A rendőrök eltörték a bordáját, kártérítést ítélt neki a bíróság

2018. június 21. 15:37 - szerző: 168 Óra

Az Egri Törvényszék másfél milliós sérelmi díjat ítélt meg annak a hatvani férfinek, akit rendőrök bántalmaztak és eközben eltörték a bordáját. Az áldozat a Magyar Helsinki Bizottság ügyfele. Az ítélet nem jogerős.

2013 júliusában Hatvan határában a rendőrök intézkedés alá vontak kukoricacímert gyűjtő embereket.

Ennek során az egyik rendőr megrúgta az egyik sértettet, aki bordatörést szenvedett, a másik sértettet pedig úgy combon rúgta, hogy az összeesett. A másik két rendőr is tettleg bántalmazta őket, de nem okozott látható sérülést nekik.

Az áldozatok közvetlenül az eset után keresték fel a Helsinki Bizottságot és kértek jogi segítséget a feljelentés megtételéhez, illetve a sértetti képviselethez. Hosszadalmas nyomozás végén arra jutott az ügyészség, hogy nem lehet a rendőrökkel szemben vádat emelni. A sértettek ezért kénytelenek voltak úgynevezett pótmagánvádas eljárásban érvényesíteni az igazukat, amelynek során Győző Gábor, a Helsinki Bizottság ügyvédje képviselte a vádat.

A büntetőbíróság a sértettek – orvos szakértő által is alátámasztott – verzióját fogadta el a bántalmazások megtörténtét illetően, szemben a rendőr vádlottak és tanúként résztvevő társaik tagadásával. 2016-ban az egyik rendőrt egy év és hat hónap letöltendő szabadságvesztésre és közügyektől eltiltásra, két bántalmazó társát pedig felfüggesztett szabadságvesztésre és lefokozásra ítélték. Az ítélet indokolásakor a bíróság kiemelte: fontos szempont volt a büntetések kiszabásánál az, hogy elrettentsen minden hivatalos személyt hasonló bűncselekmények elkövetésétől. A három vádlott közül kettőt már korábban is elítéltek – akkor hivatali visszaélés miatt.

A Helsinki Bizottság bordatörött ügyfele kártérítési pert indított a rendőrség ellen. Kérte, hogy a bíróság állapítsa meg jogsértést, a testi-lelki egészség sértését. Az Egri Törvényszék így tett, és tegnap első fokon másfél millió forintos sérelmi díjat ítélt meg, valamint kötelezte a rendőrséget levélben történő bocsánatkérésre. Az ítélet nem jogerős.

Mint ismeretes, komoly gondok vannak a rendőrök és fogdaőrök által elkövetett bűncselekmények felderítésével és szankcionálásával – írta a Helsinki. A bántalmazás hivatalos eljárásban, kényszervallatás és jogellenes fogvatartás tett feljelentések mindössze évi 1–4 százalékban kerülnek bíróság elé. A civil szervezet közlése szerint két évtizedes tapasztalatai, valamint kutatásai is azt igazolják, hogy a nagyságrendi eltérést nem magyarázzák megfelelően sem a bántalmazás bizonyítási nehézségei, sem pedig az a lehetőség, hogy esetleg bosszúból születnének a feljelentések. A strasbourgi bíróság több esetben marasztalta el a magyar államot és ítélt meg kártérítést a Helsinki ügyfeleinek, mert az állam nem tett meg mindent azért, hogy kivizsgálja a lehetséges kínzásos ügyeket és megtalálja a felelősöket.