A tudósok szerencsére kezdik érteni a 27 kilométeres kísérleti eszköz működését

Mint a közlemény rámutat, ebben az évben, s jövőre nem lesz szükség további javításokra a nagyhadronütköztető "biztonságos üzemeléséhez". A nagy hadronütköztető, amely a világ eddigi legkomplexebb berendezése, a 13,7 milliárd évvel ezelőtt az ősrobbanás után röviddel uralkodó állapotokat hivatott újraalkotni. Az LHC Genf közelében, a francia-svájci határon egy 27 kilométeres föld alatti alagútban található. A berendezés a protonnyalábokat a fényhez közeli sebességre hivatott felgyorsítani, majd ütköztetni egymással. Az ütközések során új elemi részecskék jönnek létre, általában igen rövid élettartammal, amelyek tanulmányozásával az anyag tulajdonságait és a világegyetem keletkezésének titkait remélik megfejteni a fizikusok.

Az első protonnyalábokat 2008. szeptember 10-én vezették körbe a húszéves munkával, s 3,9 milliárd eurós (1052 milliárd forintos) költséggel megépült létesítményben. Kilenc nappal később elektromos rövidzárlat és a hűtőrendszerben lévő hélium szivárgása miatt a nagy hadronütköztetőt le kellett állítani, a javítások mostanáig tartottak.

Az LHC berendezéseit 5 tetraelektronvolt (TeV/ ötezer milliárd elektronvolt) energián tesztelték eredetileg.

"Most 3,5 TeV energiával indítjuk újra a részecskegyorsítót. Ennek köszönhetően az LHC operátorai kellő jártasságot szerezhetnek a berendezés működtetésében, ugyanakkor a kísérletek új dimenzióban folytatódnak" - magyarázta Rolf Heuer, a CERN főigazgatója.

Az első mérési adatokat néhány héttel az első sugárnyaláb indítása után nyerik. A CERN közleménye szerint a berendezés részleges energián működik mindaddig, míg szignifikáns adatmennyiséget nem gyűjtenek össze.

"Jelenleg már lényegesen jobban értjük a nagy hadronütköztetőt, mint egy évvel ezelőtt. Így bízunk abban, hogy a tél folyamán és jövőre biztonsággal működtethetjük a részecskegyorsítot" - idézte Rolf Heuert az MTI.