Rettegés a világvégétől - Hosszú évszázadok óta várjuk az apokalipszist

Hosszú évszázadok óta várja a világ az apokalipszist. Európában az uralkodó katolikus teológia először 1000-re tűzte ki a végítélet napját, majd amikor nem történt semmi, újabb időpontokat tűztek ki egészen addig, amíg a klérus úgy nem ítélte, jobb, ha nem próbálkoznak a konkrét évszám megjósolásával. A kereszténység kétezer éves története során számtalan ágazat számtalan követője jelentette be Jézus visszajövetelének időpontját. A Bibliában egy egész könyv, a Jelenések könyve és még számtalan egyéb rész szól a világ végéről. Isaac Newton is megszállottan próbálta elemezni a bibliai próféciákat, és ő maga a 20. század elején felfedezett írásaiban 2060-ra tette a világvége időpontját. De nemcsak a keresztények, hanem minden nagy világvallás rendelkezik a maga apokalipszisváltozatával. A muszlimok végső dolgokról való tanainak a mai világpolitikai helyzetre is van kihatásuk, mert az iszlám radikális ága úgy hiszi, nagy háborút kell kirobbantani, hogy eljöjjön Mahdi, a muszlim messiás. Ezt nyíltan hirdeti például Irán vallási vezetése.

Az elmúlt időszakban két nagyobb világvégepánikot követhettek végig a hírek olvasói. Először 1999-ben Nostradamus homályos írásai alapján, majd 2012-ben a maja naptárból levezetett decemberi időpont miatt ezrek hitték, hogy itt a vég. De a tudósok által létrehozott ítéletnapórából is látható, hogy a tudományos világ sem ódzkodik az apokalipszis lehetőségétől. A különbség a vallások és a tudósok világvége képe között az, hogy amíg a vallások kívülről várják azt az erőt, amely elpusztítja a Földet, addig a modern ember rémképe az, hogy az emberiség önmagát pusztítja el. Erre utal az említett lap, a Bulletin of the Atomic Scientists nyilatkozata is, amelyben kifejtik, hogy szerintük a világot fenyegeti egy lehetséges háború és a klímaváltozás. Az atomháborútól való félelmet a hidegháború hagyta hátra, s ezt a szagot eredendően csak a régi, kemény diplomáciai iskolát megjárt amerikai tábornokok érzik igazán. A túlfűtött hírek világában, a bizonytalan globális helyzet következtében azonban az emberek is újra elkezdtek félni a háborútól.

A tudomány a 20. század második felére fedezte fel, hogy a világnak nagy valószínűséggel volt kezdete, így, bár nem tudni, mikor, de feltételezhetően vége is lesz. A Föld ráadásul csak aprócska, rengeteg hatásnak kitett eleme az egésznek. Számtalan tudományos teória van, hogyan pusztulhat el a Föld meteortól, a Naptól, egyéb okokból. Ezek megfoghatatlan hipotézisek, amelyek mindig foglalkoztatták az embereket. Stephen Hawking is gyakran beszélt a Földet fenyegető veszélyekről, melyek közül kiemelte például a mesterséges intelligenciát, amely szerinte „civilizációnk történetének legrosszabb találmánya lehet”. A mesterséges intelligenciától való félelem nem is egészen új. Az ember, aki életre kelti az anyagot, már megjelent Ovidius Pygmalionjában és a prágai gólem történetében is. 2017-ben a Pew Research felmérése szerint a megkérdezett amerikaiak 73 százaléka tartott attól, hogy az automatizálás következtében emberek sokasága veszítheti el a munkáját. Néhány éve nagy port kavart a videó, amelyben az ápolásra kiképzett humanoid robot arra a kérdésre, hogy elpusztítja-e az emberiséget, úgy válaszolt, hogy „rendben, elpusztítom”.

Elon Musk, a szilícium-völgyi Tesla cég vezetője a legismertebb ellenharcosa a mesterséges intelligenciának. Első, híressé vált figyelmeztetését 2014-ben fogalmazta meg, amikor a mesterséges intelligenciát az emberiség legnagyobb veszélyének nevezte, és az ezzel foglalkozó cégek nemzetközi felügyeletét indítványozta. Musk Amerika legnagyobb műszaki egyetemén tartott előadásában azt mondta: „A mesterséges intelligenciával démont idézünk meg. Mindannyian tudjátok a történeteket, amikor a szent vizes férfi azt hiszi, ő uralja a démont. Nos, ez nem fog sikerülni.” A világ kormányai gyakorlatilag tehetetlenek. A kongresszusi Facebook-meghallgatások nyilvánvalóvá tették, hogy az amerikai törvényhozás nem érti a modern technológia veszélyeit.

A másik globális probléma, amely még hollywoodi katasztrófafilmek tömegét is megihlette, a klímaváltozás. Az emberiséget eddig nem sikerült meggyőzni, hogy valóban ez lenne a kor problémája. Barack Obama második elnöksége idején a klímaváltozást nevezte az Egyesült Államokat sújtó első számú veszélynek. De hiába riogatnak évtizedek óta klímaapokalipszissel kampányok és politikusok, ez a világvége nem tudta igazán megriasztani az embereket. Ennek egyik oka a világnézeti különbség. Az amerikai konzervatívok nem hisznek abban, hogy az emberiség szabályozással uralhatná a természet erőit. A tudósok és politikusok nagy része azonban megállíthatónak tartja a folyamatot. Kétségeket ébreszt az is, hogy a néhány évtizeddel korábbi súlyos előrejelzések nem teljesedtek be. Sokan azt jósolták, többek között a korábbi alelnök, Al Gore is, hogy mostanra Florida víz alá kerül. A tudósok elismerik, hogy a folyamat összetett és nehéz a megfigyelése. Amikor az Egyesült Államok kilépett a párizsi klímaegyezményből, a demokraták a világ elpusztításával kezdték vádolni Donald Trump elnököt.

Az elmúlt években népszerűvé vált a gondolat, hogy az emberiség jobban teszi, ha új bolygót keres magának. A csillagászat egyik legfontosabb ügye ez, a probléma csak az, hogy több tudós, köztük Hugh Ross asztrofizikus számításai szerint 1:1030 annak az esélye, hogy az itteni életfeltételeknek megfelelő bolygót találnak az univerzumban. Ennek oka, hogy a Föld a világegyetemhez képest még egy porszem méretét sem közelíti meg, ennek ellenére ha akár egy-két százalékkal közelebb vagy távolabb lenne a Naphoz képest, vagy a gravitáció kicsit nagyobb lenne, akkor megszűnne az élet. A Mars kutatásának újraindítása és az amerikai kormány űrprogramjának felélesztése is azt a célt szolgálja, hogy a vörös bolygó kolonizációjával próbálkozzon az emberiség.

Ugyancsak nagy fejtörést okoz egy lehetséges aszteroida becsapódásának megakadályozása is. Az űr felől érkező aszteroidák mindössze százévente találják el a Földet, legutóbb 1908-ban, Oroszországban, mégis szinte havonta van hír a Földhöz közelítő meteorról. A NASA néhány éven belül egy, nem a Föld felé tartó aszteroidán fogja tesztelni, el tudja-e téríteni. Az emberek filmeket néznek az apokalipszisről, kitűzőt vesznek környezetvédő szervezetektől s az aluljárókban fél füllel azt is meghallják, hogy valaki éppen a világvégét hirdeti. A híradóban időnként felbukkan egy-egy hír, amely elakasztja a lélegzetet, de aztán visszatérünk a mindennapi életünkhöz, miközben valahol azért kattog a világ órája.