejjel a rendszerváltás érdekelte, függetlenségét őrzi. Büszke arra, hogy sosem volt tagja pártnak. Konkrét szakmai céljai vannak. Mivel ügyvédi munkája során rengeteg hibás törvényszöveget talált, ha bekerül, ezeket fogja kijavítani. A helyzet annyiban sajátos, hogy a veszprémi DK lelke egy MSZP-szakadár, Katanics Sándor volt, de őt pártja az előválasztáson egy belső vita nyomán nem indította. Katanics meghasonlott, kilépett, a veszprémi DK ezzel összeomlott. Szervezés alatt áll. A törvények javítgatására Csonkának mégis lesz esélye, mivel a felmérések szerint a küzdelem döntetlenre áll. A Fidesz előnye „Veszprém és térségében” a korábbi eredmények összevetése alapján 0,7 százalék. Mivel a két jelölt nem túl erőteljes, az országos fővezérek harca dönt.

Veszprém Fotó: Palágyi Barbara / 168 óra

Csak az alkotó fantázia bátorsága hozhatta létre a Várpalotától Balatonfüredig húzódó Veszprém kettest. A térképen és a ceruzán kívül soha semmilyen történelmi szál nem kötötte össze őket. 1950-ig Füred és a Balaton északi partja Zala megyéhez tartozott, Rákosi Veszprémhez csatoltatta, később a sarokponti Keszthelyt Kádár ismét Zala megyéhez csapta. A politikai szándék ordít: míg a választókerület nyugati sarkában fekvő Várpalota a leépülő tűznyelő, füstköpő ipar és bányászat fellegvára volt, mindezt a nyugati oldalon a „polgári” Balatonfüred ellensúlyozza. Füreden 1994 óta nem nyert a baloldal. A füredieknek állítólag jól megy, Várpalota lepusztult alvóváros. A palotaiak kezdik unni, hogy nevük a légszennyező „piszkos tizenkettő” sorában szerepel. Palota a szociknak hosszú ideig jó terep volt, ma már nem olyan jó. A rezsiharc kádári vírusa Várpalota nyugdíjasait megtámadta. Berhida jó, Pét még jobb, mert Bige Lászlót, bármit mondjanak róla, a helyiek kedvelik.

A Veszprém 2-es ellenzéki indulója Benedek Szilveszter, szintén DK-s színekben. Monoszlón lakik, a választókerület szélén, mezőgazdasági vállalkozást vezet, korábban egy német–lengyel értékesítési szövetkezetnek dolgozott. Fiatal erő, komoly és lelkes, valóban győzni is akar, nem tekinti a politikát presztízsnövelő társasági kalandnak. Ellenfele a 2014-ben és 2018-ban is győztes Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára, pontos és lelkiismeretes ember. Mint a helyiek mondják, született beamter. (A Kövér László-i iskolához tartozik, és ő is pápai.) A Balaton-felvidékiek szívét adományokkal hódította meg. „A Karcsitól – így emlegetik veszprémi ellenfelei – az idők során annyi mindent kaptak, hogy nehéz őt túllicitálni.” És valóban, Kontrát a Magyar Falu Program keretében juttatott kisbuszt, kistraktort, kis művelődési házat. Várpalotán tanuszoda épült. Ámde az emberek, ha van munkájuk, Veszprémbe, Fehérvárra járnak. Benedek pozitív ellenpéldaként Ajkát emlegeti, ahol bejött a nagy átállás, a tradicionális, posztszocialista nehézipar modern iparrá alakítása. A változásban a kolontári vörösiszap-katasztrófa is szerepet játszott. A várpalotaiak ezt olcsóbban megúsznák. A kampányterv szerint a balatoni nyaralóövezet közönségét Benedek beszélgetős programokkal, fórumokkal szeretné elhódítani. Hívták Gyurcsányt, jön Dobrev, és Kuncze, a füredi közönség nagy kedvence. És itt lesz MZP is. A helyi kampány nagy témája a rossz levegőn kívül a vízhez jutás, pontosabban „a vízhez való lejutás” problémája. A Balaton-parti telekállományt a legendák szerint – melyeknek van valóságalapjuk – a NER egyre nagyobb erőkkel, pénzzel és átminősítéssel támadja. Ismert nevek röpködnek. Ahogy egyik veszprémi emberünk mondja: ellopták tőlük a Balatont, azt sem tudják, mikor, „pedig az Lepsénynél még megvolt”. A végén Benedek hozzáteszi: ne higgyük, hogy az erőfölény ellenére győzelmi remény nélkül indulnak a „veszprémi csatába”. „Ez nagyon éles meccs lesz”, állítja Benedek. „Nincs automatikus győztes.”

Tapolca Fotó: Palágyi Barbara / 168 óra

És ezzel át is lépünk a szomszédba, Tapolca, Ajka, Sümeg háromszögébe, a Veszprém 3-asba, ahol – bár a két jelölt nem igazi harci kutya (Navracsics kulturált, Rig Lajos barátságos) – a feszültség kitapintható. A nyugtalanság oda megy vissza, hogy Tapolca Orbán szemében 2015 óta presztízskérdés. Érzékeny vereség érte. Az időközi választáshoz kötődnek frissen tesztelt, népies fordulatai, olyan újítások, mint a nix ugribugri, a keményen dolgozó kisember, a kapufa, amelyről kifelé pattant a labda. Személyesen is bedobta magát, leutazott Tapolcára, embere, Fenyvesi Zoltán mégis vesztett egy politikai újoncnak számító kórházi műtőssel szemben. Ráadásul ez volt a Jobbik első egyéni győzelme, s mivel a szocialista jelölttel egymást nem támadták, az összefogás előképe. Orbánnak nagy elégtétel volt, hogy 2018-ban, mikor az MSZP és az LMP nem lépett vissza, embere, Fenyvesi Zoltán Tapolcát visszahódította. De Fenyvesit érdemei elismerése mellett most mégis menesztették, helyére a volt uniós biztost, frakcióvezetőt, igazságügyi minisztert, külgazdasági és külügyminisztert, egyetemi docenst, Navracsics Tibort állították. Rig Lajos kórházi dolgozóval szemben ez már nehéztüzérség.

Navracsicsot az uniós biztosság után egy ideig jegelték. Úgy tűnt, hogy pályáját befejezte. Több interjúban panaszolta, hogy hanyagolják, hatalmas tapasztalatait nem hasznosítják. Ebben szerepet játszhat az is, hogy belső válság, esetleg vereség esetén Orbánnal szemben (Lázár mellett) valamiféle alternatíva lehet. Az ilyesmit a vezér nem hallja szívesen. A hírek szerint a nemzeti fővadász, Semjén Zsolt is megneheztelt. Talán nem képviselte elég buzgón a nemzeti érdeket, ami annyiban érthető, hogy Navracsics egy másik kormány, az Európa Unió kormányának tagja volt. Tapolcán tehát kapott egy esélyt, vagy tudatosan vitték jégre. Mi jobb Orbánnak? Ha nyer, vagy ha veszít? Navracsicsnak érzékelhető versenyhátrány – több helyi ember is említi –, hogy nem él a megyében, Budapesten lakik.

Szokása ellenére Navracsics az első perctől harciasan lépett fel. Levélben vonta kérdőre a tapolcai önkormányzatot, mivel a helyi moziban nem vetítették a csodafegyvernek szánt Gyurcsány filmet. A tapolcaiak beintettek, mondván, Tapolca békés város, a mű iránt csekély az érdeklődés. Sok veszíteni valójuk nem volt.

Tapolca tényleg békés, álmos város. Kampánynak egyelőre nyoma sincs. Valami várakozást érezni a levegőben. A Szentháromság-szoborral szemben egy kávézóban vár ránk Rig képviselő. (Ma is képviselő, mert 2018-as veresége ellenére mandátumát a távozó Vona Gábor rá hagyományozta.) Ennek pedig politikai üzenete volt. Hosszú és szövevényes történet lenne a helyi mutyik és kórház-privatizációk ismertetése. Egy szó mint száz, Tapolcán a belgyógyászati és a sebészeti osztályt fel akarták számolni, a betegnek Zalaegerszegre, Veszprémbe kellett volna utazni. A privatizációban érdekelt kft. és a műtős harcából országos ügy kerekedett. A száznegyven fős szakszervezetet önvédelmi céllal Rig Lajos aktív részvételével alapították meg. Ahogy az elbeszélésből kivesszük, Rig egy ideig afféle tapolcai Lech Walesa szerepét töltötte be. A történetbe belebukott a fideszes önkormányzat is. Végül gyötrelmes küzdelmek után sikerült tizenöt aktív belgyógyászati ágyat és egy sürgősségi ellátópontot a városnak megmenteni. Amikor a Jobbik 2015-ben az időközi választáson Rig Lajost indította, sorsdöntő beszélgetés zajlott Vona és Rig Lajos között. Rig hangsúlyozta, az indulást csak akkor vállalja, ha kampányának üzeneteit ő határozza meg. Mellőzni kell az „országos politikát”. Virágnyelven ez azt jelentette, hogy a Jobbik bevett irányát hanyagolni fogják. Nincs és nem lehet se zsidózás, se cigányozás, se fullmagyarkodás. Az úgynevezett „kisember” gondjaira, az egészségügyre, a várólistákra, a csípőprotézisekre, a kórházra, a rosszul fizetett szociális dolgozókra koncentrálnak.

Rig Lajos Fotó: Palágyi Barbara / 168 óra

Ez átütő sikert hozott. A sokat gúnyolt Vona-féle cukikampány, az elnök irányváltása, a plebejuspárti arculat megformálása nem kis részben a tapolcai példának köszönhető. Ebben a szellemben nyertek Dunaújvárosban is. Amikor 2018-ban egyre kaotikusabb képet öltött a kampány, Rig jelezte is Vonának, hogy baj van. Az ellenzék pártjai egymás ellen mennek. Az eldobott követ már nem lehetett megállítani.

„Most viszont nyerni fogok – mondja Rig. – Érzem, ahogy az utcán járok-kelek és az emberek megszólítanak. Valamit mindig el kell intézni. Olcsó ellátóotthont a mamának, svájci katétert a papának.” Ahogy a város lassan öregszik – Rig nagyobbik lánya már Ausztriába, a svájci határ mellé költözött –, érik Rig Lajos diadala is. Szomorkásan mondja, az az igazság, ha húszéves lenne, ő is külföldön kezdene.

Navracsics nem fogja feladni, küzd lankadatlanul. Rengeteg pénzt ígér a helyi kistelepüléseknek, top beruházásokat. Sümegre megy, ahol az önkormányzatban próbál rendet tenni. Volt egy kis malőr, a sümegi polgármester élettársa a helyi járóbeteg-intézetet, majd a COVID-központot diplomával, de hamis érettségivel igazgatta. Ez a szokásos közigazgatási nepotizmus. Minden magyar rendszerben így lesz.

A kerületben MZP is köröz fáradhatatlanul. Háromszor is megfordult itt. Ajka komoly siker volt, a városközpontban munkaidőben, délután négykor háromszáz-négyszáz hallgatója volt.

Elköszönünk. Teszünk egy kört a végvidéken. Ami a jövőt illeti, nem lettünk okosabbak. Déli irányban a hegyek bazaltkúpja. Némán hallgat a szürke Balaton. 

(Kiemelt kép: Kilátás a Veszprémi várra és az érseki palotára. Fotó: Palágyi Barbara / 168 óra)