HPV-vírus: a szűrés életet menthet
Európában a méhnyakrák a daganatos halálozások második leggyakoribb oka: évente több mint 30 ezer nőnél állapítják meg a kórt. Hazánkban évente ötszázan halnak meg ebben a betegségben, holott ez rendszeres szűréssel megelőzhető lenne – mondta el a 168 Órának dr. Varga Anikó, a Budai Oltóközpont és Magánorvosi Centrum szülész-nőgyógyász szakorvosa.
Magyarország az EU-tagállamok között a második helyen áll a méhnyakrák-megbetegedések gyakorisága és az ebből eredő halálozás tekintetében.
Minden szexuálisan aktív nőt veszélyeztet a méhnyakrák, de mindenki tehet ezért, hogy csökkentse a kockázatot. Az oltás és a rendszeres szűrővizsgálatok együttes alkalmazása optimális védelmet jelent.
A Humán Papillóma Vírus (HPV) a leggyakoribb szexuális úton terjedő vírusfertőzés. A szexuálisan aktív nők 80 százaléka élete során legalább egyszer megfertőződik HPV-vel. A férfiak körülbelül 64 százaléka gyakran tünetmentes vírushordozó. A vírusoknak több mint 130 típusa létezik, amelyeket a rák előidézése szempontjából alacsony és magas rizikójú csoportokba osztanak a szakemberek. Az alacsony rizikójú csoportok nemi szervi szemölcsöket, kondilóma vagy szájüregi- és gége papillómákat okozhatnak. A magas rizikójú csoportok felelősek a szeméremtest-, hüvely, méhnyak, hímvessző- és végbélrákok egy részéért. Mivel a méhnyakrákok 99,7 százalékában kimutatott a HPV-fertőzés megléte, ezért fontos kockázati tényezőnek számít a magas rizikójú HPV-fertőzés megléte a méhnyakrák kialakulása szempontjából.
Természetesen nem minden fertőzöttnél alakul ki a daganatos megbetegedés. A HPV-fertőzés okozta megbetegedés hosszú lefolyású, fokozatosan alakul ki a daganatos megbetegedés. A daganat kialakulása több tényezőtől is függ. Milyen a fertőzést okozó vírus típusa, milyen a szervezet ellenálló-képessége, genetikailag hajlamos-e a tumoros megbetegedésekre, vagy van-e olyan alapbetegség, környezeti ártalom (stressz, dohányzás), amely gyengíti az immunrendszer működését.
A szakember szerint a legjobb védelem a megelőzés, az oltás, mivel sajnos az óvszer használata sem nyújt kellő biztonságot a HPV-vel szemben. Ma két fajta HPV elleni oltóanyag van forgalomban, mindkettő hatékony védelmet nyújt a legveszélyesebb két magas kockázatú HPV-vírus ellen. Ezek az ellenanyagok segítenek abban, hogy a vírus ne tudjon hosszú távon daganatos megbetegedést indítani.
Nagyon fontos tudni, hogy a HPV elleni oltásban részesültek is fertőződhetnek a HPV-vel, de jóval alacsonyabb a kockázat arra, hogy hosszú távú HPV-fertőzés esetén méhnyakrák alakuljon ki. A méhnyakrákot megelőzik olyan rákmegelőző állapotok, amelyek rendszeres, évenkénti nőgyógyászati szűrések, úgynevezett citológiai vizsgálatok kapcsán felismerhetőek és időben gyógyíthatók – mondta el a 168 Órának dr. Varga Anikó, a Budai Oltóközpont és Magánorvosi Centrum szülész-nőgyógyász szakorvosa.
Fontos a szexuálisan aktív tizenévesek rendszeres nőgyógyászati szűrése, gyermek-nőgyógyászati ellátása is. Minden édesanya szeretné megóvni gyermekét, ezért úgy tehet a legtöbbet, ha a gyermeke a szexuális élet megkezdése előtt HPV elleni védőoltásban részesül.
Az oltásnak gyakorlatilag alig van mellékhatása. Mint minden más oltóanyagot, ezt is forgalomba hozatala előtt több ezer, különböző korú nő bevonásával, klinikai vizsgálatokkal tesztelték. Az eredményeket éveken át folyamatosan elemezték, és vizsgálták a mellékhatások tekintetében is. Felléphetnek olyan helyi tünetek, mint bőrpír, duzzanat, vagy enyhe fájdalom az oltás helyén, de ezek hamar elmúlnak. A védőoltás beadása egyszerű módon történik, hat hónapon belül három alkalommal a felkarba adott injekció formájában. Ahhoz, hogy kialakuljon a a védettség, mind a három oltásra szükség van. A védőoltást már 11 éves kortól be lehet adni, és minden korosztálynak ajánlott.
